
Nagyon komoly figyelmeztetést kapott Lengyelország: ha háborúba kezd, nyugatról érkezik azonnali retorzió
A háborúk olyan borzalmakat hoznak, amilyet békeidő után az újabb generációk csak a filmekből ismernek, és sokan nem is vesznek komolyan. A lengyelek most erősen elgondolkodtató figyelmeztetést kaptak egy olyan azonnali sokkhatásról, amennyiben háborúba lépnének – amely másokat sem kerülne el. Amire a háború hívei valószínűleg nem gondoltak, és ami meglepő helyről érkezett: nyugatról. Lengyelország számára, de címezhették volna máshová is. Ami nagyon nagy baj: akár Budapestre.

Tankok, bunkerek, potyogó bombák, drónok, szirénák – ilyenek jutnak eszünkbe a háborúról több évtizednyi béke és Ukrajna harcát illetően többévnyi fotelszakértősködés után.
Az unió és a NATO keleti „frontállama” és fő bástyája, Lengyelország lakói most egy másfajta sokkhatásról kaptak figyelmeztetést.
Románia kapcsán kellett idén visszatérően arról írnunk, hogy képtelenek voltak leszokni a fogyasztás szakadatlan növeléséről, és ez most sokkterápiába futott. Ennek kapcsán időnként meg kellett említeni a lengyeleket is, ahol a belső fogyasztás a növekedés fő motorja, de náluk nem szállt úgy el a költségvetési hiány (és a lakosság sokktűrőbbnek bizonyult). Elszállt, de a hadiköltés felpörgetése miatt, és csak a gyors gazdasági növekedés menti meg őket attól, hogy ennek ne legyenek következményei az életszínvonalra.
Nem így egy háborúnak.
Ez a filmélményekből filozofálók számára sem meglepő feltételezés. Most azonban konkrétan kiderült, mi az első csatorna, amelyen keresztül azonnal és kíméletlenül megérkezne a pofon, ha a lengyelek háborúba keverednének. Ne legyünk optimisták, mi sem kerülnénk el, már csak azért sem, mert Lengyelország tagja az egymás kölcsönös védelmére felesküdött NATO katonai szövetségnek, amint szinte az összes EU-ország.
Lengyelország háborúba lépése: azonnali hatalmas költséggel járna, és nem a tankvásárlásokról van szó
Az állítás a következő: a növekvő „geopolitikai kockázatok” még Lengyelország erősnek tartott gazdaságát is próbára tehetik, rontva az állam hitelminősítését.
Aki tette: a New York-i székhelyű Moody’s Ratings, a három domináns nemzetközi hitelminősítő egyike. Amely a múlt héten negatívra rontotta Lengyelország A2-es, befektetésre ajánlott hitelminősítésének kilátását – pedig az 2002 óta változatlan volt. Az ok: az ország költségvetési hiánya növekszik, miközben a politikai küzdelmek megnehezítik a gyors költségvetési korrekciót.
Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a baloldali kormány nehezen tudja keresztülvinni akaratát, mióta a jobboldali Karol Nawrockit választották államelnöknek, aki alig két hónapja foglalta el hivatalát. Van itt azonban egyéb és ennél még rosszabb is. „Geopolitikai kockázat” nem más, mint a háborús feszültség virágnyelven.
A vállalat Varsóba látogató szakértője, Heiko Peters a Bloomberg hírügynökségnek beszélt arról, hogy Lengyelország a régió legdinamikusabb országa, amelynek a gazdasága idén és jövőre is több mint 3 százalékkal bővülhet. Csakhogy a geopolitikai feszültségek kiéleződése akadályozhatja a beruházásokat és a fogyasztói keresletet is, ami sebezhetővé teheti a 915 milliárd dolláros gazdaságot.
A növekvő geopolitikai kockázatok forgatókönyve a közvetlen tőkebeáramlásokra is hatással lehet, bizonyos mértékű áthúzódó következményekkel, így a háztartások és a magánfogyasztás is lassulhat a fokozódó óvatosság miatt
– mondta.
De miért érdekel bennünket egy olyan unalmasnak tűnő téma, mint a „hitelminősítés kilátása” Lengyelországban?
A kérdésre ugyanaz a válasz, mint arra: miért érdekel bennünket egyáltalán a hitelminősítés?
Röviden:
- egy leminősítés megemeli az adott ország és lakói kamatköltségeit, akár drasztikusan,
- és ilyenkor könnyen megtörténik, hogy egy egész régió „együtt fut”. Amint ebben az esetben ez valószínű is, hiszen az alapokok eklatáns része közös (ha baloldali kormány/jobboldali elnök együttfutása másutt nem is probléma).
Leminősítéskor az történik, hogy a kamatok és az állampapírok hozamai felszaladnak, drasztikus leminősítésnél drasztikusan. Kamatot ugyan csak időszakonként kell fizetni, a meglévő államadósság lejáró elemeit azonban folyamatosan újra kell finanszírozni, így az adott állam gazdaságának szereplői dagadó kamatterhet kezdenek el maguk előtt görgetni.
A költségek felfutása kiszorító hatású, visszavetheti vagy akár meg is fordíthatja az életszínvonal javulását. Igaz, a lengyelek sokktűrőbbek a románoknál, ahol még az energiaválság sem fokozott óvatosságot váltott ki, hanem a háztartási tartalékok feléléséhez vezetett.
Mi lehet az azonnali legrosszabb gazdasági következmény, ha Lengyelország háborúba lép?
A Moody’s kilátásrontó lépésére az Oroszország és a NATO-tagok közötti feszültségek eszkalálódása közepette került sor, amiben Lengyelország, ahol orosznak mondott drónokat lőttek le, főszereplő volt.
Ezt követően több incidens is történt. A NATO-országok, köztük Lengyelország részéről fenyegetések hangzottak el, hogy a berepülő orosz eszközöket lelövik, és ezt alátámasztotta Donald Trump támogató nyilatkozata is, emlékeztetett a Bloomberg.
„Arra számítunk, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja az európai országok reakcióját” – mondta Peters.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az Egyesült Államok esetleges katonai visszavonulása a térségből szintén geopolitikai kockázatot jelenthet
– tette hozzá.
A Moody’s jelentése szerint katonai konfliktus esetén – amelyet „nagyon alacsony valószínűségű, de nagy hatású forgatókönyvként” írtak le – Lengyelország valószínűleg
több fokozattal leminősítésre kerülne.
Aki szegény, az a legszegényebb, különösen háborúban – nem fokozatosan, hanem azonnal
Ha teoretikusan öt fokozattal vinnék lejjebb a lengyelek jelenlegi A2 minősítését, ezzel két fokozattal a magyar Baa2 alá kerülnének, és eggyel a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriájú román Baa3 alá, azaz bóvliba.
Nem így érdemes azonban számolni. Háború kitörése esetén ugyanis minden bizonnyal az összes közép-európai NATO-tag „menne a levesbe”, beleértve a legmagasabb minősítésű (a Moody’s-nál Aa3-as) cseheket. Egy ilyen elméleti esetben a legnagyobb csapást és költségemelkedést pont a régiónk szenvedné el, hiszen nemcsak hogy szomszédos a konfliktuszónával, hanem a hitelminősítései eleve rosszabbak, mint a gazdagabb – bár olykor eladósodottabb – nyugati államoké.
Ha a lengyelek belefutnának, amiről a figyelmeztetés szól, az jó eséllyel a kamatok azonnali felszökésével és szükséges lakossági megszorításokkal járna – az egész régióban. Hát így kezdődne nálunk egy háború.






