A mocskos titok a mianmari ritkaföldfémek mögött
A polgárháború sújtotta Mianmar a ritkaföldfémek egyik legfontosabb kitermelője, elemzések szerint Thaifölddel együtt Kína importjának a 86 százalékához biztosítja az alapanyagot. A mianmari ritkaföldfémek bányászata azonban súlyos természeti károkat okoz, és rengeteg emberéletet követel, roppant környezetszennyező módon hozzák ugyanis a felszínre a ritkaföldfémeket.
A kitermelés egyik központja az északi Kachin állam, ahol a Deutsche Welle beszámolója szerint lyukakat fúrnak a hegybe, vegyi anyagokat, például ammónium-nitrátot öntenek be rajtuk, ami
sok mérgező anyaggal együtt a ritkaföldfémeket is lemossa a hely lábánál kialakított derítőbe.
Több száz helyen bányásznak a régióban, az iszapot aztán kiszárítják fatüzelésű kemencékben. Olyan fojtó a bűz, hogy a helyi környezetvédők nem bírják harminc percnél tovább, mert nem kapnak levegőt.
„Az emberek azonban kesztyű és maszk nélkül dolgoznak, a cégek semmiféle védőfelszerelést nem biztosítanak. Az emberek ezért megbetegszenek, és akkor kirúgják őket, és új munkásokat hoznak a helyükre” – mondta egyikük a német portál munkatársának európai figyelemfelhívó körútja során.
A mianmari ritkaföldfémek bányászata súlyosan károsítja a környezetet
A ritkaföldfém-bányászat következtében kopárrá válnak az egykor zöld hegyek, vörössé a folyók, mert a felhasznált vegyi anyagokat egyszerűen az élővizekbe öntik.
A mianmari környezetvédők megpróbálták felhívni az európai döntéshozók figyelmét a felelősségteljes bányászat fontosságára és arra, hogyan jutnak a felszínre azok a kulcsfontosságú nyersanyagok, amelyekből aztán elektromos autók, szélturbinák, orvosi felszerelések és fegyverek készülnek. Mindegyikhez elengedhetetlenek a ritkaföldfémek, és Kína a globális piac gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő ura.
A tulajdonságaik miatt különlegesek a ritkaföldfémek
A ritkaföldfémek kifejezés 17 kémiailag hasonló elemre utal az úgynevezett periódusos rendszerben.
Ami megkülönbözteti ezeket az elemeket, azok a fantasztikus mágneses és vezető, valamint bizonyos esetekben termikus tulajdonságaik
– magyarázta a portálnak Julie Klinger, az egyesült államokbeli Delaware Egyetem adjunktusa.
Az „ipar fűszerének” is nevezett ritkaföldfémek csöppet sem ritkák, és viszonylag kis mennyiségben felhasználhatók az ipari folyamatok javítására. A diszpróziumot például katalizátorként használják a petrolkémiai finomításban, és Mianmar északi részén található. A fémesen ezüstös csillogású elem nélkülözhetetlen az akkumulátorok gyártásához, növeli a hőhatékonyságukat és az élettartamukat, így a zöldenergiára való áttérés kulcsfontosságú összetevője.
A diszpróziumot az elektromos járművek vagy szélturbinák modern áramfejlesztőihez szükséges állandó mágneses mező fenntartására képes, állandó mágnesek előállításához is használják.
A mianmari polgárháborúban is szerepet játszanak
A szintén német Heinrich Böll Alapítvány április végén kiadott jelentése szerint Kína biztosítja az állandó mágnesek globális kínálatának 90 százalékát, és a monopolhelyzetét nem fél fegyverként használni. Bár az alapanyagok egy részét az országban bányásszák, a felhasznált diszprózium és terbium 60 százaléka 2023-ban Mianmarból származott.
A Global Witness nonprofit szervezet 2024-ben arról számolt be, hogy a Kínában gyártott ritkaföldfémtermékek vásárlói között szerepelnek az autóipari cégek közül
- a Volkswagen,
- a Toyota,
- a Nissan,
- a Ford
- és a Hyundai,
valamint olyan szélturbina-gyártók, mint a Siemens Gamesa és a Vestas. 2024-ben Németország volt Kína legnagyobb állandómágnes-vásárlója.
A szervezet jelentése szerint Mianmar 2023-ban 1,4 milliárd dollárnyi bevételt szerzett a ritkaföldfémek Kínába történő exportjából, és a katonai junta részben ebből finanszírozza a polgárháborút.
A terület függetlenségéért 1961 óta harcoló szervezet 2024 végén elfoglalta az ásványkincsekben gazdag állam legnagyobb részét a központi hatalomtól, az egyelőre kérdéses, milyen hatással lesz ez a ritkaföldfém-bányászatra.
