Tovább nő a baj, rekordon a francia államadósság
Rekordot jelentő 3400 milliárd euróra duzzadt a francia államadósság a második negyedévben, eléri immár a GDP 115,6 százalékát a csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint. Ez tovább erősíti a nyomást Sébastien Lecornu miniszterelnökre, akinek számolnia kell a szakszervezetek további sztrájkjaival és tiltakozó akcióival is.
Lecornut a hónap elején nevezte ki Emmanuel Macron elnök, miután az előző kormányfő, Francois Bayrou is belebukott a megszorításokat ígérő költségvetésbe. Egyelőre még új kormánya sincs, a kabinet összeállítását október 2-ig ígéri, amikor a múlt hetihez hasonló újabb országos munkabeszüntetést és tiltakozásokat szerveznek a szakszervezetek.
A Le Monde tudósításában emlékeztetett, hogy az államadósság a márciusi 3300 milliárd euróról duzzadt tovább, ami a GDP 113,9 százalékát jelentette. A statisztikai hivatal, az INSEE friss adatai azt jelentik, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság
- Görögország
- és Olaszország
után Franciaországban a legmagasabb az Európai Unióban; majdnem a kétszerese a megengedett 60 százaléknak.
A francia deficit is a legnagyobb az EU-ban, tavaly 5,8 százalékra emelkedett a 2023-as 5,4 százalékról, és Eric Lombard ügyvezető pénzügyminiszter szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) közbe kell majd avatkoznia.
Rekordon a francia államadósság
Bayrou 2026-ra 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tervezett a költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására. Azt egyelőre
nem tudni, Lecornu mit tervez a költségvetéssel,
de a tervezetet október közepéig be kell nyújtania a törvényhozásnak, annak pedig az év végéig el kell fogadnia azt.
A kormányalakítást és a büdzsé elfogadását is nehezíti, hogy megosztott a Nemzetgyűlés, Macron pártja a szövetségeseivel együtt is kisebbségben kormányoz.
Én vagyok az ötödik köztársaság leggyengébb miniszterelnöke
– ismerte el szemtanúk beszámolója szerint Lecornu a múlt héten, amikor szakszervezeti vezetőkkel találkozott.
Az ellenzék és a szakszervezetek érzik a vérszagot
A Barron elemzése szerint Lecornunek nem szabad radikálisan megvágnia a kiadásokat, mert Bayrou sorsára juthat. A szakszervezetek azonban megérezték a vérszagot, és fokozzák a nyomást a kormányfőre a jövő hétre meghirdetett újabb akciókkal.
Lecornu próbálta nyugtatni a kedélyeket azzal, hogy megígérte a volt miniszterelnökök élethosszig tartó kiváltságainak eltörlését és visszatáncolt Bayrou tervétől, két állami ünnepnap eltörölésétől, de a szakértők egyetértenek abban, hogy mindkét intézkedés nagyrészt csak kozmetikai jellegű.
A kormányfő még
egyeztet a jövő évi költségvetésről a különböző parlamenti erőkkel, de egyelőre túl nagy a szakadék,
mert a jobboldali ellenzék 35 milliárd eurós költségvetési megtakarítást követel, míg a baloldali legfeljebb 22 milliárd eurót fogad el – mindkettő messze van Bayrou 44 milliárdjától.
A franciaországi megosztottságon túl Lecornu egyre nagyobb nyomással szembesül a nemzetközi befektetők részéről is, akik magasabb kockázati prémiumot követelnek a francia államadósság megvásárlásáért, ami jelentősen megnöveli Franciaország adósságfinanszírozási költségeit.
