Fel kell turbózni az agg európai áramhálózatokat
Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának nagy része az elmúlt évszázadból maradt itt: az elosztóvezetékek közel fele 40 évesnél idősebb. Az unió versenyképességéhez és autonómiájához azonban modern infrastruktúrára van szükségünk, amely képes támogatni az iparunkat és megfizethető szinten tartani az árakat – ez Keit Pentus-Rosimannus, az áramrendszer áttekintésért felelős európai számvevőszéki tag véleménye.
Érvelése szerint az unió villamosenergia-igénye 2050-re a mostani több mint kétszeresére nőhet, ezért elkerülhetetlenek a jelentős hálózati beruházások. Azonban minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnunk a beruházási igények minimalizálása érdekében, hiszen
- az új technológiák,
- a tárolási megoldások
- és a rugalmasabb hálózatok
mind hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez.
Nagyon sok pénzt kell az áramhálózatokba fektetni
A hálózatüzemeltetők beruházásaihoz – a jelenlegi ütemben – 2024 és 2050 között 1871 milliárd euróra lesz szükség. Ez elmarad az Európai Bizottság által becsült beruházási igényektől, amelyek 1994 és 2294 milliárd euró között mozognak. A modernizációt azonban több dolog hátráltatja:
- a rossz hálózattervezés,
- a hosszadalmas engedélyezés,
- a korlátozott társadalmi elfogadottság,
- valamint a berendezések, az anyagok és a szakképzett munkaerő hiánya.
A számvevőszék ezért enyhítő intézkedéseket javasol, mint például a hálózattervezési gyakorlatok jobb összehangolását és integrálását, az engedélyezés észszerűsítését és a modern technológia használatát.
A villamosenergia-rendszer optimalizálása segítheti a beruházási igények csökkentését is. A hálózatra nehezedő nyomás enyhíthető az energiafogyasztás és -termelés napi, heti és szezonális ingadozásához való rugalmasabb alkalmazkodással, amellyel csökkenthető a hálózat nagyléptékű bővítésének igénye.
Sok múlik a szabályozási kereteken
Az optimalizálás – például új tárolási megoldásokkal – néhány opciója azonban túl sokba kerülhet. A különböző uniós országok közötti összeköttetések megerősítése szintén érdemben segítene. Segítene az intelligens fogyasztásmérők és más hasonló eszközök bevetése is a keresleti csúcsok kiegyenlítésében, de a bevezetésük néhány tagállamban még mindig lassú.
Fontos szerepet játszhatnak továbbá a megújulásban azok a fogyasztók, akik a maguk által előállított áramot használják, valamint az energiaközösségek, amelyek együtt termelnek és fogyasztanak villamos energiát.
A szabályozási keretek döntő fontosságúak a beruházási döntések szempontjából – hangsúlyozza a jelentés. A finanszírozási megállapodások különösen lényegesek, amikor egyes üzemeltetők a megnőtt hitelkockázatuk miatt nehezen tudják megvalósítani az előzetes beruházásokat. A szabályok azt is meghatározzák, hogy az üzemeltetők mennyit kereshetnek és milyen díjazásban részesülnek. A felhasználóknak jellemzően hálózati díjak formájában számítanak fel díjat, amely általában lehetővé teszi az üzemeltetőknek a hálózati beruházásaik megtérülését, és fedezi az eszközök értékcsökkenését és a működési költségeket is. Ugyanakkor kihívás az egyensúly megteremtése a beruházási igények és aközött, hogy a villamosenergia-számlák megfizethetőek maradjanak a fogyasztók, különösen a lakosság és az energiaigényes iparágak számára.
Nemigen tudható előre, hogyan hat majd a villanyszámlákra a hálózati beruházások és a megújuló energiaforrások integrálása.
A hálózati díjak mellett ugyanis a számlák az adókat és magának a villamos energiának a költségét is tartalmazzák.
Az ukrajnai háború ront a helyzeten
Az elmúlt években több kezdeményezést és jogalkotási csomagot dolgoztak ki az unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése érdekében. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt egyre nagyobb szükség van a gáz alternatíváira, beleértve az uniós gazdaság villamosítását is – hangsúlyozza a jelentés. A 2014–2020-as költségvetési időszakban mintegy 5,3 milliárd euró uniós finanszírozás állt rendelkezésre hálózati beruházásokra. A 2021 és 2027 közötti időszakban ez az összeg mintegy 29,1 milliárd euróra nőtt, főként a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek (RRF) köszönhetően, amely a legnagyobb finanszírozási forrást jelenti.
A számvevők – írja a közlemény – áttekintették a hálózatfejlesztési terveket, és elemezték a hálózatüzemeltetők pénzügyi kapacitására vonatkozó adatokat. Emellett tájékozódó látogatást tettek Németországban és Olaszországban, és megbeszéléseket tartottak a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel.
