A mesterséges intelligencia két arca: áldás, vagy átok?
A mesterséges intelligencia (MI) piaci értéke az előrejelzések szerint 2033-ra eléri a 4800 milliárd dollárt, de a technológia előnyei az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége (UNCTAD) szerint erősen koncentráltak maradnak.
A mesterséges intelligencia piaci értéke nagyjából Németország gazdaságának méretével lesz egyenlő az UNCTAD egy csütörtökön közzétett jelentése szerint, amelyet a CNBC vett észre. A technológia ösztönzi a termelékenységnövekedést és a digitális átalakulást.
Az ügynökség azonban az automatizálással és a munkahelyek kiszorulásával kapcsolatos aggodalmakra is felhívta a figyelmet, és arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia a munkahelyek 40 százalékát befolyásolhatja világszerte, miközben a technológia nem inkluzív, azaz a megtermelt gazdasági előnyök „erősen koncentráltak” maradnak.
A mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás előnyei gyakran a tőkének kedveznek a munkaerővel szemben, ami növelheti az egyenlőtlenségeket, és csökkentheti az alacsony költségű munkaerő versenyelőnyét a fejlődő gazdaságokban.
A fenti állítás nem új keletű, az, hogy az MI munkanélküliséget és egyenlőtlenséget okozhat, már régóta aggodalomra ad okot, az IMF több mint egy évvel ezelőtt is hasonló figyelmeztetéseket adott ki. A Világgazdasági Fórum januárban közzétett eredményei szerint a munkáltatók 41 százaléka tervezi a létszámleépítést azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia kiválthatja a dolgozókat.
A jelentés rávilágít a nemzetek közötti egyenlőtlenségekre is: a globális vállalati kutatás-fejlesztési kiadások 40 százaléka mindössze 100, főként amerikai és kínai cégnél összpontosul. A vezető technológiai óriások mind profitáltak az MI felfutásából, az Apple, az Nvidia és a Microsoft piaci értéke is az egész afrikai kontinens bruttó hazai termékével vetekszik.
A mesterséges intelligencia dominanciája nemzeti és vállalati szinten azzal fenyeget, hogy kiszélesíti ezeket a technológiai szakadékokat, és számos nemzetet a lemaradás veszélyének tesz ki.
Az UNCTAD szerint a Föld mintegy 200 országából 118 – többnyire globális déli ország – nem vesz részt a mesterséges intelligencia irányításáról szóló főbb vitákban.
Képzések és stratégiai beruházások nélkül a mesterséges intelligencia kevesek aranytojást tojó tyúkja marad
A jelentés ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI nemcsak kiválthatja a munkaerőt de „létrehozhat új iparágakat, és megerősítheti a munkavállalókat”. Ennek azonban feltétele a megfelelő beruházás az át- és továbbképzésbe.
Ahhoz, hogy a fejlődő országok ne maradjanak le, „helyet kell kapniuk az asztalnál”, amikor a mesterséges intelligencia szabályozásáról és etikai kereteiről van szó.
Az UNCTAD számos ajánlást tesz a nemzetközi közösségnek az inkluzív növekedés előmozdítására. Ezek között szerepel egy mesterséges intelligencia nyilvánosságra hozatali mechanizmus, közös MI-infrastruktúra, nyílt forráskódú modellek használata, valamint kezdeményezések a technológiával kapcsolatos tudás és erőforrások megosztására.
„A stratégiai beruházások, az inkluzív kormányzás és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára előnyös legyen, ahelyett, hogy a meglévő megosztottságot erősítené.”
A mesterséges intelligencia a haladás, az innováció és a közös jólét katalizátora lehet – de csak akkor, ha az országok aktívan alakítják a fejlődési pályát
– összegezte a jelentés.
Az EU több száz milliárd forintot fektet a mesterséges intelligenciába
Az Európai Unió a 2025–2027-es időszakban kiemelt figyelmet fordít a digitális technológiák fejlesztésére és elterjesztésére. A támogatások egyik fő célja a generatív mesterséges intelligencia hozzáférhetőségének javítása.
