Kihívást jelent az éghajlatváltozás Szlovákiában is – elsősorban délen foghatják a fejüket

Szlovákia sem kivétel, északi szomszédunkat is jelentős sújtja az éghajlatváltozás. Míg északabbra, a Tátra területén a hóhiány, délen a hőhullámok okozzák a fő problémát.

Egy tavalyi, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatain alapuló felmérés rámutatott, hogy 

– írja az Ujszo.com.

A hűtési igény ezzel szemben a májustól szeptemberig jelentkező hőhullámok idején egyre nő.

Délen a helyzetet még az is nehezíti, hogy alapvetően hiába jelentkezik erőteljesebben az éghajlatváltozás, mint északon, a hatályos jogszabályok miatt az ország északi részén lévő települések több pénzt kapnak a költségvetésből. A települések finanszírozási rendszeréről szóló törvényt még abban az időben fogadták el, amikor a klímaváltozás nem éreztette ennyire a hatását, és reálisan – a zordabb tél miatt – az északibb településeknek kellett több forrás. 

Komárom az igazi vesztes a hőhullámok miatt

Komárom mintegy egymillió eurótól esik el a finanszírozási rendszer miatt, pedig Szlovákia egyik legdélebbi városáról van szó, amelyet fokozottan sújt a klímaváltozás. Elsősorban a középületek, iskolák légkondicionáló berendezésekkel való felszerelése, az öntözőrendszerek telepítése és működtetése, illetve a villámárvizek utáni lefolyócsatorna-tisztítás jelent nagy pluszkiadást a déli önkormányzatoknak. Emellett például a szúnyoginvázió is olyan probléma, amely a hegyvidéki településeket nem vagy sokkal kisebb mértékben érinti, és összefügg a klímaváltozással is.

Azért a hegyvidék sem kivétel

Persze a hegyvidékek is érintettek. A Magas-Tátra kapujának hívott Poprád gyakorlatilag hómentes volt egész télen, de a feljebb lévő Tátralomnicon sem akadt sok lapátolnivaló. Nyugatabbra, az Alacsony-Tátra alatt fekvő Liptószentmiklóson is hasonló a helyzet. A klímaváltozásnak kézzelfogható jelei is vannak: Erdélyhez hasonlóan Szlovákiában is megszaporodott a medvetámadások száma. Ezt pedig sokan annak tudják be, hogy a medvék, az enyhe tél miatt már nem igazán alszanak téli álmot. Ezt az állítást tudományosan nem támasztották alá, de az tény, hogy a szlovák hegyoldalak sokszor még január–februárban is barnák, azaz hómentesek voltak. Ugyan a síközpontok üzemeltetői a hóhiányos tél ellenére elégedettek az idei szezonnal, de ez a helyzet könnyen megváltozhat, ami viszont igencsak érzékenyen érintené az északi települések pénztárcáját.

Felcsillant a fény

Ugyan előremutató, de legfeljebb csak hosszabb távon hozhat némi megoldást, hogy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) csatlakozott egy olyan európai szinten is egyedülálló kutatáshoz, amely segít az egyes települések saját klímaadaptációs stratégiájának kidolgozásában. Az átfogó, részletes kutatási eredmények pedig a döntéshozóknak is új alapot adhatnak a forráselosztáshoz – mondta Jozef Bozik, a ZMOS elnöke. Emellett olyan konkrét megoldásokat is tesztelnek, mint a csapadékvíz-gazdálkodás, a zöldfelületek növelése elsősorban zöld tetők és homlokzatok kialakítása által, az albedó, vagyis a különféle felületek fényvisszaverő képességének optimalizálása, a levegőminőség javítása, valamint az emissziócsökkentés.