Rekordot jelentő 3400 milliárd euróra duzzadt a francia államadósság a második negyedévben, eléri immár a GDP 115,6 százalékát a csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint. Ez tovább erősíti a nyomást Sébastien Lecornu miniszterelnökre, akinek számolnia kell a szakszervezetek további sztrájkjaival és tiltakozó akcióival is.
Lecornut a hónap elején nevezte ki Emmanuel Macron elnök, miután az előző kormányfő, Francois Bayrou is belebukott a megszorításokat ígérő költségvetésbe. Egyelőre még új kormánya sincs, a kabinet összeállítását október 2-ig ígéri, amikor a múlt hetihez hasonló újabb országos munkabeszüntetést és tiltakozásokat szerveznek a szakszervezetek.
A Le Monde tudósításában emlékeztetett, hogy az államadósság a márciusi 3300 milliárd euróról duzzadt tovább, ami a GDP 113,9 százalékát jelentette. A statisztikai hivatal, az INSEE friss adatai azt jelentik, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság
után Franciaországban a legmagasabb az Európai Unióban; majdnem a kétszerese a megengedett 60 százaléknak.
A francia deficit is a legnagyobb az EU-ban, tavaly 5,8 százalékra emelkedett a 2023-as 5,4 százalékról, és Eric Lombard ügyvezető pénzügyminiszter szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) közbe kell majd avatkoznia.
Bayrou 2026-ra 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tervezett a költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására. Azt egyelőre
nem tudni, Lecornu mit tervez a költségvetéssel,
de a tervezetet október közepéig be kell nyújtania a törvényhozásnak, annak pedig az év végéig el kell fogadnia azt.
A kormányalakítást és a büdzsé elfogadását is nehezíti, hogy megosztott a Nemzetgyűlés, Macron pártja a szövetségeseivel együtt is kisebbségben kormányoz.
Én vagyok az ötödik köztársaság leggyengébb miniszterelnöke
– ismerte el szemtanúk beszámolója szerint Lecornu a múlt héten, amikor szakszervezeti vezetőkkel találkozott.
A Barron elemzése szerint Lecornunek nem szabad radikálisan megvágnia a kiadásokat, mert Bayrou sorsára juthat. A szakszervezetek azonban megérezték a vérszagot, és fokozzák a nyomást a kormányfőre a jövő hétre meghirdetett újabb akciókkal.
Lecornu próbálta nyugtatni a kedélyeket azzal, hogy megígérte a volt miniszterelnökök élethosszig tartó kiváltságainak eltörlését és visszatáncolt Bayrou tervétől, két állami ünnepnap eltörölésétől, de a szakértők egyetértenek abban, hogy mindkét intézkedés nagyrészt csak kozmetikai jellegű.
A kormányfő még
egyeztet a jövő évi költségvetésről a különböző parlamenti erőkkel, de egyelőre túl nagy a szakadék,
mert a jobboldali ellenzék 35 milliárd eurós költségvetési megtakarítást követel, míg a baloldali legfeljebb 22 milliárd eurót fogad el – mindkettő messze van Bayrou 44 milliárdjától.
A franciaországi megosztottságon túl Lecornu egyre nagyobb nyomással szembesül a nemzetközi befektetők részéről is, akik magasabb kockázati prémiumot követelnek a francia államadósság megvásárlásáért, ami jelentősen megnöveli Franciaország adósságfinanszírozási költségeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.