Románia lehagyta a magyarokat és a régiót egy dologban, de a vásárlók ennek nem örülnek

Rájár a rúd a román gazdaságra és a lej piacaira. Hatalmas költségvetési és külkereskedelmi deficit, megsemmisített elnökválasztás, kormánybukás, emelkedő kamatok, rekordmélységbe gyengülő lej. Legalább az infláció tekintetében nem voltak rosszabbak a térség velük összehasonlítható méretű gazdaságainál, de most ebben is változás történt, a fizetőeszköz árfolyamának kilátásai alapján pedig még ennél is lehet rosszabb.

A nagy közép-európai gazdaságok közül – amelyek egyike sem tért át saját fizetőeszközéről az euróra – az energiaválság okozta inflációs cunami után tavaly év elején már mindenki lényegesen 5 százalék alá tudta nyomni az éves inflációt, kivéve a románokat, ahol már folyt a választások előtti költekezés. Akkori magas, 7 százalék körüli drágulási rátáiknak most pozitív hatását látnák az éves összehasonlító adatokban, ehelyett az történt, hogy megint náluk a legmagasabb az infláció a régióban.

Az inflációs nyomás régiószerte újraéledt az év második felében, ahogy az energiaválság sokkja után kezdett visszatérni a kereslet, drágultak az élelmiszerek, a szolgáltatások, és az energiaárak sem alakultak kedvezően, miközben tovább dühöngött az ukrajnai háború, és az európaiak költségeit magasan tartották az oroszokra kirótt szankciók is.

Két újabb ország szabadult az ötösök klubjából, Románia nincs köztük

Ami mostanra már a múlt: három ország is az ötösök klubjában ragadt, 5 százalék körüli inflációs rátákkal – a lengyelek, a magyarok és a románok –, csak a csehek maradtak 3 százalék körül. 

Az elmúlt hónapokban csökkent az árnyomás, Magyarországon a kormányzat árréscsökkentése és egyéb intézkedései révén, illetve a hideg tél elmúltával, az ukrajnai békekötés reményében és a globális gazdasági lassulás félelmei közepette csökkentek az energiaárak.

Mindezek következtében még két ország kiszabadult az ötösök klubjából: Lengyelország és Magyarország. A legfrissebb drágulási ráták a régióban:

• Csehországban a márciusi 2,7-ről áprilisban 1,8 százalékra csökkent az  éves infláció, 
• Lengyelországban 4,9-ről 4,2-re, 
• Magyarországon 4,7-ről 4,2-re.

Románia csak jövő kedden közli áprilisi adatait, mindenesetre november óta nem mozdulnak az 5 százalék körüli értékről, márciusban 4,9 százalékot mértek, a Trading Economics előrejelzése szerint azonban áprilisban 5,1 százalékra emelkedhetett a ráta.

Az infláció pályája kiszámíthatatlan: a politika káoszban, a lej árfolyama mélyrepülésben

Ami ezután következik, azt nagyon nehéz kiszámítani, sok egyéb dologgal együtt a romániai politikában, gazdaságban és piacokon.

Miután a megismételt elnökválasztás első fordulóját vasárnap az EU- és Ukrajna-szkeptikus, magyarellenes nacionalista George Simion nyerte, lemondott a kormány, a jegybank hatalmas összegeket költött a lej védelmében, de el kellett engednie a korábban védett 5-ös szintet az euró ellenében, és a lej  5,12-ig gyengült, amivel nem biztos, hogy a vége a folyamatnak.

A második, döntő elnökválasztási fordulót jövő vasárnap, május 18-án tartják, és egyes közgazdászok szerint  Simion győzelme akár a lej árfolyamának összeomlásához is vezethet. 

A gyengülés pedig inflációs hatású, hiszen drágítja az importot (ezért is nem rohan a kamatcsökkentésekbe az infláció csökkenése ellenére a magyar jegybank sem, és ezért várnak az elemzők a lengyel jegybanktól is igen óvatos és lassú kamatlazítást). A román jegybank két nappal a választás előtt tartja majd ülését, és gazdaságsegítő kamatlazítás helyett jó verzió, ha nem kell kamatot emelnie.

Mindeközben nem csak a háztartások költségei növekednek, hanem az államé is, holott utóbbinak az unió legnagyobb költségvetési hiányát kellene csökkentenie, ami tavaly a GDP 9 százalékát is meghaladta. Csütörtökön a pénzügyminisztérium 8,21 százalékos átlagos hozamon adta el aukcióján a felajánlott 500 millió lej értékű 8 hónapos kincstárjegyet, pedig a múlt hónapban még csak 6,7 százalékot kellett fizetnie egy 11 hónapos papírra.