késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Versenyfutás a nyersanyagokért: az EU 13 új stratégiai bányászati projektet jelentett be – most Grönlandról sem feledkeztek el
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 13 új, unión kívüli stratégiai nyersanyag-projektet indít el, köztük Grönlandon is, hogy csökkentse függőségét Kínától és más geopolitikailag kockázatos partnerektől. A cél: biztosítani a nélkülözhetetlen nyersanyagokat az elektromos járművekhez, energiatároláshoz, valamint a védelmi és űripar számára.
Az új projektek listája a 2023-ban elfogadott Kritikus Nyersanyagokról szóló Törvény (Critical Raw Materials Act) végrehajtásának része, amely szerint az EU 2030-ra a felhasznált nyersanyagok legalább 10 százalékát maga bányászná, 40 százalékát feldolgozná, és 25 százalékát újrahasznosítaná.
A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy Kína áprilisban korlátozta a ritkaföldfém-mágnesek exportját, új engedélyekhez kötve azt.
Ezek a mágnesek kulcsfontosságúak az elektromos autókban, vadászgépekben és szélturbinákban is. A világ feldolgozási kapacitásának több mint 90 százalékát Kína uralja, ami súlyos kihívást jelent Európa számára.
Az EU nem titkoltan azon dolgozik, hogy megtörje Kína dominanciáját a megújuló energiához szükséges ritkaföldfémek, akkumulátorok és napelemek terén.
A most bejelentett projektek célzottan olyan anyagokra fókuszálnak, mint a lítium, kobalt, mangán és grafit – mindegyik alapvető az akkumulátortechnológiához.
Az Európai Bizottság Grönlandot is célba vette
A bejelentett projektek között két ritkaföldfém-projekt is szerepel – Malawiban és Dél-Afrikában –, de külön figyelmet kapott a grönlandi grafitbánya, amelyet a brit GreenRoc Strategic Materials működtet. Grönland az utóbbi időben geopolitikai feszültségek forrása lett: az amerikai elnök korábban többször is jelezte szándékát a dán fennhatóság alatt álló terület megszerzésére.
Grönlandi bányaipar: befektetőket várnak a Nyugatról – különben kinyitják az ajtót Kína előtt
A háttérben a geopolitikai feszültségek és Trump vitatott kijelentései is szerepet játszanak. A szigetország gazdasági minisztere szerint, ha az amerikai és európai befektetők nem élnek a lehetőséggel, a grönlandi bányaipar Kínával is hajlandó együttműködni.
Washington a Csendes-óceáni szigetállamokkal kötött COFA típusú megállapodás mintájára próbálja Grönlandot saját befolyási övezetébe vonni, amely keretében katonai jelenlétért cserébe gazdasági előnyöket és támogatást kínál.
A bizottság becslése szerint a 13 új projekt elindításához összesen 5,5 milliárd euró – azaz 6,27 milliárd dollár – tőkére lesz szükség.
A Reuters értesülései alapján az EU központilag fogja összehangolni a pénzügyi támogatást, és elősegíti a keresleti oldalon jelentkező vevői érdeklődést is.
A mostani bejelentés nyomán összesen már 60 stratégiai projekt szerepel az uniós nyersanyagfejlesztési listán – ezek közül 47-et márciusban jelentettek be, amelyek mind az EU területén zajlanak.
Az új listán szereplő országok között van többek között Nagy-Britannia (wolfrám), Kanada, Kazahsztán, Norvégia, Szerbia, Ukrajna, Zambia, Brazília és Franciaország tengerentúli területe, Új-Kaledónia.
Brüsszel lazít a szigoron, hogy biztosítsa a kritikus fontosságú fémeket
Több tucat projekt segíti a termelést és feldolgozást. Az EU a kritikus fontosságú fémek ellátásban sem akar függeni senkitől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.