Brüsszel szoknyája mögé bújva akadályozná meg az Északi Áramlat újraindítását Merz

Miután felröppentek a pletykák az Északi Áramlat épségben maradt vezetékének esetleges újraindításáról, Friedrich Merz német kancellár Brüsszel segítségével vágná el a vitát és a szállítások újraindításának lehetőségét.

Az Északi Áramlat betiltása elvágná az újraindításról szóló vitát

A kereszténydemokrata politikus vezette kormány támogatja, hogy a vezeték tulajdonosa, az Északi Áramlat 2. bekerüljön az Európai Unió következő szankciós csomagjába. Ez ugyanis belföldi politikai viták sorától kímélné meg a kabinetet, és európai szintű ellenállást jelenthetne a külföldi nyomásgyakorlásnak is. A döntés azután született, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja és a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi egykori tiszje Matthias Warnig amerikai befektetők támogatását kereste a vezeték újraindításához.

Bár a vezetékben a német államnak tulajdonrésze nincsen, szükség van hozzá a német kormány engedélyére, amit, szemben az évek óta működő Északi Áramlat 1. vezetékpárral, az orosz–ukrán háború kitörése előtti hónapokban elkészült Északi Áramlat 2. sosem kapott meg.

Merz meggyőzte az Európai Bizottságot

A Financial Times információi szerint az uniós szankciók a vezetéket tulajdonló svájci vállalatot, a Nord Stream 2. AG-t céloznák, valamint mindazokat a vállalatokat, amelyekre az újraindításhoz szükség van. Merz alighanem meghallgatásra talált Brüsszelben, hiszen a múlt héten az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is kilátásba helyezte, hogy a vezeték helyet kap a következő uniós szankciós csomagban. Ugyanakkor 

Az egykori német kancellár, Gerhard Schröder kezdeményezte vezeték már az ukrajnai háború előtt is vitákat váltott ki Berlin és Washington között, miután az első Trump-adminisztráció az orosz energiafüggőség csökkentését kérte Angela Merkel kormányától.

A Trump vezette béketeremtési kísérletek Ukrajnában ismét felvetik az Északi Áramlat 1. és 2. négy vezetékéből épségben maradt egy sorsának kérdését egy esetleges ukrajnai rendezés után. Németország földgázimportjának több mint fele érkezett egykor Oroszországból, és sokan most is támogatják a kapcsolatok felelevenítését az országban.

A németek közül is sokan támogatják a vezeték újraindítását

A vezeték végpontjának helyet adó Mecklenburg-Elő-Pomeránia államban például egy közvélemény-kutatás szerint 49 százalék helyesli az orosz gázszállítások újraindítását, de a legutóbbi választáson több mint 20 százalékot szerző Alternatíva Németországnak (AfD) párt is támogatja a gázszállítások helyreállítását, amitől olcsóbb energiaárakat remél. Ezt a vélekedést üzleti körök és a kormánypártok egyes politikusai is osztják, aminek az oka az ellenzéki Zöldek szerint a fennmaradt orosz kapcsolat a nagy pártokban.

Mindeközben az EU kereskedelmi intézkedések segítségével – melyek nem egyhangú döntést, csak minősített többséget igényelnek – teljesen el is vágná az orosz gázszállítások lehetőségét 2027-től.