Versenyfutás a nyersanyagokért: az EU 13 új stratégiai bányászati projektet jelentett be – most Grönlandról sem feledkeztek el
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 13 új, unión kívüli stratégiai nyersanyag-projektet indít el, köztük Grönlandon is, hogy csökkentse függőségét Kínától és más geopolitikailag kockázatos partnerektől. A cél: biztosítani a nélkülözhetetlen nyersanyagokat az elektromos járművekhez, energiatároláshoz, valamint a védelmi és űripar számára.
Az új projektek listája a 2023-ban elfogadott Kritikus Nyersanyagokról szóló Törvény (Critical Raw Materials Act) végrehajtásának része, amely szerint az EU 2030-ra a felhasznált nyersanyagok legalább 10 százalékát maga bányászná, 40 százalékát feldolgozná, és 25 százalékát újrahasznosítaná.
A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy Kína áprilisban korlátozta a ritkaföldfém-mágnesek exportját, új engedélyekhez kötve azt.
Ezek a mágnesek kulcsfontosságúak az elektromos autókban, vadászgépekben és szélturbinákban is. A világ feldolgozási kapacitásának több mint 90 százalékát Kína uralja, ami súlyos kihívást jelent Európa számára.
Az EU nem titkoltan azon dolgozik, hogy megtörje Kína dominanciáját a megújuló energiához szükséges ritkaföldfémek, akkumulátorok és napelemek terén.
A most bejelentett projektek célzottan olyan anyagokra fókuszálnak, mint a lítium, kobalt, mangán és grafit – mindegyik alapvető az akkumulátortechnológiához.
Az Európai Bizottság Grönlandot is célba vette
A bejelentett projektek között két ritkaföldfém-projekt is szerepel – Malawiban és Dél-Afrikában –, de külön figyelmet kapott a grönlandi grafitbánya, amelyet a brit GreenRoc Strategic Materials működtet. Grönland az utóbbi időben geopolitikai feszültségek forrása lett: az amerikai elnök korábban többször is jelezte szándékát a dán fennhatóság alatt álló terület megszerzésére.
Grönlandi bányaipar: befektetőket várnak a Nyugatról – különben kinyitják az ajtót Kína előtt
A háttérben a geopolitikai feszültségek és Trump vitatott kijelentései is szerepet játszanak. A szigetország gazdasági minisztere szerint, ha az amerikai és európai befektetők nem élnek a lehetőséggel, a grönlandi bányaipar Kínával is hajlandó együttműködni.
Washington a Csendes-óceáni szigetállamokkal kötött COFA típusú megállapodás mintájára próbálja Grönlandot saját befolyási övezetébe vonni, amely keretében katonai jelenlétért cserébe gazdasági előnyöket és támogatást kínál.
A Reuters értesülései alapján az EU központilag fogja összehangolni a pénzügyi támogatást, és elősegíti a keresleti oldalon jelentkező vevői érdeklődést is.
A mostani bejelentés nyomán összesen már 60 stratégiai projekt szerepel az uniós nyersanyagfejlesztési listán – ezek közül 47-et márciusban jelentettek be, amelyek mind az EU területén zajlanak.
Az új listán szereplő országok között van többek között Nagy-Britannia (wolfrám), Kanada, Kazahsztán, Norvégia, Szerbia, Ukrajna, Zambia, Brazília és Franciaország tengerentúli területe, Új-Kaledónia.
Brüsszel lazít a szigoron, hogy biztosítsa a kritikus fontosságú fémeket
Több tucat projekt segíti a termelést és feldolgozást. Az EU a kritikus fontosságú fémek ellátásban sem akar függeni senkitől.
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
