A sarkvidéki szigetország nyílt üzenetet küldött a Nyugatnak: ha az Egyesült Államok és az Európai Unió nem hajlandó befektetni a grönlandi bányaiparba, akkor Kína is szóba jöhet mint partner. A dán fennhatóság alá tartozó, ám autonóm terület gazdasági és ásványkincsügyi minisztere, Naaja Nathanielsen a Financial Timesnak adott interjúban mondta el, hogy az ország új növekedési lehetőségeket keres – akár keleti irányban is.
Szeretnénk fejleszteni az üzleti szektorunkat, ehhez pedig külső befektetésekre van szükségünk
– fogalmazott Nathanielsen. „Természetesen amerikai és európai partnerekkel dolgoznánk együtt a legszívesebben, de ha ők nem jelennek meg, kénytelenek leszünk máshol keresgélni.”
Grönland hatalmas, ám nehezen hozzáférhető ásványkincs-lelőhelyekkel rendelkezik, köztük arannyal és rézzel. Emellett az Északi-sark stratégiai jelentősége is egyre nő, így a globális hatalmak számára a térség geopolitikai értelemben is kiemelt fontosságú. Nathanielsen szerint jelenleg mindössze két működő bánya van az országban – ezek aranyat és anortozitot termelnek –, és két további projekt rendelkezik engedéllyel, de még nem indult el a kitermelés.
A miniszter szerint az Egyesült Államokkal Donald Trump első elnöksége alatt megkötött ásványfejlesztési egyetértési nyilatkozat éppen most jár le, és Joe Biden elnöksége alatt hiába próbálták megújítani azt – Washington nem mutatott érdeklődést.
Trump korábbi kijelentései – miszerint az Egyesült Államok „átvenné” Grönlandot, akár erővel is – csak tovább rontották a helyzetet.
Nathanielsen szerint az ilyen kijelentések „tiszteletlenek és visszataszítóak”.
Bár a nyilatkozatok szerint Peking még nem tört be jelentősen a grönlandi bányászatba – jelenleg csupán két kínai cég van jelen, kisebbségi részesedéssel inaktív projektekben –, a lehetőség továbbra is adott. Nathanielsen szerint a kínai befektetők talán épp azért óvatosak, mert nem akarnak geopolitikai konfliktust generálni.
Ennek ellenére a miniszter elismerte: a jelenlegi „új világrendben” nemcsak Kína, de az Egyesült Államok szerepe is kérdéses. „Próbáljuk kitalálni, hogyan néz ki ez az új rend. A kínai befektetések természetesen problémásak, de bizonyos mértékig az amerikaiak is. Mert mi a céljuk ezeknek a befektetéseknek?” – tette fel a kérdést.
Az ország nemrég adott ki egy engedélyt az új bányászati törvény alapján: egy dán–francia konzorcium anortozit kitermelésébe kezd Nyugat-Grönlandon. A projekt becsült költsége 150 millió euró, a kivitelezés pedig már jövőre megindulhat. A befektetők között szerepel
Nathanielsen szerint az új négypárti kormány első számú célja, hogy fejlesztéseket hozzon Grönlandra, és bár legszívesebben „szövetségesekkel és hasonlóan gondolkodó partnerekkel” dolgoznának, nem zárkóznak el más lehetőségektől sem.
Az Európai Unióval kapcsolatban viszont optimistább: „Az EU egy jó partner lehet, mivel kevés ásványkincse van, de nagy szüksége lenne rájuk, ráadásul környezetvédelmi szempontból is egy hullámhosszon vagyunk.”
Minden pénzt megérnek a hómezős beruházások a zord szigeten
Nemcsak az Egyesült Államok küzd az értékes bányakincsekért. Az Európai Unió és Kína is nyomul Grönlandon. De a tényleges kitermelésre még hosszú éveket kell várni. A szigeten nincsenek utak, a hajózás veszélyes, s hiányzik a munkaerő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.