Végtelen történet: az EU képtelen leállni, már a 17. Oroszország elleni szankciós csomagot állítja össze – ez különleges lesz
Brüsszel újabb szankciós csomaggal próbálja megszorítani Moszkvát: az Európai Bizottság kedden benyújtotta a 17. ilyen intézkedésének a tervezetét, amely több mint száz, úgynevezett „árnyékflottához” tartozó hajót és több mint 50 személyt, illetve vállalatot venne fel a büntetőlistára. A csomag célja, hogy ellehetetlenítse Oroszország megkerülőtechnikáit, miközben jelzést küld a nemzetközi közösségnek:, az uniós egység még mindig létezik – írta a Reuters.

A szankciós csomag a vártnál hamarabb készült el – korábbi értesülések szerint június előtt nem is számítottak ilyen lépésre. Most azonban a bizottság „egyszerű” csomagként jellemezte a tervezetet, amelyet a szokásostól eltérően ezúttal nem egyeztettek előzetesen a tagállamokkal. Ennek ellenére gyors jóváhagyásra számítanak, az első tárgyalások már szerdán elkezdődnek.
A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy több mint száz hajót – az úgynevezett árnyékflotta egységeit – vennének fel a szankciós listára.
Ezek a hajók az orosz nyersolaj exportját bonyolítják le a nyugati szankciók megkerülésével, miközben Oroszország ezen keresztül próbál valutát szerezni és fegyvereket vásárolni.
Emellett a szankciók kiterjednek
- újabb kettős felhasználású, illetve haditechnikai célra is alkalmas exportcikkekre;
- valamint fejlett technológiákra, amelyek állítólag a Kreml hadigépezetét szolgálhatják.
A tervezet értelmében több mint 50 személyt és céget vennének fel a szankciós listára – ezek közül legalább öt Kínában működik. Emellett 31 vállalatot is megcéloznának, amelyek közül 13 Oroszországon kívül működik, és az orosz hadsereget támogatja vagy a szankciók kijátszásában működik közre.
Az egyik uniós diplomata úgy fogalmazott:
A cél az volt, hogy megmutassák, az EU még mindig képes egységesen fellépni Oroszország ellen, még akkor is, ha a Magyarország által többszörösen megvétózott korábbi csomagok miatt sokan már az uniós szankciós politika végét vizionálták.
Bár a csomag szigorúnak tűnik, egy fontos kivételt is tartalmaz: a szankciómentességet élvező orosz-japán energiaprojekt, a Szahalin 2. földgázprojekt mentességét 2026 júniusáig meghosszabbítják. Ennek oka Japán érdekeltsége a projektben, amely kritikus fontosságú az ázsiai szigetország energiaellátásában.
Washington még nem csatlakozott a szankciós csomaghoz
Az EU nem egyedül mozdul: az amerikai adminisztráció is véglegesíthette saját új gazdasági szankcióit Oroszország ellen, amelyek állítólag a Gazpromot is célba vennék. Ugyanakkor még nem világos, hogy az amerikai elnök, Donald Trump jóváhagyja-e ezeket, mivel a Fehér Ház jelenlegi prioritása inkább a tárgyalásos megoldás Ukrajna ügyében. Sőt, inkább arra van esély, hogy új szankciók csak akkor merülhetnek fel, ha Moszkva miatt meghiúsul a békefolyamat. Ha viszont sikerült nyélbe ütni, az USA minden bizonnyal enyhíteni fog az eddigi korlátozásokon.
Az EU mindenesetre igyekszik összehangolni lépéseit Washingtonnal – legalábbis erről beszélt a francia külügyminiszter az AFP-nek adott interjújában. A cél az, hogy a Nyugat egyszerre mutasson politikai és gazdasági egységet Moszkva felé.
Itt tart az Európai Unió: nyíltan hirdeti, hogy meg tudja kerülni Magyarországot az egyik legfontosabb döntésben
Brüsszel vezető diplomatája elmondta, mire készülnek. Küszöbön az orosz szankciók meghosszabbításának kérdése, a gazdasági sikerekkel finoman szólva sem büszkélkedő EU pedig eltökélt: erre a jövőben is szükség van. Csakhogy Magyarország ezzel nem ért egyet.



