Borzalmas, de igaz: gazdaságtana lett a nigériai emberrablásoknak
Súlyos következtetésekre jutottak az Africanews Debates közelmúltban megjelent adásában az afrikai, nigériai emberrablásokkal foglalkozó elemzők – írja az Origo annak kapcsán, hogy a híradások szerint tegnap száz gyerek szabadult ki abból a háromszáz elrabolt diákból, akiket még december elején hurcoltak el váltságdíjat követelő emberrablók iskolájukból Észak-Nigériában. A nyugat-afrikai országban az emberrablás mára kifinomult, rendszerszintű, vállalatszerű gépezetté vált – egy olyan gazdasági rendszerré, amelyben az emberi személyek jelentik a nyersanyagot, a váltságdíj pedig a fizetőeszközt.
Emberrablások a kereslet-kínálat logikája alapján
A lap a szakértői elemzésekre hivatkozva arról ír, hogy mostanra a nigériai emberrablás mint válságjelenség középpontjában egy egyszerű, ám kegyetlen piaci erő áll: a kereslet és kínálat logikája. A szakértők szerint a váltságdíjak pénzáramlása az emberrablások alapvető mozgatója, megvalósulásuk tulajdonképpeni értelme. Egy olyan tervezett ciklust hozott létre, amelyben az újabb fizetés, újabb pénzbeáramlás reménye táplálja a következő elrablást.
Ez pedig korántsem pusztán arról szól, hogy a készpénz gazdát cserél egy eldugott erdő mélyén. A megszólalók ezt úgy fogalmazták meg, hogy amiről itt szó van, az egy összetett pénzügyi „visszhangtér”: egy kifinomult hálózat,
amelyben különféle szereplők gyűjtik be, mozgatják és mossák tisztára a váltságdíjakat, a formális bankszektortól egészen az informális pénzügyi csatornákig.
Ennek a gazdaságnak a humán költsége pusztító. Annak ellenére, hogy Nigéria 2022-ben módosította a terrorizmus elleni törvényét, és bűncselekménnyé tette a váltságdíjfizetést, a kétségbeesett családok továbbra is fizetnek, csakhogy viszontláthassák szeretteiket.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
