Ma megpecsételődhet a francia kormányfő sorsa
A negyedik francia kormányfő Francois Bayrou az elmúlt három évben, de már nem sokáig, szinte biztos vereségre számíthat a hétfői bizalmi szavazáson a párizsi törvényhozásban. Bukását a költségvetés okozza, ahogy az elődjéét is, de az eurózóna második legnagyobb gazdaságának nem csupán a kiadások jelentik az egyetlen nagy gondot.
Bayrou mindenki legnagyobb meglepetésére hirdette meg a bizalmi szavazást a büdzséről, amelyben a kormány 2026-ra 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tervez a költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására. A terv része két hivatalos munkaszüneti nap eltörlése is.
A megszorítócsomag azonban roppant népszerűtlen, és
az ellenzéki pártok jelezték is, hogy meg fogják buktatni a kabinetet.
Bayrou azóta tett még egy kétségbeesett kísérletet a parlamenti pártok meggyőzésére, de gyakorlatilag kizártnak tűnik, hogy ne jusson az elődje, Michel Barnier sorsára.
Az ellenzék a választás előrehozását követeli, Emmanuel Macron elnök azonban erre egyelőre nem hajlandó, és a France24 tudósítása szerint nagyon gyorsan kell új miniszterelnököt találnia. Az egyik lehetőség a szocialistákhoz fordulni, de körülnézhet a saját pártjában is, és akkor a Politico szerint a választása Sébastien Lecornure eshet, a fegyverese erők miniszterére, az egyetlen emberre, aki Macron első megválasztása, 2017 óta folyamatosan a kabinetek tagja.
A francia kormányfő bukása bizonytalanságba dönti az országot
Bárhogy döntsön is az államfő, az biztos, hogy Bayrou bukása mélyebb politikai bizonytalanságba dönti az eurózóna második legnagyobb gazdaságát egy olyan időszakban, amikor Európa próbál egységbe kovácsolódni Ukrajna mögött és a kínai dominanciával szemben az Egyesült Államokkal éleződő kereskedelmi feszültségek közepette.
Bár a kormány vesztét ismét a költségvetés okozza, nem a túlzott költekezés az ország egyetlen gazdasági problémája. A deficit az egyik legmagasabb a fejlett országok között, tavaly majdnem a duplája volt a 3 százalékos uniós limitnek.
Az adósságállomány eléri a GDP 113,9 százalékát, és az országot további leminősítés fenyegeti.
A kiadások visszafogását azonban sem a parlamenti pártok, sem a franciák nem támogatják, és az utóbbiak ennek egyértelműen hangot is adnak: egy új, „Blokkoljunk mindent” (Bloquons Tout) néven ismert mozgalom szerdán le akarja állítani az egész országot.
A kampányukat júliusban indították a közösségi oldalakon, hasonlóan a sárga mellényesekhez 2018-2019-ben, és most mindenki éles szemmel figyeli, képesek-e hasonlóan nagy tömegeket megmozdítani.
A kormány bukásának kilátása pedig nem gyengítette, éppen ellenkezőleg: megerősítette a tüntetők elszántságát a rendőrség jelentése szerint. A hatóságok arra számítanak, hogy szeptember 10-én akár 100 ezer ember is az utcára vonulhat Franciaországban.
