Vámháború: alapjaiban megrendült a globális szabadkereskedelmi rend
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSúlyos következményekkel jár majd a vámháború eszkalálása, a Donald Trump által szerdán bejelentett újabb intézkedések elemzők szerint tovább gyengítik a világgazdaságot, amely alig heverte ki a koronavírus-válságot követő inflációs hullámot, rekordszintű adósságteher nyomasztja és geopolitikai válságok bizonytalanítják. A válaszreakcióktól függően alapjaiban változtathatja meg azt a globalizált szabadkereskedelmi rendszert, amelyet eddig ismertünk.
Ez a hosszabb távú hatás, a következő hónapokban azonban a fogyasztók és vállalatok a vámok árfelhajtó és ezért keresletcsökkentő hatását fogják érezni. Antonio Fatas, a franciaországi INSEAD üzleti iskola makroközgazdásza szerint az amerikai és a világgazdaság is lassulni fog, nem kizárt a globális recesszió sem.
Hasonlóan pesszimista az elemzők nagy része. David Rosenberg, a Rosenberg Research alapítója figyelmeztetett, hogy
a globális kereskedelmi háborúnak nincsenek győztesei, és a vámok terhét az amerikai fogyasztók fizetik majd meg.
„Több hónapig tartó, nagyon jelentős ársokknak nézünk elébe az amerikai háztartási szektorban” – nyilatkozta a CNBC-nek.
David Roche, a Quantum Strategy stratégája pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a tarifák nem átmeneti jellegűek, hanem Donald Trump meggyőződésének központi elemei. „A globalizációról az elszigetelő, nacionalista politika felé való elmozdulást jelzik – és nem csak gazdasági szempontból. A folyamat több évig fog tartani, és évtizedekig érezhető lesz, több politikai területre, például a geopolitikára is ki fog hatni” – figyelmeztetett. „Bebetonozzák a medvepiacot. Globális stagflációt, valamint amerikai és uniós recessziót fog okozni” – tette hozzá.
Évszázados szinten az amerikai vámok
A tarifák szerdán bejelentett köre azt jelenti, hogy az Egyesült Államok teljes importjára 22 százalékos vámok érvényesek – ilyen mértékű 1910 körül volt utoljára. A változás különösen a 2024-es 2,5 százalékhoz képest hatalmas ugrás, és Olu Sonola, a Fitch Ratings gazdaságkutatási vezetője szerint is sok országot recesszióba fog dönteni.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója nem ennyire pesszimista, igaz, még a szerdai bejelentés előtt vélekedett úgy egy rendezvényen, hogy egyelőre nem látja globális recesszió veszélyét. Azt azonban jelezte, hogy az
IMF várhatóan rövidesen kisebb mértékben lefelé „korrigálja” a 2025-re szóló, 3,3 százalékos globális növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Országonként eltérő lesz a vámháború hatása
A nemzetgazdaságokra gyakorolt hatás azonban nagyon eltérő lesz, mivel a vámtarifák sem egységesek: vannak országok, például
- az Egyesült Királyság és Ausztrália, amelyekre tíz,
- másokra, például Kambodzsára 49 százalék érvényes.
Az első reakciók afelé mutatnak, hogy a következmény egy széles körű, eszkalálódó vámháború lesz, mivel az Európai Unió és Kína is határozott ellenintézkedéseket ígért. Ebben az esetben a legnagyobb hatást az olyan gyártóbázisok szenvedik el, mint például Kína, ahol a gyenge belföldi fogyasztás miatt új piacokat keresnének.
„Az ázsiai gazdaságokat a legtöbbeknél jobban sújtják majd az amerikai válaszvámok” – mondta a Reutersnek Marcel Thieliant, a Capital Economics ázsiai-csendes-óceáni térségért felelős vezetője. „Az ázsiai gazdaságok nem csak magasabb vámokkal szembesülnek, mint sokan mások, de a legtöbbjüknél jobban függenek az amerikai árukereslettől is” – tette hozzá.
A vámok recesszióba dönthetik az amerikai gazdaságot is, ami azokra a fejlődő országokra lehet súlyos hatással, amelyek szorosan kötődnek hozzá.
Tartós marad a magas infláció
A központi bankok és a kormányok számára is jelentősek lehetnek a tovagyűrűző hatások. A stabil ellátási láncok éveken keresztül féken tartották a fogyasztói árakat, így ezek felbomlása tartósan a kezelhető két százalék fölé hajtja az inflációt.
A gazdaság visszaesése ráadásul még jobban megnehezíti az adósságtörlesztést egy olyan időszakban, amikor a globális hitelállomány rekordot jelentő 318 ezermilliárd dollár és az újabb hitelek felvételét is.
Ráadásul mi lesz akkor, ha Trump a vámokkal nem éri el a célját, a gyártás visszacsábítását az Egyesült Államokba a munkaerőhiány miatt, hiszen már most is gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság?
Vannak, akik attól tartanak, hogy ebben az esetben az amerikai elnök más megoldásokat keres majd az őt annyira bosszantó kereskedelmi deficit megszüntetésére, például azzal, hogy kényszeríteni fog másokat a devizaárfolyamok átigazítására, hogy ez az amerikai exportőröknek kedvezzen.
Freya Beamish, a TS Lombard befektetési stratégiai cég vezető közgazdásza arra számít, hogy
Trump potenciálisan kockázatosabb módszereket vet majd be a dollár folyamatos erősödésének kezelésére,
ami veszélyeztetheti tartalékvalutaként élvezett kiváltságos helyzetét. Ezt a kimenetelt azonban egyelőre kevesen prognosztizálják, már csak azért is, mert a dollárnak nincs valódi alternatívája.
Európának gyorsan kell cselekednie
Azonban még Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is felszólította az Európai Uniót, hogy cselekedjen, gyorsítsa fel a gazdasági reformokat, hogy versenyképes legyen ebben az új „felfordult világban”.
„Mindenki profitált a hegemónból, az Egyesült Államokból, amely elkötelezte magát a multilaterális, szabályokon alapuló rend mellett” – mondta a hidegháború utáni korszakról, amikor a nyitott világgazdaságban alacsony volt az infláció és a kereskedelem növekedett. „Ma a bezárkózással, a széttöredezettséggel és a bizonytalansággal kell megküzdenünk.”
