Mauritius gazdasági sikertörténetet csinálhat a Chagos-szigetek visszaszerzéséből
Gazdasági sikertörténetté alakíthatja Mauritius a Chagos-szigetek visszaszerzését az Egyesült Királyságtól. Az utolsó gyarmat felszabadulását XIV. Leó pápa is üdvözölte, aki pár napja fogadott olyan ottani menekülteket, akiknek a Diego Garcia brit katonai támaszpont miatt kellett elhagyniuk az otthonukat. A brit ellenzéki pártok és a szigetországban élő chagosiak azonban bírálják a Keir Starmer kormányfő által tető alá hozott megállapodást.
Nem XIV. Leó pápa volt a katolikus egyház első feje, aki támogatta a szigetcsoport visszakerülését Mauritiushoz, a Vatican News emlékeztetett, hogy elődje, Ferenc pápa is találkozott két éve ottani menekültekkel. A pápa reményét fejezte ki, hogy mindenki visszatérhet majd elhagyott otthonába.
Az Egyesült Királyság 1968-ban hárommillió fontért vásárolta meg a szigetcsoportot,
amikor Mauritius önállóvá vált – az utóbbi szerint azonban a britek kényszerítették őket, a szigetek átadása volt a függetlenségük ára.
A brit külügyminisztérium tavaly októberben jelentette be, hogy London visszaadja a Chagos-szigetcsoport feletti szuverenitást Mauritiusnak, amelynek a része. Az egyezményt végül idén májusban írták alá, de azt még ratifikálnia kell mindkét ország parlamentjének.
Diago Garcia marad az Egyesült Királyság bérletében
Az Egyesült Királyság azonban megtartja a Diego Garcia-i katonai támaszpontot. A bérleti szerződés 99 évre szól, és London évi 101 millió fontot fizet a mauritiusi kormánynak.
A BBC tudósítása szerint a szerződés azt is tartalmazza, hogy kialakítanak egy 24 mérföldes (38,6 kilométeres) pufferzónát a támaszpont körül, ahol a britek engedélye nélkül semmit nem lehet építeni.
Ezzel lezárult egy több évtizedes vita, és új fejezet kezdődik a szigetcsoport számára.
Nagy lehetőségek a Chagos-szigetek előtt
Megnyílik a lehetőség Mauritius inkluzív fejlesztési és fenntarthatósági kezdeményezéseinek finanszírozására. A szigetcsoport visszatérése az anyaországhoz ösztönözheti az oktatásba, az egészségügybe és az infrastruktúrába történő beruházásokat. Támogathatja a chagosi menekültek letelepítését, valamint előmozdíthatja a tengeri környezet védelmét, a megújuló energiát és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet célzó programokat.
A kihívást azt jelenti, hogy képes-e a mauritiusi kormányzat érzékelhető fejlődéssé változtatni a diplomáciai sikert.
A kulcs szakértők szerint olyan stratégiai szektorokba fektetni, mint
- az óceán nyújtotta erőforrások fenntartható kiaknázása (az úgynevezett „kék gazdaság”),
- a megújuló energiaforrások,
- a digitális infrastruktúra
- és a fenntartható turizmus.
A befektetések erősíthetik a kapcsolatot a szomszédos országokkal és a nemzetközi donorokkal, valamint olyan stratégiai szövetségesekkel, mint az Egyesült Királyság, Kína és India.
Versenyképesebb gazdaságra van szükség
A forrásokat merész, hosszú távú átalakulás előmozdítására kell felhasználni. Az országnak rugalmasabb, innovatívabb és globálisan versenyképesebb gazdaságot kell kiépítenie.
Mauritius ugyanis nagymértékben függ az offshore szolgáltatásoktól és a rövid távú fiskális nyereségtől. Sebezhető a lassú diverzifikáció, a fiatalok növekvő munkanélkülisége, az éghajlati kockázatok, a digitális és technológiai fejlődésben való lemaradás, valamint a pénzügyi szektorra irányuló, egyre növekvő globális ellenőrzés miatt.
Ahhoz, hogy a jelenlegi volatilis globális környezetben versenyképes maradjon, az országnak szélesebb körű fejlődésre van szüksége.
