Fél évszázada nem történt ilyen: duplájára ugrott a rizs ára Japánban
Több mint kétéves csúcsra ugrott a maginfláció Japánban májusban, a legalapvetőbb élelmiszer, a rizs ára 101,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – ilyen mértékű ugrásra több mint fél évszázada nem volt példa a szigetországban. Márciusban éves szinten 92,1, áprilisban 98,4 százalékkal drágult a rizs.
A májusi infláció 3,5 százalékra csúszott a májusi 3,6 százalékról, a maginfláció viszont 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,5 százalékról; az előbbi jobb, az utóbbi rosszabb az elemzői várakozásoknál.
Mindkettő jócskán meghaladja azonban a jegybank 2 százalékos célértékét.
A Bank of Japanra (BOJ) így egyre nagyobb nyomást helyez a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájával kapcsolatos bizonytalanságból eredő, a törékeny gazdaságot fenyegető kockázatokkal együtt.
A maginflációt a makacsul magas élelmiszerárak hajtják, a rizs mellett például a friss zöldségeké. A Reuters tudósítása szerint
- a rizsgolyó (onigiri) több mint 20,
- egy tábla csokoládé 27 százalékkal
drágább, mint tavaly ilyenkor.
Nehezíti az infláció a jegybank dolgát
A szolgáltatási szektor inflációja is 1,4 százalékra gyorsult a májusi 1,3 százalékról. Mind a volatilis friss élelmiszerek, mind az üzemanyagköltségek hatását kiszűrő index is 3,3 százalékra ugrott az előző havi 3 százalékról.
„Az amerikai vámpolitikával kapcsolatos fokozott bizonytalanság miatt a BOJ kiváró álláspontot képvisel, és figyelemmel kíséri a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások alakulását” – értékelt a brit hírügynökségnek Katagi Rjoszuke, a Mizuho Securities piaci közgazdásza.
Az adatok azonban újból azt mutatják, hogy az infláció gyorsul, különösen az áruk esetében. Ha csak az ármozgásokat nézzük, akkor a további kamatemelések feltételei valószínűleg 2025-ben is fennmaradnak
– tette hozzá.
A BOJ tavaly befejezte masszív gazdaságélénkítő programját, és januárban 0,5 százalékra emelte a rövid távú kamatlábakat. Bár a központi bank jelezte, hogy készen áll a további kamatemelésre, az amerikai vámok hatása miatt kénytelen volt csökkenteni növekedési előrejelzéseit, és bonyolult döntéseket kell hoznia a következő kamatemelés időzítéséről.
A kormánypárt bukásához vezethet a rizs ára
Ami a rizs árát illeti, az egyre nagyobb problémát jelent az utóbbi időben. A extrém meleg okozta terméskiesés és a rengeteg turista miatti keresletnövekedés rizshiányt okozott, ami politikai kérdéssé vált, feldühítette a választókat, és a kormányzó Liberális Párt vereségéhez vezethet a júliusi választáson.
A kormány kénytelen volt a tartalékokhoz nyúlni, és engedélyezte az importot Dél-Koreból, és kész az Egyesült Államokból is többet vásárolni ebből az alapélelmiszerből.
Marcella Chow, a JP Morgan Asset Management globális piaci stratégája szerint
a japán maginfláció mintegy 50 százalékát a rizs teszi ki,
és a jövőbeli inflációs trendek nagyban függnek az élelmiszeráraktól, különösen a rizs árától.
A kormány közelmúltbeli rizsárcsökkentő intézkedései fellendíthetik a háztartások reálgazdasági kiadásait – mondta Chow a CNBC-nek –, „ha ezek a csökkentések a rizst tartalmazó feldolgozott élelmiszerekre is kiterjednek, és alacsonyabb éttermi árakhoz vezetnek”.
Kei Okamura, a Neuberger Berman portfóliómenedzsere szerint az inflációs számok nem voltak váratlanok, tekintettel az élelmiszerárak emelkedésére. „Úgy véljük azonban, hogy a következő hónapokban az élelmiszerekből eredő árnyomás csökkenését kell látnunk” – mondta. Hozzátette azonban, hogy a közel-keleti geopolitikai feszültségek növekedése ellentétes hatással lehet az energiaárakra.
