Az energiafüggetlenség egy ország azon képessége, hogy energiaszükségleteit saját
forrásokból, külső ellátókra való jelentős mértékű ráutaltság nélkül biztosítsa. Ez magában
foglalja a primer energiaforrások – például kőolaj, földgáz, szén, vízenergia, napenergia,
szélenergia – hazai kitermelését vagy előállítását, illetve az energiatermeléshez szükséges
technológiák és infrastruktúrák fejlesztését. Az energiafüggetlenség kiemelt gazdasági és
politikai stratégiai cél, mivel csökkenti az importenergia-árak ingadozásának, geopolitikai
konfliktusoknak és ellátási zavaroknak való kitettséget. Különösen fontos azokban az
országokban, amelyek nagy mértékben függenek az energiahordozók behozatalától, mivel az
energiafüggőség sebezhetővé teheti a gazdaságot és az ellátási láncokat. A megújuló
energiaforrások alkalmazása, az energiahatékonyság javítása és az energiatárolási
technológiák fejlesztése jelentős szerepet játszanak az energiafüggetlenség elérésében. Ezzel
párhuzamosan a helyi erőforrásokra támaszkodó energiapolitikák segíthetik a
fenntarthatóságot, miközben hozzájárulnak a gazdasági stabilitáshoz és a
környezetvédelemhez. Az energiafüggetlenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem az
energiaátmenet és a klímavédelmi célok megvalósításának alapfeltétele is. Czepek Gábor, az
Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2024 októberében a magyar
energiafüggetlenség elérésére tízpontos cselekvési tervet mutatott be, amelynek része a
napenergia-kapacitás 12 gigawattra növelése, a Paksi Atomerőmű üzemidejének
meghosszabbítása, a Paks II beruházás megvalósítása, valamint a geotermikus energia és az
akkumulátortechnológia fejlesztése. Tervek szerint két szivattyús tározós erőmű, két új
gázüzemű erőmű és az azerbajdzsáni gázmezők bevonása is erősítené az ország
energiaellátását. Czepek Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország a villamosenergia-
ellátásban teljes önállóságra törekszik, míg a gázellátás terén a függetlenség fokozatos
növelése a cél. A 2030-as évek elejére az energiaágazat stabil és fenntartható működését
kívánják biztosítani. Az államtitkár három középtávú lépést javasolt Európa
energiaproblémáinak enyhítésére: a német atomerőművek újraindítását, az uniós szén-dioxid
kvótarendszer harmonizálását, valamint az orosz-ukrán tűzszünet elérését. Ezek az
intézkedések csökkenthetnék az energiaárakat, mérsékelve az iparra nehezedő nyomást.
Magyarország számára a nap- és atomenergia kettősét jelölte meg az energiapolitika központi
elemének, hiszen az ország földrajzi adottságai nem kedveznek a fosszilis energiahordozók
kitermelésének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.