Németh Szilárd szerint brutális következménye lenne a magyar családok rezsiszámlájára az orosz olaj kitiltásának

Az orosz import nélkül a magyar családok energiaszámlája 3-4-szer nagyobb lenne, a benzin és a gázolaj literje pedig ezer forint fölé emelkedne – közölte Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos pénteken a Facebook-oldalán.

Németh Szilárd azt írta: Magyar Péter már nyilvánosan is bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén végrehajtja Brüsszel követelését, „a Von der Leyen–Zelenszkij-tervet”, ez teljesen megtiltaná az orosz energiahordozók – a földgáz, kőolaj és a dúsított urán – EU-ba, így Magyarországra való behozatalát.

Mindez az „egekbe emelné”, a 2022-es szintre lökné a földgáz és kőolaj európai árát, de borzasztóan megdrágítaná a Paksi Atomerőmű termelését is – tette hozzá.

„Az orosz import nélkül a magyar családok energiaszámlája háromszor-négyszer nagyobb lenne, a benzin és a gázolaj literje pedig ezer forint fölé emelkedne. Közel 10 százalékos többletinflációval és 4,5 százalékos GDP-csökkenéssel kellene számolnunk. A magyar gazdaság padlót fogna, a családok ismét eladósodnának” – fogalmazott Németh Szilárd.

Szerinte ezenfelül még komoly ellátásbiztonsági problémákkal is szembe kellene néznünk, mert

Orbán Viktor megvédte az orosz olaj Barátság kőolajvezetéken keresztüli vásárlását

A miniszterelnök kemény vitákról számolt be az uniós tagállami vezetők koppenhágai csúcsa után. A magyar álláspontot támadta Horvátország, Németország, az Európai Bizottság és az ülés vendége, Ukrajna is. A kormányfő beszámolója szerint horvát kollégájával összevitáztak az olajon.

Magyarország az olajat Oroszországból vásárolja a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A horvát kormányfő szerint vásárolhatnánk az Adria kőolajvezetéken keresztül is. Orbán két tesztre hivatkozva azonban úgy tudja, hogy ez kapacitásban nem tudja kiváltani a jelenlegit. Horvátország szerint azonban igen.

A másik vitapont az olaj ára volt a két kormányfő között. „Az orosz olajvezetéken keresztül olcsóbb, mint ha tengeri tankereken szállítják oda Horvátországba, és onnan hozzák föl. Egyik költség, ahol buknánk, a másik pedig a tranzitköltség, hiszen a cső díját ki kell fizetni.”

Hozzátette, hogy „van egy vita arról is, hogy helyes-e orosz olajat vásárolnunk, mert mi ezzel finanszírozzuk az orosz háborús kiadásokat, mondják, de én megnéztem a számokat, mi 2-3-4-5 százalékát adjuk csak ki Oroszország olaj- és gázkereskedelmének, miközben egyébként LNG-gázt, tehát cseppfolyósított gázt orosz hajókon keresztül indiainak, kínainak és töröknek átcímkézve nagy mennyiségben vásárolnak nyugat-európai országok”.