Az Európai Bizottság új kereskedelmi korlátozásokat vezetne be az Oroszországból érkező olajimport további visszaszorítására. A bizottság felülvizsgálja az azon a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező szállításokat, amelyen keresztül Magyarország és Szlovákia vásárol orosz olajat – tudta meg bennfentesektől a Bloomberg.
A tervezett lépések elsősorban ezeket a szállításokat sújtanák, amennyiben az érintett országok nem vállalják a fokozatos leállást az orosz olaj importjáról.
Emmanuel Macron szerint ugyanakkor elenyésző az az energiamennyiség, amelyet uniós országok még importálnak Oroszországból. Az államfő a CBS Face the Nation című műsorának vasárnapi adásában elmondta, hogy a megmaradt orosz energiaimport „ma már nem kulcsfontosságú tényező, több mint 80 százalékkal csökkentettük az olaj- és gázfogyasztást”.
Habár az EU összességében valóban csökkentette az orosz energiaimportot az ukrajnai háború 3,5 évvel ezelőtti eszkalálódása után, Szlovákia és Magyarország továbbra is erősen függenek tőle. Az országok jelezték: addig ellenállnak Donald Trump amerikai elnök nyomásának és nem csökkentik az orosz olajbehozatalt, amíg az EU nem talál alternatívát az orosz energiahordozók helyett. Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő így eddig blokkoltak minden olyan intézkedést, amelyek szerintük az energiabiztonságukat veszélyeztetné.
A magyar kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket – mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón.
A többi uniós ország ugyanakkor már vállalta, hogy 2027 végéig fokozatosan kivezeti az összes orosz fosszilis energiahordozó vásárlását.
Mint a Világgazdaság korábban beszámolt róla, Lengyelország szerint az orosz olaj és gáz az Európai Unió egyik legsúlyosabb gyengesége. A lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője, Ignacy Niemczycki a brüsszeli uniós miniszteri ülés előtt hangsúlyozta: Varsó mindent megtesz azért, hogy Magyarországot és Szlovákiát meggyőzze az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentéséről, valamint a beszerzési források diverzifikálásáról. Lengyelország kész konkrét segítséget nyújtani a régiónak az orosz olaj- és gázfüggőség mérséklésében.
A hírügynökség forrásai szerint
Brüsszel döntés elé állította Budapestet és Pozsonyt: ha nem mutatnak be leválási tervet, akkor a kereskedelmi intézkedések lehetnek a következő lépés.
A tagállamok nagyköveteit pénteken már tájékoztatták a javaslatokról.
A két országot erős történelmi gazdasági és energetikai kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, amiket a fizikai adottságok is alátámasztanak.
Magyarország kőolajszükségletének 87,5 százalékát orosz import fedezi, valamint évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol Moszkvától: 2024-ben 4,8 millió tonna orosz kőolajat importált, míg 2025 első felében további 2,78 millió tonnát. Szlovákia szintén jelentős mértékben támaszkodik az orosz olajra és gázra.
A magyar gazdaság legnagyobb olajipari szereplőjének hatalmas csapás lenne, ha rövid időn belül Magyarország leválna a Barátság kőolajvezetékről.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint
még nagyon fájna az orosz olajról való leválás a Molnak.
A bankháznál úgy látják, a Mol még nincs teljesen felkészülve erre a forgatókönyvre, az orosz kőolajellátás hirtelen leállása pedig az éves EBITDA 10-20 százalékát kitevő negatív hatással lenne.
A szankciókkal ellentétben, amelyekhez minden tagállam egyhangú támogatása szükséges, a kereskedelmi intézkedéseket – például vámokat – elég a tagállamok többségének megszavaznia.
Ezek az intézkedések ráadásul lehetővé tennék az EU számára, hogy teljesítse Donald Trump egyik kulcsfontosságú követelését: az amerikai elnök feltétele, hogy az USA csak akkor csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz, ha az EU beszünteti az orosz olaj és gáz vásárlását.
A most vizsgált lehetőségek különállnak attól a szankciós csomagtól, amelyet az EU múlt pénteken mutatott be. Az abban szereplő intézkedések közé tartozik az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) betiltása: a tilalom a rövid távú szerződésekre hat hónappal a jogszabály hatálybalépése után, a hosszú távú megállapodásokra pedig 2027. január 1-jétől vonatkozna.
Az EU további intézkedései várhatóan az orosz olajipari óriáscégeket, valamint azokat a hálózatokat és hajókat célozzák, amelyek lehetővé teszik Moszkva számára a nyersolaj értékesítését és a bevételek biztosítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.