Túléli Von der Leyen a mai bizalmatlansági szavazást – De mi lesz a többivel?
A csütörtöki bizalmatlansági szavazás Ursula von der Leyen ellen egyre erősödő politikai ellenállást tükröz az Európai Bizottság elnökével szemben, aki egyre inkább szembekerül azzal a két nagy párttal is, amelyek hatalomra segítették őt. A regnáló elnöknek súlyos árat kell fizetnie a szocialisták támogatásáért – alapvetően kell átalakíania a következő ciklusra vonatkozó költségvetési terveit.
Már az is komoly fordulópont a 66 éves vezető számára, hogy kénytelen az Európai Parlament elé állni, és megvédeni magát a világjárvány alatti vakcinabeszerzések kezelése miatt – egy botrány, amely „Pfizergate” néven vált ismertté –, hiszen eddig sikerült elkerülnie a napi politikai csatározásokat, és távol maradnia a középponttól.
Von der Leyen megvette a szocialistákat
Egy váratlan fordulattal az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták frakciója visszavonta tartózkodási fenyegetését – erősítette meg a Politico című lapnak két csoporthoz tartozó tisztviselő. Támogatásuk elnyerése érdekében Ursula von der Leyen megígérte, hogy a 2028-tól kezdődő, jelenleg előkészítés alatt álló, hétéves uniós költségvetésben fenntartják a szociális kiadásokra szánt forrásokat.
Ha a szocialisták tartózkodtak volna, Von der Leyen szinte biztosan így is megnyerte volna a csütörtöki szavazást, de ez kétségeket ébreszthetett volna aziránt, hogy a bizottság mekkora támogatást élvez a parlamentben, illetve mennyire képes keresztülvinni a jogalkotási programját.
A jövő héten esedékes, következő hétéves uniós költségvetés bemutatása előtt a szocialisták – akik a második legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben – támogatásukat ahhoz kötötték, hogy megőrzik az Európai Szociális Alapot,
amelynek célja a szegénység elleni küzdelem és a sebezhető társadalmi csoportok támogatása.
A lemondás is a lehetőségek közé tartozik, bár nem valószínű
Amikor csütörtökön az EP képviselői Strasbourgban összegyűlnek, hogy szavazzanak a radikális jobboldali politikusok által beterjesztett indítványról, Von der Leyen elméletileg – de csak elméletileg – kénytelen lehet lemondani. Egy ilyen lépés az egész bizottság bukását is maga után vonná.
- Ebben az értelemben a tét emlékeztet Jacques Santer bizottságának 1999-es bizalmatlansági szavazására. Akkor az indítvány elbukott, de Santer és egész csapata kénytelen volt lemondani néhány héttel később, amikor az Európai Szocialisták Pártja hivatalosan megvonta a támogatását tőle.
- A 2025-ös helyzet halványan idézi az akkori eseményeket: egy balközép párt haragszik a bizottság elnökére, és egy botrány árnya vetül az ügyre.
Persze abból, hogy találunk hasonló helyzetet a múltban, egyáltalán nem következik az, hogy a történelem megismétli önmagát. Bármennyire is dühösek Von der Leyen jobbra tolódása miatt, a liberális Renew és a balközép Szocialisták és Demokraták frakcióvezetői egyaránt kijelentették, hogy nem támogatják a bizalmatlansági indítványt.
Ami pedig Manfred Webert illeti, aki Von der Leyen legerősebb támaszát, a konzervatív Európai Néppártot vezeti, ő egyenesen parancsba adta képviselőinek, hogy legyenek jelen a szavazáson, és mutassanak „egységes” támogatást a bizottság elnöke felé. Mivel
az indítvány elfogadásához kétharmados többség szükséges, lényegében garantált, hogy el fog bukni.
Damoklész kardja továbbra is ott lebeg Von der Leyen feje fölött
A mai bizalmatlansági szavazás után, még ha meg is nyeri, Von der Leyen egyáltalán nem érezheti magát biztonságban.
A képviselők mintha hirtelen rájöttek volna, hogy milyen egyszerű bizalmatlansági indítványt benyújtani – mindössze 72 szavazat szükséges hozzá.
A mostani indítványt a radikális jobboldal terjesztette be, így a baloldali és a centrista pártok könnyen érvelhettek azzal, hogy nem támogatják a szélsőjobbot.
- A helyzet azonban sokkal bonyolultabb lenne, ha egy másik elégedetlen frakció – például az S&D vagy a Zöldek – saját indítvánnyal állna elő, akár a zöldcélok leépítése, akár egy később kirobbanó botrány miatt. A kétharmados többség elérése ugyan továbbra is nehéz lenne, de az általa okozott politikai károk súlyosan érintenék a bizottság elnökét.
- A másik komoly fenyegetés Von der Leyen számára az lehet, ha elveszíti a liberálisok és az S&D frakció teljes vagy részleges támogatását. Ez önmagában nem kényszerítené lemondásra, de jócskán megnehezítené törvényhozási programjának végrehajtását – ráadásul éppen akkor, amikor Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy Európa „lassú agóniával” nézhet szembe.
A következő szakítópróba a migrációs csomag lesz
Például a migráció területén Von der Leyen bizottsága újabb nagy összecsapás felé tart a parlamenttel. A balközép frakció jelezte, hogy nem kívánja támogatni az új irányelvet, amely megkönnyítené a migránsok kitoloncolását. Mette Frederiksen, Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke is elismerte, hogy az úgynevezett „visszaküldési irányelvet” „nagyon-nagyon nehéz” lesz elfogadtatni. Von der Leyen azonban nem tehet mást, mint hogy továbbviszi ezt a javaslatot – hiszen a tagállamok vezetői nagyon erős nyomás alatt tartják. Röviden:
a csütörtöki politikai összecsapás nem Von der Leyen európai parlamenti nehézségeinek végét jelenti, hanem a kezdetét.
Itt az idő, hogy menjen
– írta Orbán Viktor szerdán egy bejegyzésben, amelyhez egy kép is társult: Ursula von der Leyen egy piros keretből lép ki, szimbolikusan utalva politikai távozására.
A poszt akkor jelent meg, amikor az Európai Parlament csütörtökön arról szavaz, maradjon-e Von der Leyen az Európai Bizottság élén – ez is tükrözi a vele szembeni növekvő feszültséget. Szerdán egy másik bejegyzésben Orbán sorsfordító pillanatként keretezte a szavazást Európa számára. „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben” – írta.
Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről.
Az Európai Bizottság a napokban országonkénti gazdasági ajánlásokat adott ki, amelyekben felszólította Magyarországot: vezessen be „tartós” költségvetési intézkedéseket a hiány csökkentése érdekében. A magyar kormány visszautasította a kritikát, megvédve gazdasági stratégiáját.
Brüsszellel ellentétben a kormánynak a családok, a nyugdíjasok és a magyar vállalkozások az elsők, nem a multinacionális cégek
– állt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdai közleményében.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
