Újabb iparágat sodorhatnak bajba a fogyasztó csodaszerek
A szemaglutid és más GLP-1 hatóanyag-tartalmú, eredetileg súlycsökkentést célzó gyógyszerek megjelenése után a piacok már számos iparág jövedelmezőségét és kilátásait kezdték el temetni, mondván a szerek használói majd kevesebbet költenek rágcsákra és más nassolnivalókra vagy épp fitneszbérletre.
Az Ozempic és társai tovagyűrűző hatásai azonban nemcsak a gyorséttermek vagy csokoládégyárak és szupermarketek kilátásait rontják, de a GLP-1 Digest írása szerint a pénzügyi szektor egy fontos elemét is veszélybe sodorhatják, mégpedig a biztosítótársaságokat. Az iparágat főként az életbiztosítási díjak helytelen meghatározásán keresztül fenyegetik a fogyasztószerek, ugyanis a gyógyszerek használatát a fogyni vágyók közel kétharmada egy éven belül abbahagyja. Mindez pedig azért problémás, mert így a szerek használata alatt elért eredmények elvesztését is jelentheti, ami a halálozási kockázat növekedésével is jár.
A biztosítók kidobhatják a régi modelleket
Az évtizedek alatt felhalmozott adatok alapján ugyanis az életbiztosítók 98 százalékos pontossággal tudják meghatározni a halálozás idejét, amit a vállalatok a biztosítási díjak meghatározásakor is figyelembe vesznek.
A biztosítótársaságok ráadásul pont olyan egészségügyi adatokat vesznek nagy súllyal figyelembe a modelljeik megalkotásakor, amiknek a terén a fogyasztószerek gyorsan látványos javulást jeleznek, mint a vércukorszint, a testtömegindex, a koleszterin vagy a vérnyomás.
Egy Ozempic-kúra után ezek az értékek kiváló értékeket mutathatnak, ám ez csupán időleges, ha befejezik a szer használatát, ami azért különösen nagy probléma, mert az életbiztosítások viszont évtizedekre szólnak. A jó egészség délibábja mellett megkötött, elméletileg működőképes szerződések így könnyen veszteségessé válhatnak. Az adatok szerint az iparágban halálozási csúszás néven ismert helytelen kockázatértékelés robbanásszerűen nőtt az elmúlt években, a 2019-es 5,8 százalékról 2023-ra már 15,3 százalékra ugrott a hibás értékelések aránya.
Nehéz megítélni, mennyire lesz tartós a hatás
A helyzetet nehezíti, hogy a szer tartós használata képes a kockázatok tartós csökkentésére, ám a biztosítók azt nem tudatják, hogy a páciensek mennyire fognak kitartani a GLP-1 használata mellett. A szerződések megkötésekor kitöltött kérdőívek során ugyan lehet információkat szerezni az ügyfelek valós egészségügyi állapotáról ügyesen megfogalmazott kérdések segítségével, de a kockázat a biztosítók részéről így is magasabb lehet a vártnál.
A biztosítók például a gyakran hamis választ hozó mekkora súlyt vesztett az elmúlt évben kérdést gyakran lecserélik valami olyasfajtára, mely arra kérdez rá, hogy az ügyfél vesztett-e több mint 10 kilót az elmúlt évben. Bár erre a kérdésre is lehet hamis választ adni, ha az ügyfél valós, igenlő választ ad, a biztosítók három módon reagálhatnak:
- a szerződéskötés megtagadása,
- várakozási idő (akár egy év is), hogy kiderüljön, az ügyfél képes fenntartani a súlyvesztést,
- a szerződés megkötése, de az adatoknál magasabb kockázati profillal és díjjal.
Jelenleg ugyanis a biztosítók a GLP-1 súlycsökkentőket rövid távú fogyasztószereknek látják, mert a legtöbben azokat úgy is használják. Azonban a folyamatos használat ténylegesen képes tartósítani a súlyvesztést és csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát, így mérsékelve a halálozási kockázatokat is. A biztosítók számára is kedvezőbb kimenetel, ha ügyfeleik egészségesek maradnak, ezért a fenti, ideiglenes megoldások helyett
az lenne a legjobb, ha sikerülne fenntartani a gyógyszerek használatát.
Erre egyelőre kevés megoldás született, ugyanakkor egy másik kutatás arra mutat rá, hogy a betegtájékoztatási kampányok helyett egyszerűbb, ha a gyógyszerek beszerzése kevesebb vesződséggel jár. Más gyógyszerek esetében például széles körben javította a gyógyszerek szedésének fenntartását, ha a 30 napos kiszerelést 90 naposra cserélték, és ez működhet a GLP-1 típusú szerek körében is. A szerek folytatólagos használatával így a gyártók, a biztosítók és a betegek is jól járhatnak.
A fogyókúrás gyógyszerek visszacsapnak Dániának: a Wegovy fogy, de az élelmiszer már kevésbé
Dánia büszke lehet a Novo Nordiskre: az ország legismertebb gyógyszergyártója az elmúlt években valóságos gazdasági motor lett, de most egy kevésbé várt mellékhatás kezd kibontakozni – nem a gyógyszer miatt, hanem annak hatására: kevesebb étel fogy.
Tanulmányok szerint a GLP-1-használók akár 9 százalékkal is csökkentik élelmiszerre fordított kiadásaikat. Ez az élelmiszerláncok és helyi üzletek számára már most komoly kihívás – főleg olyan országokban, ahol a gyógyszer elterjedése gyors ütemben zajlik.
