Csípős széllel dacol és rekordot dönt a forint – itt az oka: trükkös dolog az európai infláció

Ha egy deviza magasabb kamatot kínál, mint egy másik, az vonzóbbá teszi – leegyszerűsítve ez az összefüggés segíti a feltörekvő gazdaságok devizáit, mikor a fejlettek kamatot vagdosnak. Szerdán olyan inflációs adatok jöttek ki az euróövezetből, amelyek gyengítik az esélyét, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben kamatot csökkent, és ennek elméletileg gyengítenie vagy visszafognia kellene a magyar devizát – a forint árfolyama ezzel szemben újabb 16 havi csúcsra erősödött az euró ellenében, a 388,2-es vonalig. Mégis mi történik?

Az euróövezeti infláció az EKB célja fölé ugrott, a piaci reakció elsőre logikátlannak tűnik

A friss tények: 

• Az euróövezet éves inflációja augusztusban még megegyezett az EKB 2 százalékos céljával, de a friss szeptemberi számok emelkedést mutattak, 2,2 százalékra: az egy évvel ezelőtti viszonylag alacsony szinthez képest drágult az energia, és feljebb pörgött a szolgáltatások inflációja. 
• A változékony energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció is emelkedett, még magasabbra, 2,3 százalékra. 

A számok ugyan megegyeznek az elemzői várakozásokkal, de alátámasztják azt a várakozást, hogy az EKB mostanában nem folytatja egy évig tartó, a nyáron a fő kamatokban 2 százalék környékén megállított kamatvágási folyamatát – értékelt a Bloomberg.

Közép-Európában, amint ez alapból így szokott lenni, magasabb az infláció, mint az euróövezet nyugati fertályában, és így a saját devizájukat megőrző országok kamatai is. Ezeknek a devizáknak elvileg gyengülniük kellene az euró ellen, illetve az eurónak erősödnie a dollárral szemben, ha úgy változik a kilátás Európában, hogy a korábbinál magasabb kamatszint várható. Mindkettő fordítva történt. 

Ez azért is eltér a szokott összefüggésektől, mert az euró gyengülése a dollárral szemben – a keddi 1,177 körüli csúcsról délre 1,728-ra – általában ugyanilyen hatással van a forintra, a zlotyra és a cseh koronára is az árfolyamaikban. Most azonban mind pont hogy erősödtek.

A forint árfolyama: a piac előretekint, ezért az erősödés

Az árfolyammozgásokat rövid távon alapvetően két dolog térítette el.

1. Erre az évre – alapvetően az amerikai vámpolitikára és a Federal Reserve nem szűnő kamatvágásaira visszavezethetően – a dollár gyengülése volt a jellemző, és ez hajtotta az euró és részben a közép-európai devizák erősödését a forint vezetésével. Az elmúlt napokban ez a trend éledt újra, mert egyre valószínűbbé vált az amerikai kormányzati leállás – ami éjféltől be is következett. Miként oly gyakran, amikor egy valószínű esemény bekövetkezik, a piaci résztvevők egy része zsebre teszi a profitot – az euró visszakozása már az inflációs adatok 11 órás közlése előtt megindult.

2. A közép-európai devizák ezúttal nem követték az eurót, egyik sem, ami arra utal, hogy a kereskedők előretekintenek, és továbbra sem látnak bökkenőt az inflációs adatok után.

Valójában ugyanis hosszabb távra a mostani inflációs várakozás a jelen piaci értékelés szerint nem jelent a vártnál magasabb EKB-kamatokat. A kilátásokról következőképp idézi a Bloomberg David Powell szenior euróövezeti közgazdászt:

Az elemzői előrejelzések szerint – írja a hírügynökségi jelentés – jövőre 1,7 százalékra eshet az infláció, majd 2027-ben újra gyorsulhat, mivel az európai kormányzati költés a védelemre és az infrastruktúrára megszalad, de akkor is csak 1,9 százalék környékére.

Ha marad a gyenge dollár, az megőrzi a forint hátszelét is

Christine Lagarde, az EKB elnöke kedden Helsinkiben beszélt, és a Financial Times jelentése szerint úgy fogalmazott: „Nem kötelezhetjük el magunkat semmilyen jövőbeli kamatpálya mellett, a változtatást vagy nem változtatást beleértve.”

Ezzel nem zárta ki azt sem, hogy jön kamatcsökkentés, akár jövőre, ha a megemelkedett szeptemberi inflációs adat nyomán egy idei lazítás valószínűsége csökkent is. Hogy alakulnak egymáshoz képest az EKB és a Fed kamatai, ez meghatározó lehet abban, marad-e a gyengülő dollártrend, és ha marad, ez kedvez a közép-európai devizák árfolyamának. 

A szeptemberi euróövezeti inflációs számok inkább emellett szólnak, ezért a régiós devizák erősödése, ha a mai napon az euró valamennyit vissza is adott erejéből. Az euró/-dollár árfolyam meghatározó tényező a régiós devizák számára is, a kilátásait ezért is érdemes figyelni, nem elfeledve, hogy vannak egyéb tényezők is, amelyek eltéríthetik a trendet, mint a háború vagy béke, az energiaárak mozgása és egyéb inflációs sokkok (akár a kereskedelmi háborúk miatt), a külkereskedelmi és szolgáltatási mérlegek, a GDP és az állami költségvetés alakulása, illetve a hitelminősítések. A forint most jól áll.