Lakhatási válságot okozott a túlturizmus, megint utcára vonultak Dél-Európában
Több ezren vonultak az utcára Dél-Európa városaiban vasárnap, hogy az úgynevezett „túlturizmus” ellen tiltakozzanak, ami lakhatási válságot okozott Mallorcán, a Kanári-szigeteken és Athénban is. A legnagyobb demonstráció a spanyolországi Barcelonában volt, ahol a tüntetők füstbombákat gyújtottak, és betörték a boltok kirakatait – számolt be a Reuters.
A spanyolok egyre nehezebben tudják kifizetni a megugró albérletárakat – amit tovább súlyosbít, hogy rengeteg lakást rövid távra, főként külföldi turistáknak és diákoknak adnak ki. A lakhatási válság már többször is utcai tüntetéseket váltott ki a Kanári-szigeteken, Barcelonában és Madridban. Így történt ez vasárnap is.
„Elegem van abból, hogy saját városomban idegenként érzem magam” – fakadt ki Eva Vilaseca, a tüntetés egyik résztvevője a Reutersnek.
A túlturizmus okozta lakhatási válság dél-európaiak millióinak keseríti meg az életét
Az 1,6 milliós lakosú Barcelona tavaly 26 millió turistát látott vendégül. A résztvevők a turizmus visszaszorítását követelték.
„A ti nyaralásotok – az én nyomorom” – skandálták a barcelonai tüntetők, kezükben olyan felirattal ellátott transzparensekkel, mint „a tömegturizmus megöli a várost” és „az ő kapzsiságuk a mi pusztulásunkat hozza”.
A megmozdulásokhoz portugál és olasz csoportok is csatlakoztak a Dél-Európa a Turizmus Ellen nevű szövetség kezdeményezésére, mert a kontrollálatlan turizmus máshol is az egekbe emeli a lakásárakat, így kiszorítva a helyieket a városok egyes részeiből.
A helyi hatóságok szerint mintegy 600 ember vett részt a vasárnapi tüntetésen, akik vízipisztolyokat és füstgránátokat használtak, továbbá „Menjenek haza a turisták!” feliratú matricákat ragasztottak a boltokra és a szállodákra.
Hasonló tüntetések voltak Spanyolország más részein is, például Ibizán, Malagában, Palma de Mallorcán, San Sebastiánban és Granadában. Olaszországban Genova, Nápoly, Palermo, Milánó és Velence csatlakozott – ez utóbbi városban a helyiek két új hotel építése ellen tiltakoznak, amelyek összesen 1500 új férőhellyel növelnék a szálláskapacitást.
Lakásboom társadalmi következményekkel
Ahogy a 2008-as pénzügyi válság előtt, úgy most is a túlhevülés jelei mutatkoznak a spanyol ingatlanpiacon. Egy átlagos lakás 2014-ben még 138 ezer euróba (55,4 millió forint) került, míg 2024-re már 178 700 (71,7 millió forint) euróra nőtt az ára az MD Capital befektetési cég szerint. A Baleár-szigeteken a növekedés több mint kétszeres volt.
A társadalmi kihívás súlyos, mivel az átlagbérek 23 százalékos emelkedése az ingatlanárak legalább 29 százalékos növekedésével párosult az elmúlt tíz évben.
Tavaly a bruttó havi átlagkereset Spanyolországban 2642 euró (1 millió 60 ezer forint) volt a Datosmacro gazdasági platform szerint. Egy átlagos, 80 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg mintegy 1100 euró (441 ezer forint), míg Madridban vagy Barcelonában ugyanekkora ingatlanért 1400-1500 eurót (562-602 ezer forint) is elkérnek.
A rövid távú lakáskiadás
Az idei első negyedévben a rövid távú bérleti szerződések a lakáskiadások 14 százalékát tették ki, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb növekedés Bilbao (36 százalék), Alicante (33 százalék), Barcelona (29 százalék) és Madrid (23 százalék) városban volt az Idealista ingatlanportál adatai szerint.
Barcelona városvezetése már tavaly bejelentette, hogy 2028-tól betiltja a rövid távú lakáskiadást a turistáknak (Airbnb), hogy élhetőbbé tegyék a várost a helyiek számára.
A problémát nemcsak a turizmus, de a befektetők is okozzák
A 2008-as gazdasági válság előtti időszaktól eltérően ma már nem az olcsó hitelek hajtják felfelé az árakat Spanyolországban, hanem elsősorban külföldi befektetők. Ezek a tőkeerős szereplők tetemes összegeket fektetnek be a spanyol ingatlanpiacon és a virágzó turizmusban, ezzel felhajtva az árakat az egész lakáspiacon. A BBVA Research friss jelentése szerint a kereslet messze meghaladja a kínálatot.
Az internetes platformok, például a Habitacion.com, ma már apró lakóegységeket is kínálnak befektetésre. Ez a spanyol startup lehetővé teszi, hogy az emberek nem lakásokat, hanem azok egyes szobáit vásárolják meg befektetésként vagy alternatív lakhatási megoldásként.
A Sindicato de Inquilinas de Madrid bérlői szervezet szerint ez a gyakorlat „visszafoghatatlan spekuláció”, amit a turizmus és a befektetési alapok táplálnak. Becsléseik szerint emiatt
több mint négymillió otthon és négyszázezer üdülőként használt lakás áll üresen a 47 milliós Spanyolországban.
A spanyol statisztikai hivatal (INE) szerint több mint 2,5 millió lakást csak alkalmanként használnak, mivel jellemzően második vagy harmadik otthonként funkcionálnak, és ritkán adják bérbe őket. Tehát a helyiek is hozzájárulnak a lakhatási válsághoz – mutatott rá a DW.
Európában idén 11 százalékkal nőhet a nemzetközi idegenforgalmi bevétel, 838 milliárd dollárra, míg Spanyolország és Franciaország rekordszámú látogatóra számíthat.
Lisszabonban vasárnap délutánra hirdettek meg hasonló tiltakozást.
Lakhatási válság: durván beavatkozik a kormány, akár duplájára is nőhet a spanyolországi ingatlanok ára
Spanyolországban komoly lakhatási válság alakult ki az elmúlt években. A spanyol kormány most egy új javaslattal segítene a helyzeten: 100 százalékos adót vetne ki az ingatlanvásárlók egy körére. Kérdés, hogy a törvénytervezet átmegy-e a parlamenten, s ha igen, akkor a spanyolországi lakhatási válság valóban enyhül-e.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
