Az EU dönt a mesés orosz vagyonról: Moszkva feszülten figyel

Ha az uniós külügyminiszterek mai találkozóján nem sikerül dűlőre jutni az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ügyében, azok január 31-én lejárnak. Ennek megakadályozására az Euobserver értesülései szerint még a hónap folyamán rendkívüli uniós csúcsot kellene összehívni. A napirendi pontok között az egyik legfontosabb a lefoglalt orosz vagyon kérdése.

Magyarország a szankciók által okozott károkat hangsúlyozza

Orbán Viktor miniszerelnök egy mai konferencián ismét hangsúlyozta, hogy 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén egyértelművé tette a magyar álláspontot. Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy „Ukrajna folyamatosan a magyar (és közép-európai) energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz” – ezzel egyértelműen utalt arra, hogy Kijev az év elejétől nem újította meg a területén áthaladó orosz gáz tranzitjára vonatkozó szerződést az orosz féllel. 

Szlovákia és Magyarország hónapok óta sürgeti Brüsszelt, hogy tárgyaljon az ukránokkal. Egy, a Reuters által ma megismert dokumentum szerint a bizottság hajlik is erre, ráadásul a megbeszélésekbe bevonják a magyar és a szlovák felet is. 

Veszélyes precedens

• Az Ukrajna ellen indított orosz inváziót követően a nyugati hatalmak lefoglalták a hatókörükbe eső orosz vagyont, így például az orosz jegybanki tartalékok egy részét is. 
• A 300 milliárd dollárnyi vagyon meghatározó része felett az Euroclear, az EU pénzügyi elszámolóháza rendelkezik. 
• Az intézmény nemrég arra figyelmeztetett, hogy a konfiskált vagyon felhasználása veszélyes precedenst teremthet; megrendülhet a bizalom a nemzetközi pénzügyi rendszerben. 

Valerie Urbain, az Euroclear vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy „nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy az eszközöket lefoglalták, de néhány év múlva Oroszország jön, bekopogtat az ajtón, és azt mondja:

Ha elkobozzák az eszközöket, akkor mindennek mozognia kell, beleértve a kötelezettségeket is” – tette hozzá.

Hiába a figyelmeztetés, az orosz vagyon felhasználása már megkezdődött

Az Euroclear figyelmeztetése azonban süket fülekre talált, ugyanis az Európai Bizottság (EB) január 10-én folyósította Ukrajna számára a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) első, hárommilliárd eurós részletét, amelyet az EU-ban lefoglalt orosz állami vagyonból származó bevételekből fizetnek vissza – közölte az EB. 

Az orosz–ukrán háború kezdete óta az EU, tagállamai és az európai pénzügyi intézmények együttesen közel 134 milliárd eurót bocsátottak Kijev rendelkezésre. Világossá vált azonban, hogy a nehéz helyzetben lévő európai gazdaság, amelynek saját forrásait saját gazdaságának élénkítésére kell felhasználnia, egyre kevésbé hajlandó-képes finanszírozni Ukrajnát. Így Brüsszel azt a nemzetközi jogi szempontból rendkívül kockázatos módszert választotta, hogy a lefoglalt orosz vagyonból pénzeli Kijevet. 

Moszkva válaszlépéseket fontolgat, amelyek nagyon fájhatnak a Nyugatnak

Oroszország persze tiltakozik a példátlan lépés ellen, és közölte, hogy elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.

Egy másik lehetőség, hogy az orosz kormány lefoglalja a nyugati cégek és magánszemélyek vagyonát: ingatlanokat, gyárakat és gépeket. Ezzel a technológia és a know-how is orosz kézbe kerülne. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet. 

Ugyanakkor egy elemző a Reutersnek azt mondta, hogy a 288 milliárd dollárba számos külföldön bejegyzett, oroszok által alapított cég is beletartozik, így ezek részben már most is orosz pénzek. 

Az is felmerült, hogy Oroszország bírósági úton támadja meg az eszközei lefoglalását. Erre pedig már akadt példa: az Európai Unió Bírósága áprilisban levette Mihail Fridmant az unió szankciós listájáról. 

Moszkva már 2023 decemberében közölte, hogy megvan a listája az elkobzandó nyugati vagyonelemekről.