A szomszéd országok is részesülni akarnak a német állami támogatásból
Németország szomszédjai alig várják, hogy az Európai Unió hosszú távon is lazítson az állami támogatások szabályain, mert abban bíznak, hogy az ő vállalataik is jól járhatnak a német kiadásnövelő csomag végrehajtásával.
Dánia, Belgium, Hollandia és Csehország hagyományosan gyanakodva fogadták az állami támogatásokat, mert kis országokként mindig attól tartottak, hogy lemaradnak a nagyok mögött. Most viszont túlságosan csábító a hamarosan hivatalba lépő német kormány tervezett ezermilliárd eurós védelmi és infrastruktúra-fejlesztési terve – értesült több forrásból a brit Financial Times.
Most nem fogunk panaszkodni, hogy ismét beindul a német mozdony
– jegyezte meg egy uniós diplomata.
A lazítás megkönnyítené német kiadásnövelő csomag végrehajtását
Brüsszelnek az a célja az állami támogatások szabályozásával, hogy megakadályozza, hogy a kormányok a szubvencióval
- tisztességtelen előnyhöz juttassák kedvenc vállalataikat,
- vagy megvédjék a gyengélkedő iparágakat a versenytársaktól.
Az Európai Bizottság az ukrajnai invázió miatt enyhített némileg a szigoron, és ezt a lazítást folytatná 2030-ig, ami lehetővé tenné a kormányok számára, hogy könnyebben injektáljanak pénzt a tiszta technológiákba és az infrastrukturális projektekbe.
Bár bizonyos védelmi terveket már régóta kivettek a szabályozás alól, a lazább rendszer egyszerűbbé tenné Friedrich Merz jövendő kormányának, hogy projektek széles körére költsön állami pénzt. A tagállamok várhatóan júniusban döntenek az új határidőről.
Követni az Airbus-modellt
Sander Tordoir, a Centre for European Reform vezető közgazdásza szerint az iparnak nyújtott német támogatás keresletet teremt a kínai versenytől és az amerikai vámok fenyegetésétől sújtott más európai országok beszállítói számára.
A kisebb tagállamok követelhetik, hogy Németország arra ösztönözze az iparát, hogy Európa más részein építsen gyárakat. Az Airbus modelljére utalt ezzel, amely több európai országra osztotta szét a nagy gyártóüzemeket. „Egy ilyen politikai alku az egységes piac szempontjából jobb eredményekhez vezetne” – állítja Tordoir.
Egyetért vele Bernd Weber, a Epico KlimaInnovation kutatóintézet ügyvezető igazgatója is. Ő is amellett érvel, hogy a német költekezési hullámból mások is profitálhatnak, mivel „annyira összekapcsolódtak az ellátási láncok”.
Fontosabb lenne a bonyolult szabályok egyszerűsítése
A német állami szubvenciókból nagyobb mértékben részesülhetnek a kisebb tagállamok, mint a franciából, mert az utóbbiak gyakran inkább a beruházások saját határokon belül tartására vagy oda vonzására összpontosítanak. Franciaország feszített államháztartása ráadásul jelenleg korlátozza is a támogatás Németországhoz hasonló mértékű növelésének lehetőségét.
A tagállamok egy része azonban még mindig óvatos. Kiszivárgott hírek szerint például a legutóbbi EU-csúcson Bart De Wever belga miniszterelnök bírálta a német és a francia vezetőket, amiért olyan sok állami támogatást öntenek a gazdaságba.
A belga vállalatok szövetségének szóvivője szerint is biztosítani kell a tisztességes versenyt, ő sem ért egyet az európai lazább állami támogatási szabályok lehetséges kiterjesztésével.
Victor Van Hoorn, a Cleantech for Europe uniós igazgatója szerint viszont a német költekezés „reményteljes jel” a tiszta technológiát indító vállalkozások számára. Ő úgy véli, hogy
Brüsszelnek inkább az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítésére kellene összpontosítania,
mivel azok gyakran „annyira bonyolultak”, hogy a vállalatoknak nehéz eligazodniuk a rendszerben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.