Fél évszázada nem történt ilyen: duplájára ugrott a rizs ára Japánban
Több mint kétéves csúcsra ugrott a maginfláció Japánban májusban, a legalapvetőbb élelmiszer, a rizs ára 101,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – ilyen mértékű ugrásra több mint fél évszázada nem volt példa a szigetországban. Márciusban éves szinten 92,1, áprilisban 98,4 százalékkal drágult a rizs.
A májusi infláció 3,5 százalékra csúszott a májusi 3,6 százalékról, a maginfláció viszont 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,5 százalékról; az előbbi jobb, az utóbbi rosszabb az elemzői várakozásoknál.
Mindkettő jócskán meghaladja azonban a jegybank 2 százalékos célértékét.
A Bank of Japanra (BOJ) így egyre nagyobb nyomást helyez a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájával kapcsolatos bizonytalanságból eredő, a törékeny gazdaságot fenyegető kockázatokkal együtt.
A maginflációt a makacsul magas élelmiszerárak hajtják, a rizs mellett például a friss zöldségeké. A Reuters tudósítása szerint
- a rizsgolyó (onigiri) több mint 20,
- egy tábla csokoládé 27 százalékkal
drágább, mint tavaly ilyenkor.
Nehezíti az infláció a jegybank dolgát
A szolgáltatási szektor inflációja is 1,4 százalékra gyorsult a májusi 1,3 százalékról. Mind a volatilis friss élelmiszerek, mind az üzemanyagköltségek hatását kiszűrő index is 3,3 százalékra ugrott az előző havi 3 százalékról.
„Az amerikai vámpolitikával kapcsolatos fokozott bizonytalanság miatt a BOJ kiváró álláspontot képvisel, és figyelemmel kíséri a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások alakulását” – értékelt a brit hírügynökségnek Katagi Rjoszuke, a Mizuho Securities piaci közgazdásza.
Az adatok azonban újból azt mutatják, hogy az infláció gyorsul, különösen az áruk esetében. Ha csak az ármozgásokat nézzük, akkor a további kamatemelések feltételei valószínűleg 2025-ben is fennmaradnak
– tette hozzá.
A BOJ tavaly befejezte masszív gazdaságélénkítő programját, és januárban 0,5 százalékra emelte a rövid távú kamatlábakat. Bár a központi bank jelezte, hogy készen áll a további kamatemelésre, az amerikai vámok hatása miatt kénytelen volt csökkenteni növekedési előrejelzéseit, és bonyolult döntéseket kell hoznia a következő kamatemelés időzítéséről.
A kormánypárt bukásához vezethet a rizs ára
Ami a rizs árát illeti, az egyre nagyobb problémát jelent az utóbbi időben. A extrém meleg okozta terméskiesés és a rengeteg turista miatti keresletnövekedés rizshiányt okozott, ami politikai kérdéssé vált, feldühítette a választókat, és a kormányzó Liberális Párt vereségéhez vezethet a júliusi választáson.
A kormány kénytelen volt a tartalékokhoz nyúlni, és engedélyezte az importot Dél-Koreból, és kész az Egyesült Államokból is többet vásárolni ebből az alapélelmiszerből.
Marcella Chow, a JP Morgan Asset Management globális piaci stratégája szerint
a japán maginfláció mintegy 50 százalékát a rizs teszi ki,
és a jövőbeli inflációs trendek nagyban függnek az élelmiszeráraktól, különösen a rizs árától.
A kormány közelmúltbeli rizsárcsökkentő intézkedései fellendíthetik a háztartások reálgazdasági kiadásait – mondta Chow a CNBC-nek –, „ha ezek a csökkentések a rizst tartalmazó feldolgozott élelmiszerekre is kiterjednek, és alacsonyabb éttermi árakhoz vezetnek”.
Kei Okamura, a Neuberger Berman portfóliómenedzsere szerint az inflációs számok nem voltak váratlanok, tekintettel az élelmiszerárak emelkedésére. „Úgy véljük azonban, hogy a következő hónapokban az élelmiszerekből eredő árnyomás csökkenését kell látnunk” – mondta. Hozzátette azonban, hogy a közel-keleti geopolitikai feszültségek növekedése ellentétes hatással lehet az energiaárakra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.