Időről időre illegális cigarettagyárakat lepleznek le a hatóságok, vagy csempészárut foglalnak le a vámellenőrök. Most a legálisan működő dohányipari szereplők figyelmeztetnek arra, hogy robbanásszerű növekedés előtt áll a feketepiac – derült ki a Die Welt összeállításából . A német napilap emlékeztetett: az ok az Európai Bizottság új javaslata, amely a cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékét ezer szálanként a jelenlegi 90 euróról 215 euróra emelné.
Az iparági számítások szerint ez azt jelentené, hogy Németországban egy doboz cigaretta ára a mostani 8,5 euróról 12 euró fölé emelkedne. A drágulás a cigarettát tekerőknek is fájna:
az egy kiló vágott dohányra kivetett adó ugyanis 60 euróról 215-re nőne.
Az uniós tervre még júniusban, az Euractiv által megszellőztetett hatástanulmány hívta fel a figyelmet, már akkor jelezve, hogy heves politikai vitákat és gazdasági torzulásokat válthat ki, hogy a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítását az EU egy új adórendszeri beavatkozással érné el úgy, hogy egységesítené az uniós piacot.
Az adóemelési terv a dortmundi InterTabac szakkiállításon is heves bírálatokat váltott ki. Jan Mücke, a német Dohányipari és Új Generációs Termékek Szövetségének (BVTE) vezérigazgatója odáig ment, hogy „ez valóságos gazdaságélénkítő program lenne a bűnszervezeteknek”. Michael von Foerster, a Német Dohányipari Szövetség ügyvezetője hozzátette: aki gyengíti a legális piacot, az az illegálisnak ad teret.
Torsten Albig, a Philip Morris Germany külkapcsolati igazgatója – a szociáldemokrata SPD korábbi politikusa – Hollandiára és Franciaországra mutatott rá: a korábbi adóemelések nyomán ott jelentősen drágult a dohány, a következmény pedig az lett, hogy a bűnözők nyertek teret.
Mindezt a KPMG jelentése is alátámasztotta. Hollandiában már csak a fogyasztott cigaretták 55 százaléka után fizetnek ott adót, miközben 30 százalék külföldi zárjegyet visel, ám kérdéses, hogy
érkezett. Minden tizedik szál hamisítvány. Németországban ezzel szemben a becslések szerint 20 százalék körüli a nem belföldön adózott cigaretta aránya.
Emellett a szivarpiac számára – Németországban hét gyártó maradt – különösen súlyos következményekkel járna a brüsszeli terv: az adóteher több mint tízszeresére nőne. „Ez iparágunk, a hazai kkv-k elleni megsemmisítő hadjárat” – mondta Bodo Mehrlein, a szivaripari szövetség vezetője.
Az egészségügyi szakértők viszont másképp látják. Katrin Schaller, a Német Rákkutató Központ munkatársa szerint régóta időszerű, hogy a rákot okozó termékek ára Németországban is jelentősen emelkedjen, mert jelenleg olcsóbbak, mint sok más EU-országban. „A dohányadó emelése a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a fiatalokat eltántorítsuk a dohányzástól, a felnőtt dohányosokat pedig a leszokás felé ösztönözzük” – hangsúlyozta.
Az iparág ezzel szemben úgy véli: a dohányosok továbbra is dohányoznak majd, csak éppen az illegális csatornák felé fordulnak. A BVTE vezetője, Jan Mücke még egészségügyi érvet is bevetett: „Az illegális cigaretták különösen veszélyesek, mert az összetevőiket nem ellenőrzik a hatóságok. A lefoglalt tételekben találtak már patkányürüléket és műanyagot is, a nikotintartalom pedig sokszor extrém magas.”
Egyre komolyabb eredményeket ér el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illegális kereskedelem elleni fellépésben. A dohánytermékek feketepiacának visszaszorítására létrehozott munkacsoport már több tucat illegális gyárat számolt fel, és több száz tonna tiltott árut foglalt le.
A Die Welt körképében rávilágítottak: a német állam évente mintegy 20 milliárd euró bevételhez jut a dohánytermékek adójából. Bár a költségvetési megszorítások idején a pluszforrás jól jönne, az iparág szerint az ellenkezője is megtörténhet: a legális értékesítés visszaesése miatt kevesebb pénz folyna be az államkasszába.
Viszonyításképp Hollandiában a dohányadó-bevételek 2019 óta negyedével csökkentek.
A piaci szereplők érvei nem meglepők, ugyanakkor mielőtt a vészharangot kongatná bárki is, nem árt tudni, hogy a brüsszeli javaslat bevezetéséhez az összes tagállam egyhangú jóváhagyása kellene. Ez legkorábban két év múlva történhet meg, és az is lehet, hogy enyhébb változatban.
Jelzésértékű, hogy a Német Vámosok Szakszervezete (BDZ) maga is figyelmeztet: a cigaretta- és e-cigaretta-feketepiac már most is növekszik, a csempészek Németországot „aranybányának” tekintik. Rendszeresen bukkannak illegális gyárakra, ahol hamis cigarettát állítanak elő.
Katasztrofális, hogy az állam ilyen könnyű jövedelemforráshoz juttatja a bűnszervezeteket, miközben azok egyre nagyobb befolyást szereznek
– mutatott rá Thomas Liebel, a BDZ vezetője.
Úgy véli, a jelenlegi reaktív ellenőrzés helyett proaktív fellépésre lenne szükség: a vámhatóságokat modern technológiával és megfelelő létszámmal kell ellátni, hogy tartósan visszaszoríthassák a bűnhálózatokat. A szabályozás egyszerűsítése is elengedhetetlen, mert a jelenlegi túlbonyolított törvények túl sok kiskaput hagynak a csalóknak.
Összehasonlításképp Magyarországon évente közel egymilliárd szál adózatlan cigaretta kerül forgalomba, aminek mintegy kétharmada hamisított termék. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV ) 2023 őszén hozta létre az Illegális Dohány Elleni Munkacsoportot (IDEM), amely mostanra figyelemre méltó eredményeket ért el a feketepiac visszaszorításában. A NAV és az IDEM hatékony fellépését jelzi, hogy májusban a hatóság 300 munkatársa 41 helyszínen 156 tonna fogyasztási dohányt és 1 millió doboz cigarettát foglalt le. Ezek együttesen mintegy 24 milliárd forint értéket képviseltek, de ugyanígy 2000 raklapnyi alapanyagot is lefoglaltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.