Ha Trump ezt akarta: beindult a globális alku, Izrael után Vietnám is feltette a kezét

Az egyik legsúlyosabb vámtarifát kapta a nyakába szerdán Donald Trump amerikai elnöktől Vietnám. A Bloomberg és a The New York Times is hozzájutott To Lam, a Vietnámot irányító kommunista párt főtitkára leveléhez, amelyben a vám bevezetésének elhalasztását kérte szombaton Washingtontól. Cserébe Vietnám hajlandó minden vámot megszüntetni az importált amerikai árukon.

A 46 százalékos tarifa – az Európai Unió 20 százalékot kapott – szinte minden más jelentős gazdaságénál magasabb, és megrökönyödést szülhetett Hanoiban, hiszen az amerikaiak korábban világossá tették, a szédítő ütemben növekvő ázsiai gazdaság egyre inkább Kína alternatívájává válhat sok tekintetben, például gyártóbázisként.

A levélben – írta a The New York Times – Lam arra kérte Trumpot, nevezzen ki tárgyalót abból a célból, hogy mielőbb megegyezésre jussanak.

A lap vietnámi kormánytól származó információi szerint Lam egyike volt a világ első vezetőinek, akik a vámok szerdai bejelentése után telefonon beszéltek Trumppal, és azt ajánlotta, hogy nullára csökkentenék a vámokat az amerikai termékekre, és azt sürgette, hogy az USA tegye ugyanezt.

Vámháború és zéró tarifák: mi ez a zűrzavar?

Zéró vámok, két nap alatt másodszor fordul elő ez a kifejezés a Világgazdaság híreiben. 

Donald Trump kulcsembere, Elon Musk Matteo Salvini Északi Ligájának rendezvényén – ahol az övéhez hasonlóan Orbán Viktor videóüzenetét is lejátszották a küldötteknek – állt elő azzal a gondolattal, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió akár egy szabadkereskedelmi zónában is egyesülhetne, zéró tarifák mellett.

Ezt mindössze pár nappal az EU-ra is kivetett, sokkoló tarifák bejelentése után tette, amelyek zuhanásba küldték a világ részvénypiacait, péntekre kínai ellenvámok bejelentéséhez vezettek, és várhatóan hatalmas árfolyamzuhanást okoznak hétfőn a kínai tőzsdéken.

Trump és Musk, két személy, mindkettőt öntörvényűnek tartják, de ugyanaz a kormányzat. A kiszámíthatatlanság garantált, ami az amerikaiak oldalán óriási mozgásteret jelent. A hatalmas vámok vagy a zéró tarifák irányába indult el a világ? (Miközben Trump Amerika újraiparosítása és „naggyá tevése” felé.)

A világsajtóban rendkívül nagy szavakkal kommentálják Trump vámoffenzíváját – a nem konzervatív híroldalakon csípős kritika mellett –, vannak, akik a globalizáció végének tekintik, mások szerint a második világháború utáni nyugati szövetségi rendszer végének. Keir Starmer miniszterelnök egyenesen a világ végét jelentette be interjújában a The Sunday Telegraphnak, legalábbis eddig ismert formájában:

• védelmi és nemzetbiztonsági,
• majd világgazdasági és kereskedelmi értelemben.

Az új világot nem meghatározott szabályok, hanem alkuk és szövetségi rendszerek irányítják – fogalmazott Starmer az MTI jelentése szerint.

Van-e esélye Vietnámnak – és Izraelnek?

A hírfolyamnak van egy másik, Magyarországhoz kötődő fonala is. 

Magyarországi látogatását követően azonnal Washingtonba tart az izraeli kormányfő. Benjámín Netanjáhú, aki vasárnap még Szijjártó Péter külügyminiszterrel és a magyar 4iG csoport vezetőivel reggelizett, a Bloomberg információi szerint Orbán Viktorral együtt hívta fel Donald Trump amerikai elnököt, akivel hétfőn már találkozik is Washingtonban. 

Vietnámnál az izraeliek még előbb léptek, bejelentve, hogy minden vámot megszüntetnek az amerikai árukra – mégis a nyakukba kaptak egy 17 százalékos vámot, amitől szabadulnának, ha Trump megmondaná, mit kér cserébe.

Mint Vietnám esetében, az események itt is rendkívül gyorsan peregnek, még gyorsabban, mint Tel-Aviv gondolta. A közelgő pészách ünnep miatt ők április második felére halasztották volna a látogatást, de Trump meggyőzte Netanjáhút, hogy jöjjön már hétfőn.

Lam májusban utazik Washingtonba. Országa legnagyobb exportpiaca az USA, a kivitelnek körülbelül 30 százaléka tart oda, és olyan nyugati márkák legnagyobb gyártói is, mint az Adidas vagy a Lululemon. A 46 százalékos vám az ING elemzőinek számítása szerint a vietnámi GDP 5,5 százalékát sodorja veszélybe, ha így marad.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap azt közölte, hogy több mint  50 ország kereste meg az amerikai kormányt azzal, hogy tárgyalni szeretnének, de "20, 30, 40, 50 év rossz viselkedés" nem szüntethető meg egy csapásra. "Ez nem olyan dolog, ami napok, vagy hetek alatt megszüntethető" – idézte a Bloomberg, és az amerikaiaknak először is azt kell eldöntenie az egyes országokról, hogy az ajánlatuk "hihető-e".

Mi várható Donald Trumptól?

Trumppal azért nehéz tárgyalni, mert kiszámíthatatlannák tartják. Hogy a gyengeséget nem „becsüli”, arról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondhatna egy-két szót, akit tulajdonképp kidobtak a Fehér Házból a ritkaföldfém-megállapodás aláírása helyett, mert az amerikai vezetők úgy látták, lehetőségeihez képest nagy mellényt vett fel.

Az elnök nagyokat ígér, vámlépései pedig rendre még nagyobbat szóltak a vártnál. 

Világossá tette viszont szerdai bejelentései előtt, hogy a kivetendő „viszontvámok” indikatív jellegűek abban az értelemben, hogy hajlandó tárgyalni és engedni, ha valamit „kap” cserébe Amerika. Ezt az ígéretét láthatóan vannak, akik komolyan vették, és Netanjáhú esete azt jelzi, hogy komolyan gondolta Trump is.

Mit várhat Netanjáhú vagy Lam Trumptól? Mindennek fényében attól függ, mit tudnak ígérni neki. És kemény alkudozást.