Ukrán háború: ítéletet mondott az orosz fegyverekről a világ – Putyin is látja a következményeket
London újabb tetemes segélyt utalt át Kijevnek. Azonban az angolok nyakra-főre hangsúlyozták, hogy a pénz nem az elkobzott vagy lefoglalt orosz állami vagyon része, hanem annak kamataiból származik. Félnek a moszkvai megtorlástól, és nyitva akarják tartani a kiskapukat az ukrán háború utáni orosz gazdasági, politikai visszatérés előtt. Az európai fővárosokban érződik az általános félelem: az amerikaiak Európa feje fölött megegyeznek Putyinékkal, az EU pedig tovább zuhan a gazdasági pangás, az eljelentéktelenedés felé.
Németország továbbra is utat keres. Az új kancellárjelölt, Friedrich Merz sem tudja, mit is akar Oroszországtól. Elődje legalább nem adott az ukránoknak olyan fegyvert, amivel Moszkvát (de adott esetben Varsót, Berlint, Brüsszelt, Párizst, Rómát is) fenyegethetik, nevezetesen a Taurus KEPD-350-es cirkálórakétát, kategóriájában világelsőt. Merz késznek mutatkozik erre, ami végett Brüsszel, az európai államok többsége gratulált Európa (jövendőbeli) vezető állama vezetőjének.
Gondold meg kétszer is, náci!
– dörgött rá Merzre Medvegyev volt orosz elnök.
Franciaország, Macron – ez utóbbi még Starmer brit kormányfőn is túltesz a moszkvaiak szapulásában – hasonlóképpen lépett. Ursula von der Leyen, az EU de facto vezetője pedig szervezete nevében és közös kontójára igentekintélyes pénzösszegeket vett fel kölcsönként.
Hogy ebből mennyi megy készpénzként az ukrán kormány számlájára, mennyi megy magánzsebekbe, az talán évek múlva derül ki.
Elvben ebből a pénzből csak fegyvereket vásárolhatnak – elsősorban nyugat-európai fegyvergyáraktól. De hogy a gyakorlatban hogyan fog ez működni, ki ellenőrzi és ki lehet a végfelhasználó, még homályos – lásd Von der Leyen botrányát a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, amikor sms-ben tárgyalta le az üzletet.
Az ukrán háború az orosz fegyverek világpiaci tesztje
A dolgok békésnek tűnő felszíne alatt forrnak a gazdasági indíttatású ellentétek.
- Amerika dominanciája a nemzetközi fegyverpiacon az elmúlt években jelentősen megerősödött. Ebben nem volt vita a demokraták és a republikánusok között.
- Oroszország drámaian visszaesett a fegyverexportban, elvesztette második helyét a világexportőrök között.
- Franciaország fegyveripara – kiemelten a Dassault katonai repülőgépgyár és a németekkel, britekkel együtt vitt Airbus, a helikopter-programok – hatalmasat fejlődött.
- Lengyelországé viszont látványosan visszaesett.
Lengyelország több tízmilliárd zlotyért vásárol fegyvereket, miközben ennek az összegnek a töredékéért exportál felszerelést
– értékeli a helyzetet Artur Golawski ezredes a Money.pl-nek adott interjújában. „A közeljövőben ne áltassuk magunkat azzal, hogy az állami ipar a WB Electronics és a Pioruny (egy nagy lengyel fegyvergyártó vállalatcsoport és egy vállról indítható lengyel légvédelmi rakéta neve) mellett bármit többet tud majd exportálni” – tette hozzá.
Az orosz hadiipar kifulladásának erős jele a fegyverexport visszaesése.
A nyugati politikai nyomás mellett az ukrajnai háborúban nyújtott teljesítményeket is árgus szemekkel figyelik a potenciális vásárlók. A negyedik éve húzódó ukrajnai proxiháborúban (Oroszország és szövetségesei, Észak-Korea, Irán és Kína – kontra a Nyugat, a NATO országai) az oroszok vártnál gyengébb katonai teljesítménye elgondolkodtatja a vevőket.
Ukrajna a világ legnagyobb fegyverimportőre
Indiában, amely Ukrajna után a második helyre szorult a világ fegyverimportjában, különösen drámai a változás. Moszkva még mindig a meghatározó exportőr erre a piacra, de súlya nagy ütemben csökken. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI 2025-ös helyzetjelentése szerint
- a 2020–2024 közötti időszakban az indiai fegyverimportból Oroszország 36 százalékkal részesedett.
- 2015–2019 között 55 százalék,
- a 2010–2014 közötti időszakban 72 százalék volt az oroszok részesedése.
- Ukrajna ezzel szemben a nyugati támogatás és a hitelek révén a 2020–2024 közötti időszakban százszorosára növelte külföldi fegyvervásárlásait.
Megjegyzendő, hogy a SIPRI adatainak jelentős része a stockholmi intézmény saját értékelési rendszerében (TIV – Trend-Indicator-Value), amely nem a fegyverszállítások pénzbeni értékre utal, inkább azt a hatást jelzi, amellyel az adott ország katonai képességeihez járulnak hozzá a szállítmányok.
A SIPRI szerint
- Amerika 2019-ben az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverkivitel kétmillió TIV-et,
- 2024-ben pedig 2906 millió TIV-et tett ki.
- Németország, amely 2024-re 1539 TIV-jével a második helyre ugrott.
- Berlin ezzel megelőzte és a harmadik helyre szorította a fegyverkivitelt illetően erősen visszaeső Varsót, amely
- 2022-ben még 704 millió,
- 2023-ban 572 millió és
- 2024-ben már csak 93 millió TIV értékű fegyverexportot bonyolított le Ukrajnába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.