késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Válság Kínában, problémák Ukrajnában: mit jelent Peking lassulása a keleti exportgazdaságoknak?
A pekingi kormány, felismerve a strukturális gondokat, köztisztviselői szinten megszorításokat vezetett be: tiltják az alkoholos italfogyasztást, a reprezentatív ajándékozást és az egyéb luxuskiadásokat – ezek a kínai gazdaság válságjeleinek szimbolikus megnyilvánulásai. A probléma gyökere azonban sokkal mélyebb, és súlyos következményekkel járhat, még Ukrajnára nézve is.
A kínai gazdasági csoda egyik alappillére az ingatlanfejlesztés volt. Az 1980-as években bevezetett reformok nyomán a magántulajdonú ingatlanpiac fellendült, és a lakossági megtakarítások jelentős része az építőiparba áramlott. A modell azonban túlzott spekulációra épült: az ingatlanokat gyakran már az alapozási szakaszban megvásárolták, kizárólag befektetési céllal. A lakások jó része nem is volt lakott, a cél nem az otthonteremtés, hanem a haszonszerzés volt.
A következmény: óriási kínálati többlet, infrastruktúrával nem rendelkező lakónegyedek, „szellemvárosok”. A kínai GDP harmadát adó építőiparban 2023 óta egyre több szereplő került a csőd szélére: az Evergrande összeomlása után a Country Garden is 37 százalékos bevételcsökkenést szenvedett el 2024-ben, az éves forgalma 35 milliárd dollárra esett vissza. A Fitch előrejelzése szerint 2025-ben további 10 százalékkal eshet az új ingatlanértékesítések volumene.
Adósságspirál és deflációs nyomás
A kínai államadósság aránya 2015-höz képest megháromszorozódott: a GDP-arányos államadósság 40 százalékról 88 százalékra nőtt 2024-re. A növekedés döntően hitelekre épül, és nem hatékony beruházásokra. Jellemzően olyan infrastruktúrákra és lakóingatlanokra irányul, amelyekre nincs tényleges kereslet. Emellett a rejtett, árnyékhitelek összege elérheti a 8,4 ezer milliárd dollárt, amelyek zömében regionális önkormányzatokhoz köthetők.
A koronavírus-járvány utáni gyenge kilábalás, a Trump-féle vámháborúk hatásai, valamint a csökkenő lakossági fogyasztás együttesen fokozták a deflációs nyomást. Ez a helyzet arra kényszerítette a Kínai Kommunista Pártot, hogy új stratégiát dolgozzon ki.
Kínai gazdaság: irányított adaptáció
A kínai kormány 2025 tavaszán radikális változtatásokat jelentett be. A legfontosabb, hogy betiltják a be nem fejezett lakások értékesítését. Ezen kívül a bankok 6,7 ezer milliárd jüan (930 milliárd dollár) értékben jóváhagytak hiteleket a megkezdett projektek befejezésére, több mint 16 millió lakás célzott támogatására.
Vita Holod, az Ukrán Kína-kutató Egyesület igazgatósági tagja szerint
a régi modell, amely adóssággal táplálta az ingatlanbuborékot, tarthatatlanná vált. A most bevezetett intézkedések célja a társadalmi stabilitás megőrzése és a gazdasági krízis elmélyülésének elkerülése.
Adrian Pantyuhov, az Ukraine Economic Outlook vezető közgazdásza arra figyelmeztet, „a gyors sokkterápia helyett Kína inkább az irányított adaptáció mellett döntött. Az új modell rövid távon fájdalmas lesz: a foglalkoztatás és az ipari termelés csökkenhet, a bankrendszer veszteségeket szenvedhet, de hosszabb távon ez az egyetlen járható út.”
Ukrajna a keresztmetszetben
A kínai gazdasági lassulás Ukrajnára is érezhető hatással van. Az ország
- 2024-ben 15,09 millió tonna vasércet exportált Kínába,
- ami számottevő növekedés a 2023-as 1,44 millió tonnához képest.
Az ukrán export struktúrája tehát egyre inkább függ a kínai kereslettől. A GMK Center adatai szerint azonban 2025 elején már 7 százalékkal csökkent az Ukrajnából irányuló vasércexport Kínába.
Ugyanakkor az ukrán mezőgazdaság is fontos szereplő:
a kínaiak diverzifikálni kívánják az amerikai és brazil gabonabeszerzéseiket, ami Ukrajnának mezőgazdasági lehetőségeket nyithat.
Holod szerint „Peking nem szeretné minden tojását az orosz kosárba tenni. Ez politikai és gazdasági értelemben is előny Ukrajnának.”
Mégis, az ingadozó fémárak, az agrártermékek világpiaci árcsökkenése, valamint a nyersolaj és földgáz árának mérséklődése egyaránt kihívásokat jelenthetnek Kijevnek.
Kereskedelmi dilemmák
Kína Oroszország legfontosabb hátsó kapujává vált a nyugati szankciók után, miközben Ukrajnával is aktív gazdasági kapcsolatokat ápol. Ez az ellentmondásos helyzet súlyos diplomáciai dilemmát szül: Kijev egyszerre függ Pekingtől és küzd Peking legfontosabb partnerével.
A szakértők azonban nem tartanak katonai eszkalációtól. Holod úgy véli, a kínai vezetés, tanulva a múltból – például a Vietnám elleni 1979-es kudarcos konfliktusból –, nem akar háborút, sokkal inkább tárgyalásos úton akarja kezelni a gazdasági nyomást. Pantyuhov szerint
Kína geopolitikai gyengesége miatt kénytelen lesz közeledni az USA-hoz és Oroszországhoz is, de mindezt kereskedelmi racionalitás mentén.
Ez még nem a vég, de fordulópont
A kínai gazdaság lassulása strukturális válságba fordulhat, de a világ másképp éli meg ezt, mint a 2008-as amerikai ingatlanválságot. Kína belső mechanizmusai – a központosított hatalom, a szabályozott bankrendszer, a tőkemozgás kontrollja – nem a hirtelen összeomlás, hanem a lassú leépülés irányába terelik az eseményeket.
Ukrajna számára kulcskérdés lesz, hogyan tudja diverzifikálni exportpiacait, és hogyan építi újra belső piacát.
A válság ugyanis egyszerre kínál lehetőségeket és veszélyeket, attól függően, hogy miként reagálnak rá a döntéshozók. Pantyuhov szerint „a kínai ingatlanválság nem fogja lerombolni Ukrajnát, de annak súlyát sem lehet alábecsülni. Az alkalmazkodás és az előrelátó diplomácia most kulcsfontosságú.”
Ajánlott videók
Kereskedelmi háború: a szájkarate mellett a fontos dolgok a háttérben dőlnek el
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.