Gripen - Európa hamarosan pilóta nélküli vadászgépeket is hadrendbe állíthat

Miután a Helsing hadiipari startup szoftverével vezetett Gripenek tesztrepüléseket hajtottak végre májusban és júniusban a Balti-tenger felett, a vállalat úgy látja, hogy Európa mindössze pár évre van a pilóta nélküli vadászgépektől.

A Helsing szerint éveken belül lecserélhetők a vadászpilóták

Stephanie Lingemann, a Helsing légügyi részlegének vezető igazgatója arról beszélt a Financial Timesnak, hogy a kísérletek megmutatták, milyen gyorsan fejlődik a technológia, noha a teszteken azért biztonsági okokból pilóták is ültek a repülőkben. A menedzser mindenesetre úgy látja, hogy a szoftver bevetése inkább évek, mint évtizedek kérdése, és még ebben az évtizedben megtörténhet. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a robotpilóta alkalmazása a polgári repülésben már hosszú múltra nyúlik vissza, igaz, abban az eseten talán kevésbé bonyolult manőverekre van szükség.

Lingemann arra is felhívta a figyelmet, hogy egy emberi vadászpilóta a legjobb esetben is maximum 5 ezer légi órát tud begyűjteni karrierje során, míg a szimulációk segítségével a Helsing Centaur AI rendszere mindössze 72 óra alatt nyert több millió órányi tapasztalatot. 

Hasonló megoldáson szerte a világon dolgoznak, ez alól az amerikai, az orosz és a kínai hadsereg sem kivétel, valamint készülnek fejlesztések vadászgépeket kiegészítő, ám embert nélküli repülők létrehozására is. Kevin Anderson, az amerikai légierő ezredese egy friss tanulmányában paradigmaváltásról beszél.

Az átmenet az ember és a gép között fokozatos lehet

Arra a kérdésre, hogy az új technológia megszünteti-e a hagyományos vadászgépek iránti igényt, Lingemann elmondta, hogy hosszú átmenetre számít, amikor az emberi és a gépi pilóták egyaránt jelen vannak. Kezdetben a mesterségesintelligencia-szoftver csak a bonyolultabb manőverek végrehajtását és a veszélyek felismerését segítené, majd fokozatosan újabb és újabb feladatokat venne át.

A mindössze négy éve alapított, kezdetben kizárólag mesterségesintelligencia-szoftverekkel foglalkozó Helsing ma Európa egyik leggyorsabban fejlődő startupja, mely a szoftver mellett drónokat is készít. A legutóbbi, a Spotify-alapító Daniel Ek alapja által vezetett 600 millió eurós tőkeemelési körben 12 milliárd eurós értékeltséget ért el.

Bár a céget három német alapította, ma már vannak irodái Londonban és Párizsban is München és Berlin mellett, és a vállalat igyekszik magát páneurópai vállalatként feltüntetni. Ugyanakkor az autonóm fegyverek kérdése egész sor etikai és felelősségi kérdést is felvet. A Helsing mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke, Antoine Bordes például arról beszélt, hogy az ember mindig a döntéshozatal központjában áll a cég fejlesztéseinél.

Európa nem lehet finnyás

Azonban azt is hozzátette, hogy Európa nem lehet finnyás a kérdésben, hiszen ha a kontinens nem teszi meg saját értékei alapján ezeket a fejlesztéseket, akkor mások fogják. 

A cég Ukrajnában bevetett drónjait gyártó részlegét vezető Simon Brünjes arról beszélt, hogy 

Ezt azzal indokolta, hogy legutóbbi ukrajnai útján látta, hogy mennyi óvoda és más polgári létesítmény található a frontvonalhoz közel, ezért úgy véli, hogy egy ilyen környezetben a döntéseket embereknek kell meghozniuk. Ám szerinte is elképzelhető olyan szituáció, például egy Kínával vagy Oroszországgal vívott teljes körű háború, amikor ezeket az erkölcsi kérdéseket el kell engedni.

A Helsing jelenleg 10 ezer drón szállítására szerződött Ukrajnával, ám az ukrán csapatok részéről kritikák is érkeztek a startup Altra szoftvere és HF-1 öngyilkos drónja ára és teljesítménye kapcsán. Brünjes szerint a kritikák részben jogosak, a HF-1 képességeinek van egy plafonja, de azt ígérte, hogy a következő, HX-2-es drón már jóval hatékonyabb lesz. Az eszközt jelenleg is tesztelik Ukrajnában.