Kibabrált a német üzletekkel a húsvét, pedig már elkezdtek reménykedni

Aggódnunk a magyar háztartási fogyasztás tavaszi visszaesése miatt nem kell – a minapi lengyel számok ezt megerősítették, a pénteken közzétett német adatok azonban zavarba ejtők, és egyáltalán nem csökkentik az Európa legnagyobb gazdasága körüli aggodalmakat. Továbbra is valószínű, hogy az egy hét múlva esedékes magyar kiskereskedelmi számok inkább a lengyelre hajaznak majd, a német üzletek arcra esésének azonban a számunkra is lehetnek következményei, amint a német gazdasági fejleményeknek gyakran. Ami most látszik: a német fogyasztást nem hozta helyre a húsvét, sőt.

Az alapösszefüggés: ha tavaly márciusra esett húsvét, idén áprilisra, akkor logikus, hogy az egyik évben márciusban hajthatta fel a kiskereskedelmi eladásokat, a másikban áprilisban. Ennek megfelelően az idei márciusi volumen a tavalyi erős bázishoz képest logikusan gyenge volna, az áprilisi viszont erős. Bingó: pont ezt mutatta az áprilisi lengyel statisztika.

A Magyarországon is meghatározó jelenléttel rendelkező német kiskereskedelmi láncok nem éppen legnyugodtabb éveiket élik. Miután az év első negyedében hónapról hónapra nőtt a forgalmuk a múlt év erős ingadozásait követően, jól jött volna, ha ebbe a trendbe illően szép forgalmat hoz áprilisban a nyuszi.

Német fogyasztás: felszökés helyett megzakkant húsvét havában

Ezzel szemben a Destatis pénteki, naptári és szezonális hatásokkal kiigazított számaiból az derült ki, hogy az eladási volumen a márciusi 0,9 százalékos emelkedés után a múlt hónapban 1,1 százalékkal visszaesett – nesze neked húsvéthatás. 

Még az élelmiszertermékek esetében is, amelyeket kapósabbá szokott tenni a húsvét, 0,1 százalékos csökkenést mért az előzetes statisztika, miközben a nem élelmiszertermékek esetében 1,3 százalékos visszaesést tapasztaltak. Hogy az online értékesítés se maradjon ki, ez 0,2 százalékkal volt kisebb, mint márciusban.

Ezen most lesz egy kis töprengés, mégis mi történhetett, mikor az elemzők konszenzusa 0,2 százalékos havi növekedést jósolt.

Kiskereskedelmi forgalom: évek óta facsargatják az európai háztartásokat, nem csoda, ha gyenge a bizalom

Ilyenkor vissza szoktak tekinteni, nem volt-e az elmúlt években valami olyan tényező, ami el tudja téríteni a húsvéthatást, netán a fogyasztói szokások különbségei más országoktól, vagy valamely statisztikai különcség. A probléma azonban az, hogy a 2020-as évek rendre, sorozatban a fogyasztást – a húsvéti időszakban is – eltérítő eseményeket produkáltak, gondoljunk csak ilyenekre 2020-tól kezdve:

• A világjárvány érkezése zárlatokkal, 
• a zárlatok feloldása, illetve újraszigorítása, 
• logisztikai-szállítási problémák jelentkezése,
• a háború érkezése energiaválsággal, inflációs cunamival és a kamatok felszökésével,
• az infláció lecsengése, majd újra bekopogása a kereslet magához térése miatt,
• a félelmek hullámzása, hogy netán harmadik világháború lesz.

A kiskereskedelmi láncok tudják kezelni a sokkokat, a fogyasztók kevésbé

A kiskereskedők természetesen jobban szeretik a volumen növekedését a visszaesésnél (a fogyasztók is), de tudnak a kereslet ingadozásai ellen védekezni a forgalmat és a profitot illetően is, több eszköz birtokában, mint a háztartások. 

A Magyarországon legnagyobb élelmiszerlánc, a Lidl anyavállalata, a Schwarz csoport például a sokkok sorozata ellenére is évről évre növelni tudta bevételét 2020 és 2023 között. Profitadatok a családi vállalat esetében szűkösen hozzáférhetők, de például a szintén erős magyar jelenlétű Tesco nettó nyereségét tekintve villámgyorsan kikeveredett a pandémia érkezte vagy az inflációs megahullám okozta visszaesésből.

Hogy az európai háztartások kikeverednek-e, az a kontinens gazdasági előrehaladásának, vagy visszamaradásának egyik alapkérdése. Hogy miként alakulnak ebben a tekintetben a német trendek, a kereslet és a bizalom, a magyar gazdaság számára is nagyon fontos kérdés, hiszen Németország legfontosabb külgazdasági partnerünk – ez az összefüggések közül a nyilvánvaló.

A német fogyasztás és bizalom összeköttetésben áll a forint árfolyamával is

Csatorna vezet a német fogyasztástól a forint árfolyama irányába is. Ha az előző tovább gyengélkedik, az az inflációs nyomást csökkentve, a gazdasági aggodalmakat növelve emeli az Európai Központi Bank további kamatcsökkentéseinek esélyét, az euró emiatt lehetséges gyengüléseinek tovagyűrűzésével a forint árfolyamába.

A következő, májusra vonatkozó német kiskereskedelmi adatközlést tehát a mostaninál is nagyobb figyelem övezi, mert kiderül belőle, valamiféle kisiklás történt áprilisban, vagy trendromlás. Az év első négy hónapját tekintve még nincs nagy baj (de kilábalási lendület sem), az előző év azonos időszakához képest 2,4 százalékkal magasabb volt a német kiskereskedelmi volumen.