A mesterséges intelligencia két arca: áldás, vagy átok?
A mesterséges intelligencia (MI) piaci értéke az előrejelzések szerint 2033-ra eléri a 4800 milliárd dollárt, de a technológia előnyei az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége (UNCTAD) szerint erősen koncentráltak maradnak.
A mesterséges intelligencia piaci értéke nagyjából Németország gazdaságának méretével lesz egyenlő az UNCTAD egy csütörtökön közzétett jelentése szerint, amelyet a CNBC vett észre. A technológia ösztönzi a termelékenységnövekedést és a digitális átalakulást.
Az ügynökség azonban az automatizálással és a munkahelyek kiszorulásával kapcsolatos aggodalmakra is felhívta a figyelmet, és arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia a munkahelyek 40 százalékát befolyásolhatja világszerte, miközben a technológia nem inkluzív, azaz a megtermelt gazdasági előnyök „erősen koncentráltak” maradnak.
A mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás előnyei gyakran a tőkének kedveznek a munkaerővel szemben, ami növelheti az egyenlőtlenségeket, és csökkentheti az alacsony költségű munkaerő versenyelőnyét a fejlődő gazdaságokban.
A fenti állítás nem új keletű, az, hogy az MI munkanélküliséget és egyenlőtlenséget okozhat, már régóta aggodalomra ad okot, az IMF több mint egy évvel ezelőtt is hasonló figyelmeztetéseket adott ki. A Világgazdasági Fórum januárban közzétett eredményei szerint a munkáltatók 41 százaléka tervezi a létszámleépítést azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia kiválthatja a dolgozókat.
A jelentés rávilágít a nemzetek közötti egyenlőtlenségekre is: a globális vállalati kutatás-fejlesztési kiadások 40 százaléka mindössze 100, főként amerikai és kínai cégnél összpontosul. A vezető technológiai óriások mind profitáltak az MI felfutásából, az Apple, az Nvidia és a Microsoft piaci értéke is az egész afrikai kontinens bruttó hazai termékével vetekszik.
A mesterséges intelligencia dominanciája nemzeti és vállalati szinten azzal fenyeget, hogy kiszélesíti ezeket a technológiai szakadékokat, és számos nemzetet a lemaradás veszélyének tesz ki.
Az UNCTAD szerint a Föld mintegy 200 országából 118 – többnyire globális déli ország – nem vesz részt a mesterséges intelligencia irányításáról szóló főbb vitákban.
Képzések és stratégiai beruházások nélkül a mesterséges intelligencia kevesek aranytojást tojó tyúkja marad
A jelentés ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI nemcsak kiválthatja a munkaerőt de „létrehozhat új iparágakat, és megerősítheti a munkavállalókat”. Ennek azonban feltétele a megfelelő beruházás az át- és továbbképzésbe.
Ahhoz, hogy a fejlődő országok ne maradjanak le, „helyet kell kapniuk az asztalnál”, amikor a mesterséges intelligencia szabályozásáról és etikai kereteiről van szó.
Az UNCTAD számos ajánlást tesz a nemzetközi közösségnek az inkluzív növekedés előmozdítására. Ezek között szerepel egy mesterséges intelligencia nyilvánosságra hozatali mechanizmus, közös MI-infrastruktúra, nyílt forráskódú modellek használata, valamint kezdeményezések a technológiával kapcsolatos tudás és erőforrások megosztására.
„A stratégiai beruházások, az inkluzív kormányzás és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára előnyös legyen, ahelyett, hogy a meglévő megosztottságot erősítené.”
A mesterséges intelligencia a haladás, az innováció és a közös jólét katalizátora lehet – de csak akkor, ha az országok aktívan alakítják a fejlődési pályát
– összegezte a jelentés.
Az EU több száz milliárd forintot fektet a mesterséges intelligenciába
Az Európai Unió a 2025–2027-es időszakban kiemelt figyelmet fordít a digitális technológiák fejlesztésére és elterjesztésére. A támogatások egyik fő célja a generatív mesterséges intelligencia hozzáférhetőségének javítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.