Európa izgatottan lesi, hogy vet véget Amerika a kormányzati leállásnak – ezért baj nekünk is

Éjfélkor megtörtént, amitől az Egyesült Államokban visszatérően tartanak, de többnyire sikerül elkerülni: leállt a kormányzat. Az amerikai média természetesen ezzel van tele ilyenkor, persze Európában is tudósítanak róla, furcsaságként. Az európai intézményrendszerek nem ismerik a költségvetési vitáknak ezt a kimenetelét, ha arra akad is példa, hogy a következő év költségvetését nem sikerül időben elfogadni. Az amerikai kormányzati leállás azonban nem olyan fajta egzotikum az európaiak számára, mint a pingvinek vándorlása, ugyanis közvetlen hatással jár ránk – minél hosszabb, annál fájdalmasabban.

Mit jelent az amerikai kormányzati leállás?

Kormányzati leállás az USA-ban 1976 óta lehetséges, azóta 22-szer történt meg. Többnyire csak pár napig tartott a pártoknak megoldást találni költségvetési vitáik megoldására. De volt már 35 napos leállás is, mégpedig Donald Trump első elnöki ciklusa idején, 2018. december 22-től, amikor a mexikói határfal finanszírozásáról nem tudtak megegyezni a kormányzó republikánusok és az ellenzéki demokraták.    

Mi történik ilyenkor? 

• Csak a létfontosságú munkát végző alkalmazottak dolgoznak tovább, a többieket kényszerszabadságra küldik, és még az előzőek sem mindig kapják meg időben a fizetésüket (a szerződéses dolgozók pedig akár még utólag sem). 
• Bezárnak a kormányzati irodák, ügynökségek, nemzeti parkok, múzeumok, kutatóintézetek. 
• Leállhatnak vagy lassulhatnak az adminisztratív szolgáltatások, például az. útlevél- és vízumkérelmek feldolgozása, a tudományos kutatások, engedélyezések.

Már a fentiekből sejthető, hogy az európaiak közül mindazok, akiknek amerikai kormányzati eljárásokan kell részt venniük, falakba ütközhetnek kormányzati leállás idején.

Az amerikai gazdaságban és igazgatásban idén, Trump elnök második ciklusának elején amúgy is sok a változás, és a kormányzat kiesése már létező bizonytalanságokra épít újabbakat. 

A gazdasági hatások az európai partnereket is elérik. Az idén kivetett új vámok és a bevezetésüket megelőző viták és félelmek amúgy is megnehezítették a termelés, eladás és a forráselosztás tervezését, a hivatali eljárások bizonytalan időre történő leállása pedig mindezekre még rátesz egy lapáttal. Már az amerikai gazdaság kis lelassulása is erős hatást gyakorolhat bizonyos típusú európai vállalatok bevételeire, beruházásaira és profitjára, ennek megfelelően a tőzsdéken már most is latolgatják, miképp változhatnak a cégek kilátásai, a leállás hosszától is függően.

Milyen konkrét problémákban csapódik le mindez? Például úgy érkeznek meg Amerikába az importáruk, hogy a kikötőkben és a vámkezelésben megfogyatkozott az őket fogadó kormányzati személyzet. Emiatt az áruk nem is érkeznek meg időben, ami tovagyűrűző hatásokkal járhat, váratlan költségekkel a szállításban és akár büntetési költségekkel a késlekedésért.  

Ez az érkező árukra vonatkozik, de mi van ráadásul, ha nincs, aki kiadja az exportengedélyeket, illetve a hosszabbításokat? 

– ecsetelte az Euronews hírportálnak egy jogász, aki multinacionális vállalatok transzatlanti ügyleteiben szokott segédkezni.

Konkrétan olyan európai szektorok válnak érintetté, amelyek erősen építenek az amerikai keresletre, mint a gépek, autóalkatrészek, vegyszerek. 

Kormányzati leállás: az amúgy is megrendült európai exportnak adhat újabb csapást

Itt már gyanút is foghatunk, hogy a kormányzati leállás Magyarországot sem hagyja negatív hatások nélkül. 

Az USA ugyan csak a nyolcadik legnagyobb exportpartnerünk, mintegy 4 százalékos súllyal. Ha azonban a többiek – mint a 25 százalékos súlyú Németország – szintén nehézségekbe futnak bele, az átgyűrűzik hozzánk is. A már amúgy is szenvedő német ipar bajai közvetlenül átcsapnak a közép-európai országok gazdaságaiba. 

A vámháború már önmagában okozott jelentős ingadozást a külkereskedelemben és visszaesést az EU amerikai exportjában, a tetejébe még fokozta is az egyenlegrontó hatást az euró erősödése is a dollár ellenében. Az utóbbi hatás még fokozódhat is, ha a leállás nemcsak kényszerszabadságolásokhoz, hanem elbocsátásokhoz is vezet, növelve a nyomást a Federal Reserve jegybankon a kamatok csökkentésére.

A részvényárak kilengései mellett ugyancsak kockázat, hogy ha az amerikai bizonytalanság tartósul, megemelkedhetnek az ottani állampapírhozamok, és ez Európában is nagyobb finanszírozási költségekhez vezethet az államok és a vállalatok számára is. Ahol amúgy is komoly bajokkal szembesül a költségvetés – mint az Európai Unió több tagállama is –, ott ezekhez tesz hozzá egy ilyen szcenárió. 

Az Euronews úgy tudja, közgazdászbecslések szerint kéthetes amerikai kormányzati leállás 4 milliárd eurót (1560 milliárd forintot) szippanthat ki az unió bruttó össztermékéből. Ha netán 8 hétig tartana, már 16 milliárd eurónál járunk (6200 milliárd forint). 

Meddig tart a most kezdődött leállás, megjósolhatatlan, gyors megoldás egyelőre nem látszik. A republikánusok olyan átmeneti megoldást javasoltak, ami november 21-ig tarthatta volna fenn a kormányzati finanszírozásokat nagyjából a 2025-ös szinten, ez majdnem nyolchetes haladékot jelentene.