Ez áll az üzemanyagár zuhanása mögött: a vámháború diktálja az olaj árát, nincs megállás

Második hete esik az olaj ára, az utóbbi napokban elsősorban a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább eszkalálódó vámháború miatt, ami negatív hatással lehet a globális növekedésre és ezzel az energiahordozó iránti keresletre.

Reggeli hazai hírünk: egyetlen hét leforgása alatt 5 százalékkal olcsóbb tankolni. Az üzemanyag ára most úgy zuhan, mint már nagyon régen nem.

Peking pénteken jelentette be, hogy válaszul a Donald Trump amerikai elnök által kivetett 145 százalékos vámokra 125 százalékos importtarifákat szab az amerikai árucikkek behozatalára. Az olaj ára a bejelentés ellenére emelkedett pénteken, a Brenté 0,6 százalékkal, hordónként 63,71 dollárra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) fajtáé pedig 0,63 százalékkal, 60,45 dollárra. (Egy dollár 361 forint.)

Ennek ellenére a hetet az előbbi várhatóan három, az utóbbi 2,5 százalékos eséssel zárja, miután mindkettőnek az ára 11 százalékkal csökkent a múlt héten. A Brent hatvan dollár alá is beköszönt, amire 2021 februárja óta nem volt példa.

Az előrejelzések szerint jön a még olcsóbb olaj

„Ez egy tarifa vezérelte piac, amelyet befolyásol az átlátható és pontos politikai döntéshozatalba vetett bizalom elvesztése” – nyilatkozta a Reutersnek Varga Tamás, a PVM elemzője.

A BMI elemzői is arra számítanak, hogy „az árak továbbra is nyomás alatt maradnak, mivel a befektetők felmérik a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások és a Washington és Peking közötti növekvő feszültség hatásait”.

A vámháború miatt az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (U. S. Energy Information Administration – EIA) csütörtökön csökkentette az árkilátásokat, az idén 70 dollár alatti, 

A Goldman Sachs szerint szélsőséges esetben 40 dollár alá is eshet az olaj ára.

Az amerikai befektetési bankok sorra vágják meg a legnagyobb olajfogyasztó Kína növekedési kilátásait, az ANZ Bank elemzői pedig arra számítanak, hogy az olajfogyasztás 1 százalékkal csökken, ha a világgazdaság növekedése 3 százalék alá esik.

Az alacsony ár súlyos probléma az olajtermelőknek

Az olajárak esése súlyos probléma a termeléstől függő országok számára, a csökkenő bevételeket kénytelenek lehetnek hitelvétellel és a kiadások visszafogásával ellensúlyozni. Richard Bronze, az Energy Aspects geopolitikai vezetője szerint már a múlt héten tapasztalt olajárcsökkenés azt jelenti, hogy 

és a vámháború eszkalálódása csak tovább rontja a helyzetet.

Dél-Amerika legnagyobb és a világ hetedik olajtermelője, Brazília például 80,79 dolláros hordónkénti olajárral kalkulált az idei büdzsé tervezésekor. Kuvait 2017 óta először teszi lehetővé a kormányának, hogy a nemzetközi hitelpiacon keressen finanszírozási lehetőségeket a kiesés pótlására.

Szaúd-Arábia is a kötvénypiacra támaszkodott az elmúlt években a gazdaság diverzifikálásához szükséges hatalmas befektetések biztosítására. A királyságra most egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a csökkenő olajárak miatt vágja meg a kiadásokat, ami olyan ambiciózus megaprojekteket veszélyeztet, mint Neom város. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint ugyanis a költségvetés egyensúlyban tartásához 90 dollár feletti olajár szükséges.

„Figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és készen állunk arra, hogy meghozzunk minden szükséges politikai döntést, hogy költségvetési helyzetünk erős maradjon” – nyilatkozta a Reutersnek a szaúdi pénzügyminisztérium szóvivője.

Oroszország is magasabb olajárakkal számolt

Az idei orosz költségvetés hordónként 69,7 dolláros olajárral számolt, és a gazdaság egyébként is jelentősen lassult az elmúlt hónapokban, a védelmi iparon kívül minden stagnált. A visszaesés pedig várhatóan folytatódik, ha tovább esnek az olajárak, és tartós marad a zavar a globális piacokon. Ez fokozza majd a nyomást a jegybankra, hogy a magas infláció ellenére vágja meg a kamatokat.

A hetven dollárnál olcsóbb olaj súlyos probléma a világ hatodik legnagyobb termelője, Irak számára is, amely szinte kizárólag ettől a bevételtől függ. Bagdad valószínűleg kénytelen lesz visszafogni az infrastrukturális kiadásokat, noha a több évtizedes konfliktus után újjá akarta építeni az országot. A nigériai költségvetés fele, az iráninak a harmada függ az olajbevételektől.