Nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében, az európai emberek pénzét pedig gyakorlatilag az ukrán hadsereg felszerelésére, felfegyverzésére és az ukrán állam működtetésére akarják elkölteni - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, Brüsszelben és a nyugat-európai politikusok körében elfogadott irányvonal lett a hosszú távra történő háborús berendezkedés, erről szól az a hétéves költségvetési előterjesztés is, az "Ukrajna-költségvetés", amely szerint a következő években Ukrajnában "égetnék el" az európai polgárok pénzét.
Közben újra elzárják a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, márpedig ha nincsen tárgyalás és nincsenek kommunikációs csatornák, akkor a háborúnak sem lesz vége - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
„A mostani európai politikai stratégia, amely felszámolja a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, egyértelműen egy hosszú háborút eredményez, és ebben a hosszú háborúban, az európai emberek pénzét akarják elégetni azzal, hogy fegyvereket vásárolunk, mondjuk Amerikából, és ezeket a fegyvereket odaadjuk Ukrajnának" – fogalmazott.
Kitért arra: az európai gazdaság óriási bajban van, mert drámai mértékben csökken az európai versenyképesség, ma az európai vállalatok háromszor-négyszer többet fizetnek az energiáért, mint a kínai vagy az amerikai vetélytársaik.
Ahelyett, hogy az európai pénzügyi forrásokat az európai gazdaság fejlesztésére, újra versenyképessé tételére fordítanák, az európai emberek pénzét a következő években el akarják küldeni Ukrajnába.
A koppenhágai csúcsra utalva a miniszter azt mondta: nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében. „Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a folyosókon egyre többen súgják oda nekünk, hogy velünk értenek egyet, egyre többen biztatnak minket arra, hogy vállaljuk fel, még hangsúlyosabban képviseljük a békepárti álláspontot" – tette hozzá.
„Aztán persze, amikor odakerül a dolog, hogy mindenkinek véleményt kell mondania, akkor mindenki, vagy legalábbis a döntő többség felmondja a háborús pszichózis diktálta mainstream álláspontot, tartva attól, hogy egy mainstreamtől különböző álláspont felvállalása olyan politikai nyomást eredményezne, amely akár elviselhetetlen lenne ezen politikusok számára" – mondta Szijjártó Péter.
Az uniós egyhangú döntések intézményét megváltoztatni próbáló törekvésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta,
ez világosan mutatja az európai képmutatást demokrácia ügyben, mert miközben a magyarokat állandóan a demokrácia állapotának vélt helyzete miatt támadják, „a nagy európai demokraták" éppen az egyik legrégebbi európai szabályt próbálják áthágni.
A közös európai hitelfelvétel ügyében Szijjártó Péter kiemelte, Brüsszelben próbálnak egy újabb központosítási folyamatot végrehajtani, Magyarország azonban ebben a kérdésben a szuverenista és a nemzeti érdeket követő kormányként egy erős, a közös érdekeket a középpontban tartó országok integrációjaként képzeli el az Európai Uniót a föderalista szuperállam lehetőségével szemben.
A brüsszeli bürokraták és egyes nyugat-európai politikusok a központosítás egyik eszközeként tekintenek a közös adósság létrehozására, számukra például a fegyverek vásárlása kiváló alkalmat ad erre - mutatott rá.
A központosítási tervek annak a háborús stratégiának a részei, amellyel Brüsszel és a nyugat-európai politikai vezetők egy jelentős része az európai emberek pénzét, biztonságát és Európa békéjét kockáztatja.
Az, hogy uniós politikusok közelebb vinnék Európát az orosz-ukrán háborúhoz, az Európai Politikai Közösség féléves koppenhágai csúcstalálkozóján is téma volt csütörtökön. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter Koppenhágában arról beszélt, hogy egyre több olyan javaslat kerül napirendre, amely az EU-t közelebb vinné a háborúhoz. Példaként említette Ukrajna csatlakozásának felgyorsítását, a befagyasztott orosz vagyon felhasználását és az energiafüggetlenség erőltetett kikényszerítését.
Magyarország kitart amellett, hogy az Európai Unió békepárti projekt maradjon, és ne sodródjon bele a konfliktusba. A koppenhágai csúcstalálkozón újabb javaslatok kerültek elő az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban – különösen a kontinens többi részének a bevonásáról.
Nagy ellenállásba ütköztek a bizottság vezetőjének és az Európai Tanács elnökének javaslatai szerdán – végül bele is tört a politikusok bicskája. Ursul Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Koppenhágában támogatást akart szerezni egy „drónfal” létrehozására, amely észlelné és lelőné az Európa keleti szárnyán átrepülő drónokat. A koncepciót azonban a legnagyobb országok elutasították
Az Európai Tanács – amely a blokk 27 kormányát tömöríti – elnöke, António Costa a csúcstalálkozót arra akarta felhasználni, hogy megállapodást érjen el arról, hogy eltöröljék az összes tagállam jóváhagyási kötelezettségét az új országok EU-hoz való csatlakozásához.
A csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök elvetette az ötletet – állítja három, a koppenhágai tárgyalásokat ismerő diplomata. – Nincsenek nagy várakozások a szavazási szabályok megváltoztatása kapcsán – értékelték a jelenlegi helyzetet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.