Szőlőkivágással és zöldszürettel reformálja az európai bort az unió
A tagállamok képviselői az EU mezőgazdasági különbizottságában jóváhagyták a tanács tárgyalási pozícióját az európai borágazat megerősítését célzó intézkedéscsomagról. A reform fókuszában a túltermelés visszafogása, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az egyszerűsített címkézés és a borexport bővítése áll.
Czesław Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter szerint a borászat egyszerre kulturális örökség és a vidéki közösségek gazdasági pillére.
Az új szabályok révén az ágazat jobban reagálhat a változó fogyasztói szokásokra, miközben új piaci lehetőségeket is megragadhat.
Az Európai Bizottság által javasolt reformcsomag legfontosabb pontjai az alábbiak.
- Túltermelés elleni fellépés: lehetőség nyílik zöldszüretre és a felesleges szőlőtőkék kivágására uniós támogatással.
- Telepítési rugalmasság: a szőlőültetvények újratelepítésére vonatkozó engedélyek érvényességi idejét nyolc évre emelik.
- Klímatámogatás: a klímabarát beruházások uniós támogatása az elszámolható költségek 80 százalékára emelkedhet.
- Egységes címkézés: elektronikus címkézés és piktogramok segítik a fogyasztókat és csökkentik a belföldi és határon átnyúló kereskedelem adminisztratív terheit.
- Borturizmus támogatása: a földrajzi eredetmegjelöléssel rendelkező borokat előállító termelőcsoportok támogatást kapnak turisztikai programjaik fejlesztésére.
Ütőképesebb védelem az európai borszektornak
A tanács több ponton módosította a bizottság eredeti javaslatát. A tagállamok egyetértettek abban, hogy az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú borok esetében pontosabb és egyértelműbb megnevezésekre van szükség. Ennek megfelelően a 0,5 százalék alatti alkoholtartalmú borokat „alkoholmentes” jelöléssel lehetne forgalmazni, míg a csökkentett, de nem alkoholmentes termékeket a jövőben „alacsony alkoholtartalmú” néven lehetne értékesíteni – a korábban javasolt „alkohol-light” kifejezést elvetették, mivel több nyelvben félreérthető lenne.
A bort exportáló termelők adminisztratív terheit is csökkentené a tanács javaslata azzal, hogy az EU-n kívüli piacokra szánt borok esetében nem lenne kötelező az összetevők és a tápértékek címkézése.
A nemzetközi promóciós kampányokat hatékonyabbá tennék azáltal, hogy azok időtartama a jelenlegi háromról öt évre nőhet, a költségek legfeljebb 80 százalékát pedig uniós és nemzeti támogatás is fedezheti.
A szőlőtermelést veszélyeztető betegségek – például a flavescence dorée – elleni védekezés szintén hangsúlyt kap: az új szabályozás lehetővé tenné az ilyen problémák megelőzésére és kezelésére irányuló támogatások bevezetését. Végül a tanács a borászati termékek innovációját is támogatja azzal, hogy lehetővé tenné a rozébor felhasználását egyes új, aromásított regionális borok esetében, válaszul a változó fogyasztói igényekre.
A tanács most már készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amint az elfogadja saját álláspontját. A cél egy olyan szabályozás kialakítása, amely egyszerre őrzi meg Európa borkultúráját és biztosítja az ágazat jövőállóságát.
Végre Brüsszel is komolyan veszi a borászok védelmét: új intézkedésekkel javítanák a szektor versenyképességét
Az éghajlatváltozás és a piaci szeszélyek ellen is nagyobb védelmet kapna a szektor, miközben a turizmust is támogatnák. Az Európai Bizottság komoly lépéseket javasolt annak érdekében, hogy megvédjék a kontinens bortermelését.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
