Munkaerőpiac Ukrajnában: nők és fiatalok veszik át a katonák helyét

Miközben az Oroszországgal vívott háború elszívja a dolgozókat, rengeteg ukrán vállalat kényszerül arra, hogy több nőt alkalmazzon a hagyományosan férfiak által dominált munkakörökben. Ám sok helyen még ez sem elég, így rengeteg állást a társadalom legfiatalabb és legidősebb tagjainak kell betölteniük.

Mivel több millió ember menekült a háború elől külföldre, az otthon maradtak közül pedig több tízezer férfit mozgósítottak vagy soroztak be erőszakkal a hadseregbe, Ukrajna brutális munkaerőpiaci válságot él át, amely megnyomoríthatja az ország egyébként is gyenge gazdasági növekedését, miközben a konfliktus utáni fellendülés esélyeit is csökkenti.

– mondta Tetiana Petruk, a Metinvest acélvállalat fenntarthatósági vezetője a Reutersnek. A cég Ukrajna egyik legnagyobb munkaadója, amely a háború előtt mintegy 45 ezer főt foglalkoztatott. Ennek most a 10 százaléka hiányzik.

A jegybank legfrissebb jelentése szerint az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása óta az ország a munkaerejének mintegy negyedét vesztette el, a vállalkozásoknak pedig közel 60 százaléka közölte, hogy kritikus problémává vált a szakképzett dolgozók megtalálása.

Ez a felvételi rendszerek átalakításához vezetett: a tömeges betanítás, az automatizálás és a meglévő dolgozók forgatása lassan általánosan elterjedt gyakorlattá válik, ezek fenntartása pedig tetemes költségnövekedéshez vezet.

Az átlagos havi bér jelenleg körülbelül 20 ezer hrivnya – 173 ezer forint –, szemben az egy évvel ezelőtti 15 ezerrel. A munkaerőpiacra bevont, eddig nem dolgozó csoportok – a tinédzserek, a diákok és a nyugdíjasok – pedig jelentős juttatásokat kapnak.

Ukrán nők a munkahelyeken

Bár a munkaerőhiány az egész gazdaságot érinti, a legnagyobb probléma a korábban férfiak által dominált ágazatokban, például 

• az építőiparban, 
• a közlekedésben vagy 
• a bányászatban. 

Az általános mozgósítás miatt ugyanis a 25 és 60 év közötti férfiak katonai szolgálatra vannak kötelezve – ez alól egyedül az energetikai és fegyveripari dolgozók mentesülnek.

A kormány ráadásul idén tovább szigorította a mozgósítási törvényeket, ennek következtében a férfiak tömegesen váltanak át a feketemunkára és más informális állásokra, hogy a nevük ne szerepeljen a hadkötelezettségi nyilvántartásokban.

A helyüket nők veszik át, akik a háború kitörése óta egyre nagyobb számban lépnek be a munkaerőpiacra. A traktorostól a biztonság őrön át egészen a szénbányászig – lassan nincs olyan szakma, ahol tabu lenne a nők alkalmazása.

– közölte a Kijevi Közgazdasági Iskola, amely munkaerőpiaci jelentésében kiemelte, hogy még olyan ágazatokban is, mint az acélgyártás, a női alkalmazottak már a munkaerő több mint 30 százalékát teszik ki.

A nők bevonása azonban korántsem zökkenőmentes, mivel a gyermekgondozás általános hiánya miatt sok anya nem tud vagy nem akar munkába menni, ha senki sem vigyáz a gyerekére.

Öregekkel és fiatalokkal pótolnak a cégek

A vállalkozások és a közgazdászok arra számítanak, hogy a munkaerőpiaci kihívások a jövőben csak bővülni fognak, így a gazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy az eddig nem dolgozó korosztályokat is motiválja az álláskeresésre.

Míg a háború kitörését követően a nyugdíjasok tömegesen tértek vissza a gyárakba, hogy ezzel támogassák hazájuk túlélését, a vállalatok manapság már inkább a fiatalokat próbálják ingyenes képzésekkel, munkatapasztalattal és célzott juttatásokkal motiválni arra, hogy maguk is csatlakozzanak a munkaerőpiachoz.

Ez a kormány és a külföldi befektetők érdeke is, így az elmúlt egy évben több iskolai szakképzési programot indítottak, abban bízva, hogy így a diákok minél előbb elkezdik pótolni a besorozott vagy elmenekült idősebb honfitársaikat.