BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Nagyon komoly figyelmeztetést kapott Lengyelország: ha háborúba kezd, nyugatról érkezik azonnali retorzió

Komoly, sőt borzalmas dolog a háború, generációról generációra azonban elfelejtik, mivel jár. Lengyelország most olyan helyről kapott figyelmeztetést, mi történik azonnal, ha háborúba kezdene, amire nem is gondoltunk volna. Erre nemcsak Varsóban kell felkapni a fejeket, hanem másutt is az Európai Unióban – különösen pedig a keleti végvidékein, ahol mi is vagyunk.

A háborúk olyan borzalmakat hoznak, amilyet békeidő után az újabb generációk csak a filmekből ismernek, és sokan nem is vesznek komolyan. A lengyelek most erősen elgondolkodtató figyelmeztetést kaptak egy olyan azonnali sokkhatásról, amennyiben háborúba lépnének – amely másokat sem kerülne el. Amire a háború hívei valószínűleg nem gondoltak, és ami meglepő helyről érkezett: nyugatról. Lengyelország számára, de címezhették volna máshová is. Ami nagyon nagy baj: akár Budapestre. 

Lengyelország figyelmeztetést kapott háborúba lépését illetően – váratlan helyről
Lengyelország figyelmeztetést kapott háborúba lépését illetően – váratlan helyről / Fotó: Damian Lemanski

Tankok, bunkerek, potyogó bombák, drónok, szirénák – ilyenek jutnak eszünkbe a háborúról több évtizednyi béke és Ukrajna harcát illetően többévnyi fotelszakértősködés után. 

Az unió és a NATO keleti „frontállama” és fő bástyája, Lengyelország lakói most egy másfajta sokkhatásról kaptak figyelmeztetést. 

Románia kapcsán kellett idén visszatérően arról írnunk, hogy képtelenek voltak leszokni a fogyasztás szakadatlan növeléséről, és ez most sokkterápiába futott. Ennek kapcsán időnként meg kellett említeni a lengyeleket is, ahol a belső fogyasztás a növekedés fő motorja, de náluk nem szállt úgy el a költségvetési hiány (és a lakosság sokktűrőbbnek bizonyult). Elszállt, de a hadiköltés felpörgetése miatt,  és csak a gyors gazdasági növekedés menti meg őket attól, hogy ennek ne legyenek következményei az életszínvonalra.

Nem így egy háborúnak. 

Ez a filmélményekből filozofálók számára sem meglepő feltételezés. Most azonban konkrétan kiderült, mi az első csatorna, amelyen keresztül azonnal és kíméletlenül megérkezne a pofon, ha a lengyelek háborúba keverednének. Ne legyünk optimisták, mi sem kerülnénk el, már csak azért sem, mert Lengyelország tagja az egymás kölcsönös védelmére felesküdött NATO katonai szövetségnek, amint szinte az összes EU-ország.

Lengyelország háborúba lépése: azonnali hatalmas költséggel járna, és nem a tankvásárlásokról van szó

Az állítás a következő: a növekvő „geopolitikai kockázatok” még Lengyelország erősnek tartott gazdaságát is próbára tehetik, rontva az állam hitelminősítését. 

Aki tette: a New York-i székhelyű Moody’s Ratings, a három domináns nemzetközi hitelminősítő egyike. Amely a múlt héten negatívra rontotta Lengyelország A2-es, befektetésre ajánlott hitelminősítésének kilátását – pedig az 2002 óta változatlan volt. Az ok: az ország költségvetési hiánya növekszik, miközben a politikai küzdelmek megnehezítik a gyors költségvetési korrekciót. 

Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a baloldali kormány nehezen tudja keresztülvinni akaratát, mióta a jobboldali Karol Nawrockit választották államelnöknek, aki alig két hónapja foglalta el hivatalát. Van itt azonban egyéb és ennél még rosszabb is. „Geopolitika kockázat” nem más, mint a háborús feszültség virágnyelven.

A vállalat Varsóba látogató szakértője, Heiko Peters a Bloomberg hírügynökségnek beszélt arról, hogy Lengyelország a régió legdinamikusabb országa, amelynek a gazdasága idén és jövőre is több mint 3 százalékkal bővülhet. Csakhogy a geopolitikai feszültségek kiéleződése akadályozhatja a beruházásokat és a fogyasztói keresletet is, ami sebezhetővé teheti a 915 milliárd dolláros gazdaságot.

A növekvő geopolitikai kockázatok forgatókönyve a közvetlen tőkebeáramlásokra is hatással lehet, bizonyos mértékű áthúzódó következményekkel, így a háztartások és a magánfogyasztás is lassulhat a fokozódó óvatosság miatt

– mondta.

De miért érdekel bennünket egy olyan unalmasnak tűnő téma, mint a „hitelminősítés kilátása” Lengyelországban?

A kérdésre ugyanaz a válasz, mint arra: miért érdekel bennünket egyáltalán a hitelminősítés? 

Röviden: 

  • egy leminősítés megemeli az adott ország és lakói kamatköltségeit, akár drasztikusan, 
  • és ilyenkor könnyen megtörténik, hogy egy egész régió „együtt fut”. Amint ebben az esetben ez valószínű is, hiszen az alapokok eklatáns része közös (ha baloldali kormány/jobboldali elnök együttfutása másutt nem is probléma). 

Leminősítéskor az történik, hogy a kamatok és az állampapírok hozamai felszaladnak, drasztikus leminősítésnél drasztikusan. Kamatot ugyan csak időszakonként kell fizetni, a meglévő államadósság lejáró elemeit azonban folyamatosan újra kell finanszírozni, így az adott állam gazdaságának szereplői dagadó kamatterhet kezdenek el maguk előtt görgetni. 

A költségek felfutása kiszorító hatású, visszavetheti vagy akár meg is fordíthatja az életszínvonal javulását. Igaz, a lengyelek sokktűrőbbek a románoknál, ahol még az energiaválság sem fokozott óvatosságot váltott ki, hanem a háztartási tartalékok feléléséhez vezetett.

Mi lehet az azonnali legrosszabb gazdasági következmény, ha Lengyelország háborúba lép?

A Moody’s kilátásrontó lépésére az Oroszország és a NATO-tagok közötti feszültségek eszkalálódása közepette került sor, amiben Lengyelország, ahol orosznak mondott drónokat lőttek le, főszereplő volt.

Ezt követően több incidens is történt. A NATO-országok, köztük Lengyelország részéről fenyegetések hangzottak el, hogy a berepülő orosz eszközöket lelövik, és ezt alátámasztotta Donald Trump támogató nyilatkozata is, emlékeztetett a Bloomberg. 

„Arra számítunk, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja az európai országok reakcióját” – mondta Peters. 

Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az Egyesült Államok esetleges katonai visszavonulása a térségből szintén geopolitikai kockázatot jelenthet

– tette hozzá.

 A Moody’s jelentése szerint katonai konfliktus esetén – amelyet „nagyon alacsony valószínűségű, de nagy hatású forgatókönyvként” írtak le – Lengyelország valószínűleg

több fokozattal leminősítésre kerülne.

Aki szegény, az a legszegényebb, különösen háborúban – nem fokozatosan, hanem azonnal

Ha teoretikusan öt fokozattal vinnék lejjebb a lengyelek jelenlegi A2 minősítését, ezzel két fokozattal a magyar Baa2 alá kerülnének, és eggyel a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriájú román Baa3 alá, azaz bóvliba.

Nem így érdemes azonban számolni. Háború kitörése esetén ugyanis minden bizonnyal az összes közép-európai NATO-tag „menne a levesbe”, beleértve a legmagasabb minősítésű (a Moody’s-nál Aa3-as) cseheket. Egy ilyen elméleti esetben a legnagyobb csapást és költségemelkedést pont a régiónk szenvedné el, hiszen nemcsak hogy szomszédos a konfliktuszónával, hanem a hitelminősítései eleve rosszabbak, mint a gazdagabb – bár olykor eladósodottabb – nyugati államoké.

Ha a lengyelek belefutnának, amiről a figyelmeztetés szól, az jó eséllyel a kamatok azonnali felszökésével és szükséges lakossági megszorításokkal járna – az egész régióban. Hát így kezdődne nálunk egy háború.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.