Ezért nem tér vissza a vámok ellenére az alumíniumgyártás az Egyesült Államokba
A Donald Trump elnök által az alumíniumimportra kivetett vámok átalakítják a globális kereskedelmi forgalmat és növelik az amerikai fogyasztók költségeit, de nem érték el az elsődleges célt: az amerikai alumíniumgyártás fellendítését. Éppen ellenkezőleg, az emelkedő költségek, különösen az Egyesült Államokban a globális versenytársakhoz képest egekbe szökő villamosenergia-árak miatt inkább bezárnak, mintsem újraindulnának a kohók.
Március közepén léptek életbe az acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos amerikai vámok, és a hatásuk a CNBC összefoglalója szerint jól látható: az amerikai árak azóta 60 százalékkal nőttek, vagyis már nagyrészt tükrözik a tarifaköltségeket, miközben az európaiak több mint 30 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál, ami jelentős eltérés, és közvetlenül az amerikai kereskedelempolitika okozza.
Trond Olaf Christophersen, a világ egyik legnagyobb alumíniumgyártója, a norvégiai székhelyű Hydro pénzügyi igazgatója szerint ezt a költséget végső soron a felhasználók fogják viselni.
Nagyon valószínű, hogy az amerikai fogyasztók magasabb árakat fognak fizetni
– nyilatkozta a portálnak.
A vámok nem ösztönzik az amerikai alumíniumgyártás felfuttatását
A vámok továbbgyűrűző hatását máris érzi a svéd Thule Group, a Hydro vásárlója, amely többek között tetőtéri csomagtartókat gyárt autókhoz. A cég már bejelentette, hogy 10 százalékkal emeli az árakat annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban gyártja az ott eladott termékek többségét, mivel nőttek az alapanyagköltségek.
A vámháború tehát ténylegesen az árak emelkedéséhez vezet az Egyesült Államokban, nem ösztönzi azonban a hazai olvasztást, az elsődleges alumínium előállításának energiaigényes folyamatát. Iparági források szerint ennek az elsődleges akadálya továbbra is a versenyképes árú, hosszú távú áramellátáshoz való hozzáférés hiánya.
„Az energia jelentős tényező a kohászat teljes termelési költségében – emlékeztetett Ami Shivkar, a Wood Mackenzie alumíniumpiacokért felelős vezető elemzője. – A magas energiaköltségek sújtják az amerikai alumíniumipart, ami leépítésekhez és bezárásokhoz vezet” – tette hozzá.
A kanadai energiaköltség fele az amerikainak
Shivkar elmondta, hogy a kanadai, norvég és közel-keleti alumíniumkohók jellemzően hosszú távú energiaszerződéseket kötnek, vagy saját energiatermelő létesítményeket üzemeltetnek. Az amerikai kohászati kapacitás azonban nagyrészt rövid távú energiaszerződésekre támaszkodik, ami hátrányos helyzetbe hozza a cégeket.
Az amerikai alumíniumkohászatok energiaköltsége tonnánként körülbelül 550 dollár, míg a kanadaiaké 290.
(Egy dollár 359,9 forint.)
Az Alcoa 2023 márciusában jelentette be, hogy végleg bezárja a Washington állambeli Italcóban levő kohóját, mert részben „a versenyképes árú energia hiányában” nem tudja hosszú távon versenyképesen üzemeltetni a létesítményt.
Az előző év júniusában a legnagyobb amerikai alumíniumgyártó, a Century Aluminium volt kénytelen ideiglenesen leállítani a Kentucky állambeli Hawesville-ben található hatalmas kohóját – Észak-Amerika legnagyobb katonai felhasználásra alkalmas alumíniumot előállító vállalatát – „az egekbe szökő energiaköltségek közvetlen következményére” hivatkozva.
A Century közölte, hogy a létesítmény működtetéséhez szükséges energiaköltségek „rövid idő alatt több mint háromszorosára emelkedtek a történelmi átlaghoz képest”.
Kihívást jelent a mesterséges intelligencia
Az ágazat fő problémája, hogy az elmúlt években megnőtt a nem ipari források villamos energia iránti kereslete, a mesterséges intelligencia (MI) és az adatközpontok lettek a legnagyobb versenytársak ezen a téren. A technológiai szektor gyorsan felemészti az Egyesült Államokban az új energiatermelési kapacitásokat,
- a nukleáris,
- a szél-
- és a napenergiáét is.
„A technológiai ágazat sokkal inkább megengedheti magának a magas energiaárakat, mint az alumíniumipar” – hangsúlyozta Christophersen, emlékeztetve, hogy az előbbi haszonkulcsa magas, két számjegyű, szemben
az alumíniumgyártók gyakran alacsony, egy számjegyű haszonkulcsával.
„Olcsó energiára lenne szükségünk ahhoz, hogy olvasztót építhessünk az Egyesült Államokban. A jelenlegi piacon ennek nem látjuk a lehetőségét” – összegezte a helyzetet.
