Brutális méreteket ölt a túlturizmus: mindenki nyaralni indul – nem a lezárás az egyetlen megoldás

Az elmúlt hetek, hónapok eseményei alapján lehet, hogy a jelenlegi, általunk is ismert turizmus hamarosan teljesen átalakul majd. Európa számos pontján vízipisztolyokkal vonultak utcára a helyiek a túlturizmus elleni tiltakozásuk jelenként. Többek között Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában is zajlottak ilyen megmozdulások.

A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a világ különböző pontjain a belépődíjak bevezetésétől kezdve a híres kilátóhelyek lezárásáig számos intézkedést hoztak már a kormányok az elmúlt években, hogy ezzel segítsenek bizonyos városoknak, térségeknek kezelni a nyaralók számának drasztikus emelkedését.

A látogatók és a lakosok közötti súrlódások, valamint a globális feszültségek (előbb Covid, majd orosz–ukrán háború és izraeli–iráni háború), valamint a természetre nehezedő egyre nagyobb nyomás ellenére a turizmus és az idegenforgalom hozzájárulása a globális GDP-hez az előrejelzések szerint 2034-re eléri a 16 ezermilliárd dollárt. Az ágazat támogatja a vállalkozásokat és a közösségeket, valamint fontos szerepet tölt be a munkaerőpiacon. 2024-ben globálisan minden tizedik munkahely a turizmushoz, vendéglátáshoz, idegenforgalomhoz volt köthető.

Az egyik túlturizmus ellen tüntet, a másik turistákra vágyik

A kontraszt azonban óriási. Miközben egyes úti célok hihetetlenül zsúfoltak, túlterheltek, addig sok más célpont továbbra is azzal küzd, hogy magához édesgesse a látogatókat, és nagy hasznát vehetné a turizmus növekedésének.

Mivel az embereknek a mai rohanó világban talán minden korábbinál jobban szükségük van a kikapcsolódásra és a nyaralásra, így nem feltétlenül a turizmus visszafogása lenne a jó megoldás, sokkal inkább az idegenforgalom jobb irányítására, inkluzívabb stratégiákra lenne szükség, hogy a nagy turistaáradatot sokkal egyenletesebben osszák el a népszerű és a kevésbé populáris desztinációk között.

A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint a turizmus csak akkor lesz igazán fenntartható, ha a látogatók és a helyi közösségek igényeit egyaránt szem előtt tartva fejlesztik és irányítják. Ez nem az utazás korlátozásáról szól, hanem olyan alakításáról, amely minden érintett számára előnyös. Ez főleg azért válik egyre sürgetőbbé, mivel nemcsak a látogatók, hanem a városlakók száma is várhatóan emelkedni fog, különösen azokon a helyeken, ahol a turizmus erősen koncentrálódik.

A turizmusnak nincs Szent Grálja

A tanulmány a világ több pontjáról is bemutat esettanulmányokat, amelyekből kirajzolódik, hogy mi az, amit szinte minden sikeres projekt csinált. A diverzifikáció kialakítása és a fenntarthatóság erősítése csak úgy lehet sikeres, ha több területre is erőforrást és marketinget fordít egy-egy turisztikai célpont. A városi vagy épp tengerparti turizmus mellett a természetalapú turizmus erősítése is fontos lenne, ugyanis sokan felfedeznék a környéket többnapos ott-tartózkodásuk alatt, ha tudnának róla, hogy megéri.

Fontos a helyi lakosok és legfőképpen a helyi kisvállalkozók támogatása, edukálása. Több, korábban gyengébben teljesítő desztináció is képes volt szintet lépni, és kedveltebb úti céllá válni, miután megerősítette a helyi, ágazati kkv-ökoszisztémáját.

Szintén sikeresebbnek bizonyultak az olyan nagyszabású projektek (például bevásárlóközpontok, vasútállomások, stadionok építése), amikor a stratégia kidolgozásába, a koncepció megalkotásába előzetesen bevonták az érintetteket, így a lakosságot és az ágazatban működő helyi cégeket is.