késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lakhatási válságot okozott a túlturizmus, megint utcára vonultak Dél-Európában
Több ezren vonultak az utcára Dél-Európa városaiban vasárnap, hogy az úgynevezett „túlturizmus” ellen tiltakozzanak, ami lakhatási válságot okozott Mallorcán, a Kanári-szigeteken és Athénban is. A legnagyobb demonstráció a spanyolországi Barcelonában volt, ahol a tüntetők füstbombákat gyújtottak, és betörték a boltok kirakatait – számolt be a Reuters.
A spanyolok egyre nehezebben tudják kifizetni a megugró albérletárakat – amit tovább súlyosbít, hogy rengeteg lakást rövid távra, főként külföldi turistáknak és diákoknak adnak ki. A lakhatási válság már többször is utcai tüntetéseket váltott ki a Kanári-szigeteken, Barcelonában és Madridban. Így történt ez vasárnap is.
„Elegem van abból, hogy saját városomban idegenként érzem magam” – fakadt ki Eva Vilaseca, a tüntetés egyik résztvevője a Reutersnek.
A túlturizmus okozta lakhatási válság dél-európaiak millióinak keseríti meg az életét
Az 1,6 milliós lakosú Barcelona tavaly 26 millió turistát látott vendégül. A résztvevők a turizmus visszaszorítását követelték.
„A ti nyaralásotok – az én nyomorom” – skandálták a barcelonai tüntetők, kezükben olyan felirattal ellátott transzparensekkel, mint „a tömegturizmus megöli a várost” és „az ő kapzsiságuk a mi pusztulásunkat hozza”.
A megmozdulásokhoz portugál és olasz csoportok is csatlakoztak a Dél-Európa a Turizmus Ellen nevű szövetség kezdeményezésére, mert a kontrollálatlan turizmus máshol is az egekbe emeli a lakásárakat, így kiszorítva a helyieket a városok egyes részeiből.
A helyi hatóságok szerint mintegy 600 ember vett részt a vasárnapi tüntetésen, akik vízipisztolyokat és füstgránátokat használtak, továbbá „Menjenek haza a turisták!” feliratú matricákat ragasztottak a boltokra és a szállodákra.
Hasonló tüntetések voltak Spanyolország más részein is, például Ibizán, Malagában, Palma de Mallorcán, San Sebastiánban és Granadában. Olaszországban Genova, Nápoly, Palermo, Milánó és Velence csatlakozott – ez utóbbi városban a helyiek két új hotel építése ellen tiltakoznak, amelyek összesen 1500 új férőhellyel növelnék a szálláskapacitást.
Lakásboom társadalmi következményekkel
Ahogy a 2008-as pénzügyi válság előtt, úgy most is a túlhevülés jelei mutatkoznak a spanyol ingatlanpiacon. Egy átlagos lakás 2014-ben még 138 ezer euróba (55,4 millió forint) került, míg 2024-re már 178 700 (71,7 millió forint) euróra nőtt az ára az MD Capital befektetési cég szerint. A Baleár-szigeteken a növekedés több mint kétszeres volt.
A társadalmi kihívás súlyos, mivel az átlagbérek 23 százalékos emelkedése az ingatlanárak legalább 29 százalékos növekedésével párosult az elmúlt tíz évben.
Tavaly a bruttó havi átlagkereset Spanyolországban 2642 euró (1 millió 60 ezer forint) volt a Datosmacro gazdasági platform szerint. Egy átlagos, 80 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg mintegy 1100 euró (441 ezer forint), míg Madridban vagy Barcelonában ugyanekkora ingatlanért 1400-1500 eurót (562-602 ezer forint) is elkérnek.
A rövid távú lakáskiadás
Az idei első negyedévben a rövid távú bérleti szerződések a lakáskiadások 14 százalékát tették ki, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb növekedés Bilbao (36 százalék), Alicante (33 százalék), Barcelona (29 százalék) és Madrid (23 százalék) városban volt az Idealista ingatlanportál adatai szerint.
Barcelona városvezetése már tavaly bejelentette, hogy 2028-tól betiltja a rövid távú lakáskiadást a turistáknak (Airbnb), hogy élhetőbbé tegyék a várost a helyiek számára.
A problémát nemcsak a turizmus, de a befektetők is okozzák
A 2008-as gazdasági válság előtti időszaktól eltérően ma már nem az olcsó hitelek hajtják felfelé az árakat Spanyolországban, hanem elsősorban külföldi befektetők. Ezek a tőkeerős szereplők tetemes összegeket fektetnek be a spanyol ingatlanpiacon és a virágzó turizmusban, ezzel felhajtva az árakat az egész lakáspiacon. A BBVA Research friss jelentése szerint a kereslet messze meghaladja a kínálatot.
Az internetes platformok, például a Habitacion.com, ma már apró lakóegységeket is kínálnak befektetésre. Ez a spanyol startup lehetővé teszi, hogy az emberek nem lakásokat, hanem azok egyes szobáit vásárolják meg befektetésként vagy alternatív lakhatási megoldásként.
A Sindicato de Inquilinas de Madrid bérlői szervezet szerint ez a gyakorlat „visszafoghatatlan spekuláció”, amit a turizmus és a befektetési alapok táplálnak. Becsléseik szerint emiatt
több mint négymillió otthon és négyszázezer üdülőként használt lakás áll üresen a 47 milliós Spanyolországban.
A spanyol statisztikai hivatal (INE) szerint több mint 2,5 millió lakást csak alkalmanként használnak, mivel jellemzően második vagy harmadik otthonként funkcionálnak, és ritkán adják bérbe őket. Tehát a helyiek is hozzájárulnak a lakhatási válsághoz – mutatott rá a DW.
Európában idén 11 százalékkal nőhet a nemzetközi idegenforgalmi bevétel, 838 milliárd dollárra, míg Spanyolország és Franciaország rekordszámú látogatóra számíthat.
Lisszabonban vasárnap délutánra hirdettek meg hasonló tiltakozást.
Lakhatási válság: durván beavatkozik a kormány, akár duplájára is nőhet a spanyolországi ingatlanok ára
Spanyolországban komoly lakhatási válság alakult ki az elmúlt években. A spanyol kormány most egy új javaslattal segítene a helyzeten: 100 százalékos adót vetne ki az ingatlanvásárlók egy körére. Kérdés, hogy a törvénytervezet átmegy-e a parlamenten, s ha igen, akkor a spanyolországi lakhatási válság valóban enyhül-e.
Ajánlott videók
Otthon Start Program: Panyi Miklós szerint új időszámítás kezdődik a fiatalok számára – háromszázalékos hitellel támogatják a saját lakás vásárlását
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.