Földrengéseket okozott az állam kapzsisága, miközben 360 milliárd eurót keresett
A holland meteorológiai intézet (KNMI) közlése szerint péntek hajnalban 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a Hollandia északi részén található Groningen térségét.
Sérültekről nem érkezett jelentés. Ez volt az elmúlt évek legerősebb földrengése Groningenben, ahol az évtizedeken át tartó földgáztermelés évről évre kisebb földmozgásokat idézett elő.
A kabinet támogatását fejezi ki Groningen számára, továbbra is szorgalmasan dolgozunk a megerősítési intézkedéseken, a károk megtérítésén és a térség valamennyi lakosának gazdasági jövője érdekében
– írta Dick Schoof ügyvezető miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Hatalmas károk keletkeztek lakóházakban
Hollandia 2023-ban zárta be a fő groningeni gázmezőket a földrengések miatt, amelyek évek alatt több ezer otthonban okoztak károkat. Az 1980-as évek óta több mint 1600 földrengés rázta meg a térséget, és 85 épület rongálódott meg. A fordulópontot a 2012-es, 3,6-es erősségű huizingei földrengés jelentette.
A holland területen eddig is hasonló rengéseket mértek
Az utolsó jelentős rengés, amely szintén 3,4-es erősségű volt, 2019-ben történt, de valamivel gyengébb volt a péntek hajnalihoz képest. A holland állam 360 milliárd eurót keresett a gázkitermelésen azóta, hogy 1963-ban megnyílt a slochtereni mező, további 66 milliárd eurón pedig a Shell és az ExxonMobil olajvállalatok osztoztak. Egy parlamenti bizottság 2023-ban megállapította, hogy Groningen lakóinak érdekeit a kormány és az olajtársaságok rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és a pénzszerzés maradt a fő szempont akkor is, amikor a földgázkitermelés már földrengéseket okozott.
Orosz vagy holland gáz?
Ahogy korábban megírtuk, az Európai Unióba irányuló vezetékes gázszállítás októberben 8 százalékkal csökkent tavaly októberhez képest. Az orosz szállítások 38 százalékkal, 1,1 milliárd köbméterre, az algériai szállítások pedig 10 százalékkal, 0,3 milliárd köbméterre zsugorodtak.
A kiesést a norvég csővezetéken szállított gáz sem pótolta, hiszen a mennyisége éves bázison 9,6 milliárd köbméteren stagnált, ami egyébként az Európába csővezetéken szállított gázmennyiség 64 százalékát tette ki.
A kontinensre érkező LNG-import – beleértve az Egyesült Királyságot és Törökországot is – ellenben októberben 42 százalékkal, 14,6 milliárd köbméterre nőtt. Az Egyesült Államokból például 90 százalékkal, 8 milliárd köbméterre ugrott az import, 55 százalékos piaci részesedést elérve.
A növekedést a 13 százalékkal csökkenő kínai import is segítette, amit nem tudtak ellensúlyozni a 17 százalékkal bővülő, Japánba tartó szállítások, így összességében az ázsiai kereslet megcsappant.
