késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Túléli Von der Leyen a mai bizalmatlansági szavazást – De mi lesz a többivel?
A csütörtöki bizalmatlansági szavazás Ursula von der Leyen ellen egyre erősödő politikai ellenállást tükröz az Európai Bizottság elnökével szemben, aki egyre inkább szembekerül azzal a két nagy párttal is, amelyek hatalomra segítették őt. A regnáló elnöknek súlyos árat kell fizetnie a szocialisták támogatásáért – alapvetően kell átalakíania a következő ciklusra vonatkozó költségvetési terveit.
Már az is komoly fordulópont a 66 éves vezető számára, hogy kénytelen az Európai Parlament elé állni, és megvédeni magát a világjárvány alatti vakcinabeszerzések kezelése miatt – egy botrány, amely „Pfizergate” néven vált ismertté –, hiszen eddig sikerült elkerülnie a napi politikai csatározásokat, és távol maradnia a középponttól.
Von der Leyen megvette a szocialistákat
Egy váratlan fordulattal az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták frakciója visszavonta tartózkodási fenyegetését – erősítette meg a Politico című lapnak két csoporthoz tartozó tisztviselő. Támogatásuk elnyerése érdekében Ursula von der Leyen megígérte, hogy a 2028-tól kezdődő, jelenleg előkészítés alatt álló, hétéves uniós költségvetésben fenntartják a szociális kiadásokra szánt forrásokat.
Ha a szocialisták tartózkodtak volna, Von der Leyen szinte biztosan így is megnyerte volna a csütörtöki szavazást, de ez kétségeket ébreszthetett volna aziránt, hogy a bizottság mekkora támogatást élvez a parlamentben, illetve mennyire képes keresztülvinni a jogalkotási programját.
A jövő héten esedékes, következő hétéves uniós költségvetés bemutatása előtt a szocialisták – akik a második legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben – támogatásukat ahhoz kötötték, hogy megőrzik az Európai Szociális Alapot,
amelynek célja a szegénység elleni küzdelem és a sebezhető társadalmi csoportok támogatása.
A lemondás is a lehetőségek közé tartozik, bár nem valószínű
Amikor csütörtökön az EP képviselői Strasbourgban összegyűlnek, hogy szavazzanak a radikális jobboldali politikusok által beterjesztett indítványról, Von der Leyen elméletileg – de csak elméletileg – kénytelen lehet lemondani. Egy ilyen lépés az egész bizottság bukását is maga után vonná.
- Ebben az értelemben a tét emlékeztet Jacques Santer bizottságának 1999-es bizalmatlansági szavazására. Akkor az indítvány elbukott, de Santer és egész csapata kénytelen volt lemondani néhány héttel később, amikor az Európai Szocialisták Pártja hivatalosan megvonta a támogatását tőle.
- A 2025-ös helyzet halványan idézi az akkori eseményeket: egy balközép párt haragszik a bizottság elnökére, és egy botrány árnya vetül az ügyre.
Persze abból, hogy találunk hasonló helyzetet a múltban, egyáltalán nem következik az, hogy a történelem megismétli önmagát. Bármennyire is dühösek Von der Leyen jobbra tolódása miatt, a liberális Renew és a balközép Szocialisták és Demokraták frakcióvezetői egyaránt kijelentették, hogy nem támogatják a bizalmatlansági indítványt.
Ami pedig Manfred Webert illeti, aki Von der Leyen legerősebb támaszát, a konzervatív Európai Néppártot vezeti, ő egyenesen parancsba adta képviselőinek, hogy legyenek jelen a szavazáson, és mutassanak „egységes” támogatást a bizottság elnöke felé. Mivel
az indítvány elfogadásához kétharmados többség szükséges, lényegében garantált, hogy el fog bukni.
Damoklész kardja továbbra is ott lebeg Von der Leyen feje fölött
A mai bizalmatlansági szavazás után, még ha meg is nyeri, Von der Leyen egyáltalán nem érezheti magát biztonságban.
A képviselők mintha hirtelen rájöttek volna, hogy milyen egyszerű bizalmatlansági indítványt benyújtani – mindössze 72 szavazat szükséges hozzá.
A mostani indítványt a radikális jobboldal terjesztette be, így a baloldali és a centrista pártok könnyen érvelhettek azzal, hogy nem támogatják a szélsőjobbot.
- A helyzet azonban sokkal bonyolultabb lenne, ha egy másik elégedetlen frakció – például az S&D vagy a Zöldek – saját indítvánnyal állna elő, akár a zöldcélok leépítése, akár egy később kirobbanó botrány miatt. A kétharmados többség elérése ugyan továbbra is nehéz lenne, de az általa okozott politikai károk súlyosan érintenék a bizottság elnökét.
- A másik komoly fenyegetés Von der Leyen számára az lehet, ha elveszíti a liberálisok és az S&D frakció teljes vagy részleges támogatását. Ez önmagában nem kényszerítené lemondásra, de jócskán megnehezítené törvényhozási programjának végrehajtását – ráadásul éppen akkor, amikor Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy Európa „lassú agóniával” nézhet szembe.
A következő szakítópróba a migrációs csomag lesz
Például a migráció területén Von der Leyen bizottsága újabb nagy összecsapás felé tart a parlamenttel. A balközép frakció jelezte, hogy nem kívánja támogatni az új irányelvet, amely megkönnyítené a migránsok kitoloncolását. Mette Frederiksen, Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke is elismerte, hogy az úgynevezett „visszaküldési irányelvet” „nagyon-nagyon nehéz” lesz elfogadtatni. Von der Leyen azonban nem tehet mást, mint hogy továbbviszi ezt a javaslatot – hiszen a tagállamok vezetői nagyon erős nyomás alatt tartják. Röviden:
a csütörtöki politikai összecsapás nem Von der Leyen európai parlamenti nehézségeinek végét jelenti, hanem a kezdetét.
Itt az idő, hogy menjen
– írta Orbán Viktor szerdán egy bejegyzésben, amelyhez egy kép is társult: Ursula von der Leyen egy piros keretből lép ki, szimbolikusan utalva politikai távozására.
A poszt akkor jelent meg, amikor az Európai Parlament csütörtökön arról szavaz, maradjon-e Von der Leyen az Európai Bizottság élén – ez is tükrözi a vele szembeni növekvő feszültséget. Szerdán egy másik bejegyzésben Orbán sorsfordító pillanatként keretezte a szavazást Európa számára. „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben” – írta.
Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről.
Az Európai Bizottság a napokban országonkénti gazdasági ajánlásokat adott ki, amelyekben felszólította Magyarországot: vezessen be „tartós” költségvetési intézkedéseket a hiány csökkentése érdekében. A magyar kormány visszautasította a kritikát, megvédve gazdasági stratégiáját.
Brüsszellel ellentétben a kormánynak a családok, a nyugdíjasok és a magyar vállalkozások az elsők, nem a multinacionális cégek
– állt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdai közleményében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.