Nő a baj Romániában: fogyasztják a külföldit, de nem exportálnak

Megerősíti a román gazdaság riasztó képét a kedden közzétett legújabb külkereskedelmi statisztika. Az export visszaesik, a külföldi áruk fogyasztását azonban nem fogják vissza, így nem csoda, ha dagad és dagad a román államadósság. Az egyetlen szerencséjük, hogy viszonylag alacsony szintről indultak, de sorban érkeznek a nemzetközi figyelmeztetések, hogy ez így már sokáig nem mehet tovább, a bizalmi tartalék kimerülőben van. Ha a piacok és a hitelminősítők türelme elfogy, még a mostaninál is drágábban kap pénzt Románia, ami adósságspirállal fenyeget. Románia fogyasztása nem fenntartható.

Ami kedden kiderült a román statisztikai hivatal jelentéséből:

1. Románia áprilisban, az elnökválasztások előtti hónapban 3,14 milliárd euró árukülkereskedelmi hiányt regisztrált, ami az egy évvel korábbi 2,66 milliárd eurónál is nagyobb. (Ahhoz, hogy ezt tudjuk hova tenni, érdemes tudni: Közép-Európa legnagyobb gazdaságaiban a többlet a jellemző, vagy a nullához közelebbi állapot. Állandó hiányt, mint a románoknál, a horvátoknál látni, ők azonban ezt bőséges turizmusjövedelmekből kompenzálják. A fogyasztás vezérelte lengyel gazdaságban sincs ez, és amikor hiány van, az sokkal kisebb, pedig az több mint kétszer nagyobb gazdaság a románnál.) Az export 5,4 százalékkal csökkent, miközben a behozatal 0,4 százalékkal tovább nőtt.
2. Az év első négy hónapjában Románia külkereskedelmi hiánya 11,61 milliárd euróra rúgott, a választási év 2024-ben ugyanekkor „csak” 9,32 milliárd euróra. Ugyanebben az időszakban Magyarországnak 5,359 milliárd euró többlet volt, ha némileg szűkült is az egy évvel korábbi 5,626 milliárdról.

Románia fogyasztása: a külkereskedelmi egyensúly nem most bomlott meg, de a lovak közé csaptak

Az összehasonlítást eddig egyéves távlatában néztük, abban az évben, amikor gyakran említettük romániai híreinkben: hatalmas pénzszórás előzte meg a tavaly év végi elnök- és parlamenti választásokat. (Az előbbit májusban meg kellett ismételni – mert a győztesnek látszó jelöltet diszkvalifikálták –, ami a friss kormány bukásához vezetett, és azóta is ideiglenes kormány vezeti az országot és menedzseli a gazdaságot.)

Ha hosszabb távra nézünk vissza – lásd lenti grafikonunk lejtését –, azt látjuk, hogy a probléma egyáltalán nem új keletű. Az importfogyasztást évek óta úgy pörgetik magasabb és magasabb fokozatra, mintha külföldi áruért nem is kellene fizetni, vagy valami kompenzálná a hiányt (mint a külföldre nyújtott szolgáltatások, vagy a beérkező külföldi tőke és támogatás).

A GDP-arányos román államadósság szélsebesen nő

Ha még tovább mennénk hátra az időben, azt látnánk, hogy egy évtized alatt a 700 millió euró körüli szintekről 3 milliárd euró fölé növekedett a román külkereskedelmi hiány. 

Pedig ugyanebben az időszakban

• a román havi áruexport a 4,6 milliárd euró körüli szintről 8,2 milliárd körüli szintre nőtt (+3,6 milliárd euró), 
• csakhogy az árubehozatal meg 5,3 milliárdról 11,3 milliárd euró köré ugrott (+6 milliárd euró).

Azt, hogy ezt a táguló rést nem finanszírozta más, abból látszik, hogy Románia adóssága 2018-ban még csak a belföldi össztermék (GDP) 34,4 százaléka volt, tavaly már az 54,8 százaléka, és a jelek alapján tovább növekszik. 

Kontextus : az eladósodás a bizalmi tartalékok felélését jelenti. A GDP-arányos román adósság még mindig alacsonyabb, mint a magyar, hiszen ők nagyon alacsony szintről indultak, a riasztó az ő esetükben a trend. A Covid berobbanásának évében Európa-szerte megugrott az adósság: a tavaly 73,5 százalékos magyar is majdnem 5 százalékkal magasabb, mint a 2018-as. Csakhogy nálunk azóta csökkent, hiába hozta a válságok sorozatát a 2020-as évek, a románoké azonban szélsebesen növekedett. Ha a tavalyi ütemet őrzik, villámgyorsan szalad fel a magyar szint fölé a GDP-arányos adósság, és gazdaságpolitikai  kiigazítás nélkül – ami a háztartásoknak fáj – nem is látszik a folyamat vége. Egyelőre azonban tartós kormány sincs.