késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vége a titkolózásnak: hatalmas változást hozhat a fizetések terén az Európai Unió
Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely kötelezővé teszi a bérsávok előzetes ismertetését, tiltja a fizetési titoktartást, és jelentési kötelezettséget ír elő a nemek közötti bérkülönbségről. Szakértők szerint az irányelv bevezetése újfajta transzparenciát hoz, amely jelentősen érinti a magyar munkaerőpiacot, különösen a cégek felkészültségét és a belső feszültségek kezelésének módját – derült ki a FirmUP! szakértőinek csütörtöki közleményéből.
2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése.
Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es római szerződésben is szerepelt, a teljes körű megvalósítása máig várat magára.
Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5 százalék volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Bartha Anikó HR-szakértő, a FirmUP! társalapítója szerint a transzparencia megvalósítása erősítheti a bizalmat, de bérfeszültséget is okozhat, főleg ott, ahol nincs lehetőség azonnali bérrendezésre.
Az új irányelv számos kötelezettséget ró a munkáltatókra
Az uniós jogszabály előírja, hogy
a pályázókat tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról még az interjú megkezdése előtt, biztosítva ezzel a bértárgyalás előtti informálódást.
Emellett a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, megakadályozva ezzel a bérkülönbségek tovább örökítését.
Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékokat is a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban.
„A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégekre jelentési kötelezettség is vonatkozik a nemek közötti bérszakadékról. Ha a bérszakadék eléri az 5 százalékot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére” – magyarázta a szakértő.
Magyarországon nincs külön jogszabály a bérszakadék jelentésére, és 2025 márciusáig nem is történt jelentős előrelépés az irányelv átültetésében.
Bár a munka törvénykönyve kimondja az egyenlő bánásmódot, nincsenek külön kötelezettségek a transzparencia terén.
A fizetési feszültségek kezelése nem pusztán HR-kérdés, szorosan összefügg a cég pénzügyi teljesítményével is. A cég életében a bérköltség majdnem mindig az egyik legmagasabb kiadás. „Alacsony értékesítési teljesítmény mellett nehéz tartani a piaci béreket, ami bérfeszültséghez, fluktuációhoz és a cég teljesítményének romlásához vezet” Vittinger László értékesítési tanácsadó szerint. A bérkülönbségek megszüntetéséhez fontos a bevételek növelése értékesítésfejlesztéssel.
A szakértők egyetértenek abban, hogy
az EU fizetési átláthatósági irányelve jelentős változást hoz a magyar munkaerőpiacon, rászorítva a cégeket bérrendszerük átláthatóbbá tételére és a meglévő, indokolatlan bérkülönbségek kezelésére.
A legfontosabb a kultúraváltás, amelynek középpontjában az emberek tisztelete, az empátia, a bizalomépítés és a vezetői példamutatás áll, mert csak így lehet hosszú távon elkötelezett és produktív munkahelyi környezetet teremteni az átláthatóság új korszakában.
Lehull a lepel: nem igaz, hogy a nők a bérezésben hátrányt szenvednek – a munkáltatók máshogy babrálnak ki velük
Tíz év alatt több mint tíz százalékkal nőtt a magyarországi nők foglalkoztatási aránya. A nők átlagbére tavaly azonban csaknem ugyanekkora arányban tért el lefelé a férfiakétól: 13,7 százalékkal kerestek kevesebbet. Ennek legfőbb oka a gyermekvállalás, ugyanis az utódgondozásban főként a nők vesznek részt, így a munkaerőpiacról ők esnek ki a családellátás miatt, pedig nem feltétlenül kellene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.