BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Nagyon komoly figyelmeztetést kapott Lengyelország: ha háborúba kezd, nyugatról érkezik azonnali retorzió

Komoly, sőt borzalmas dolog a háború, generációról generációra azonban elfelejtik, mivel jár. Lengyelország most olyan helyről kapott figyelmeztetést, mi történik azonnal, ha háborúba kezdene, amire nem is gondoltunk volna. Erre nemcsak Varsóban kell felkapni a fejeket, hanem másutt is az Európai Unióban – különösen pedig a keleti végvidékein, ahol mi is vagyunk.

A háborúk olyan borzalmakat hoznak, amilyet békeidő után az újabb generációk csak a filmekből ismernek, és sokan nem is vesznek komolyan. A lengyelek most erősen elgondolkodtató figyelmeztetést kaptak egy olyan azonnali sokkhatásról, amennyiben háborúba lépnének – amely másokat sem kerülne el. Amire a háború hívei valószínűleg nem gondoltak, és ami meglepő helyről érkezett: nyugatról. Lengyelország számára, de címezhették volna máshová is. Ami nagyon nagy baj: akár Budapestre. 

Lengyelország figyelmeztetést kapott háborúba lépését illetően – váratlan helyről
Lengyelország figyelmeztetést kapott háborúba lépését illetően – váratlan helyről / Fotó: Damian Lemanski

Tankok, bunkerek, potyogó bombák, drónok, szirénák – ilyenek jutnak eszünkbe a háborúról több évtizednyi béke és Ukrajna harcát illetően többévnyi fotelszakértősködés után. 

Az unió és a NATO keleti „frontállama” és fő bástyája, Lengyelország lakói most egy másfajta sokkhatásról kaptak figyelmeztetést. 

Románia kapcsán kellett idén visszatérően arról írnunk, hogy képtelenek voltak leszokni a fogyasztás szakadatlan növeléséről, és ez most sokkterápiába futott. Ennek kapcsán időnként meg kellett említeni a lengyeleket is, ahol a belső fogyasztás a növekedés fő motorja, de náluk nem szállt úgy el a költségvetési hiány (és a lakosság sokktűrőbbnek bizonyult). Elszállt, de a hadiköltés felpörgetése miatt,  és csak a gyors gazdasági növekedés menti meg őket attól, hogy ennek ne legyenek következményei az életszínvonalra.

Nem így egy háborúnak. 

Ez a filmélményekből filozofálók számára sem meglepő feltételezés. Most azonban konkrétan kiderült, mi az első csatorna, amelyen keresztül azonnal és kíméletlenül megérkezne a pofon, ha a lengyelek háborúba keverednének. Ne legyünk optimisták, mi sem kerülnénk el, már csak azért sem, mert Lengyelország tagja az egymás kölcsönös védelmére felesküdött NATO katonai szövetségnek, amint szinte az összes EU-ország.

Lengyelország háborúba lépése: azonnali hatalmas költséggel járna, és nem a tankvásárlásokról van szó

Az állítás a következő: a növekvő „geopolitikai kockázatok” még Lengyelország erősnek tartott gazdaságát is próbára tehetik, rontva az állam hitelminősítését. 

Aki tette: a New York-i székhelyű Moody’s Ratings, a három domináns nemzetközi hitelminősítő egyike. Amely a múlt héten negatívra rontotta Lengyelország A2-es, befektetésre ajánlott hitelminősítésének kilátását – pedig az 2002 óta változatlan volt. Az ok: az ország költségvetési hiánya növekszik, miközben a politikai küzdelmek megnehezítik a gyors költségvetési korrekciót. 

Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a baloldali kormány nehezen tudja keresztülvinni akaratát, mióta a jobboldali Karol Nawrockit választották államelnöknek, aki alig két hónapja foglalta el hivatalát. Van itt azonban egyéb és ennél még rosszabb is. „Geopolitikai kockázat” nem más, mint a háborús feszültség virágnyelven.

A vállalat Varsóba látogató szakértője, Heiko Peters a Bloomberg hírügynökségnek beszélt arról, hogy Lengyelország a régió legdinamikusabb országa, amelynek a gazdasága idén és jövőre is több mint 3 százalékkal bővülhet. Csakhogy a geopolitikai feszültségek kiéleződése akadályozhatja a beruházásokat és a fogyasztói keresletet is, ami sebezhetővé teheti a 915 milliárd dolláros gazdaságot.

A növekvő geopolitikai kockázatok forgatókönyve a közvetlen tőkebeáramlásokra is hatással lehet, bizonyos mértékű áthúzódó következményekkel, így a háztartások és a magánfogyasztás is lassulhat a fokozódó óvatosság miatt

– mondta.

De miért érdekel bennünket egy olyan unalmasnak tűnő téma, mint a „hitelminősítés kilátása” Lengyelországban?

A kérdésre ugyanaz a válasz, mint arra: miért érdekel bennünket egyáltalán a hitelminősítés? 

Röviden: 

  • egy leminősítés megemeli az adott ország és lakói kamatköltségeit, akár drasztikusan, 
  • és ilyenkor könnyen megtörténik, hogy egy egész régió „együtt fut”. Amint ebben az esetben ez valószínű is, hiszen az alapokok eklatáns része közös (ha baloldali kormány/jobboldali elnök együttfutása másutt nem is probléma). 

Leminősítéskor az történik, hogy a kamatok és az állampapírok hozamai felszaladnak, drasztikus leminősítésnél drasztikusan. Kamatot ugyan csak időszakonként kell fizetni, a meglévő államadósság lejáró elemeit azonban folyamatosan újra kell finanszírozni, így az adott állam gazdaságának szereplői dagadó kamatterhet kezdenek el maguk előtt görgetni. 

A költségek felfutása kiszorító hatású, visszavetheti vagy akár meg is fordíthatja az életszínvonal javulását. Igaz, a lengyelek sokktűrőbbek a románoknál, ahol még az energiaválság sem fokozott óvatosságot váltott ki, hanem a háztartási tartalékok feléléséhez vezetett.

Mi lehet az azonnali legrosszabb gazdasági következmény, ha Lengyelország háborúba lép?

A Moody’s kilátásrontó lépésére az Oroszország és a NATO-tagok közötti feszültségek eszkalálódása közepette került sor, amiben Lengyelország, ahol orosznak mondott drónokat lőttek le, főszereplő volt.

Ezt követően több incidens is történt. A NATO-országok, köztük Lengyelország részéről fenyegetések hangzottak el, hogy a berepülő orosz eszközöket lelövik, és ezt alátámasztotta Donald Trump támogató nyilatkozata is, emlékeztetett a Bloomberg. 

„Arra számítunk, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja az európai országok reakcióját” – mondta Peters. 

Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az Egyesült Államok esetleges katonai visszavonulása a térségből szintén geopolitikai kockázatot jelenthet

– tette hozzá.

 A Moody’s jelentése szerint katonai konfliktus esetén – amelyet „nagyon alacsony valószínűségű, de nagy hatású forgatókönyvként” írtak le – Lengyelország valószínűleg

több fokozattal leminősítésre kerülne.

Aki szegény, az a legszegényebb, különösen háborúban – nem fokozatosan, hanem azonnal

Ha teoretikusan öt fokozattal vinnék lejjebb a lengyelek jelenlegi A2 minősítését, ezzel két fokozattal a magyar Baa2 alá kerülnének, és eggyel a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriájú román Baa3 alá, azaz bóvliba.

Nem így érdemes azonban számolni. Háború kitörése esetén ugyanis minden bizonnyal az összes közép-európai NATO-tag „menne a levesbe”, beleértve a legmagasabb minősítésű (a Moody’s-nál Aa3-as) cseheket. Egy ilyen elméleti esetben a legnagyobb csapást és költségemelkedést pont a régiónk szenvedné el, hiszen nemcsak hogy szomszédos a konfliktuszónával, hanem a hitelminősítései eleve rosszabbak, mint a gazdagabb – bár olykor eladósodottabb – nyugati államoké.

Ha a lengyelek belefutnának, amiről a figyelmeztetés szól, az jó eséllyel a kamatok azonnali felszökésével és szükséges lakossági megszorításokkal járna – az egész régióban. Hát így kezdődne nálunk egy háború.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.