Új remény csillant fel a német gazdaság előtt, hasít ez a szektor - egy Magyarországon működő cég is érintett
A recesszióba csúszott német gazdaságban azért van egy szektor, amely remekül húz, s az ész csele, hogy ez pont az a terület, amelynek szétverése miatt az ipar, sőt javarészt az egész gazdaság szenved Európa kellős közepén. Az energetikáról, illetve az energiaiparról van szó, a szegmens német vállalatai, úgy tűnik, alkalmazkodtak az új helyzethez, amely amúgy az emelkedő árakra tekintettel tulajdonképpen meglehetősen kedvező számukra, eltérően például az autó- vagy a vegyipari cégektől.
Siemens Energy: folytatódhat a száguldás
Itt van például a befektetőket péntek reggel közzétett gyorsjelentésével elkápráztató Siemens Energy, amely maga ugyan nem az energiatermeléssel foglalkozik, ám egy globálisan is vezető energiatechnológiai vállalat, amely termékeket, megoldásokat és szolgáltatásokat kínál a teljes energia-értéklánc számára.
Ráadásul otthon van a hagyományos és megújuló energia területén is, az energiatermelés mellett ideértve az energiaátvitelt és -elosztást, valamint -tárolást is.
A vállalat részvényei nagyjából 10 százalékkal, 111 euróig lőttek ki péntek reggel, miután publikálta 2025-ös üzleti éve szeptember végén lezárt, utolsó negyedéről készült gyorsjelentését.
Pedig eddig sem lehetett panasz idén a papírokra, hiszen tavaly év vége óta nem kevesebb mint 121 százalékkal drágultak, azaz több mint megduplázták árfolyamukat. Ezt a teljesítményt a DAX másik 39 cége közül egyedül az európai hadiipari reneszánsznak köszönhetően hatalmas megrendelésekhez jutó Rheinmetall tudta überelni.
A Siemens Energy bevétele a teljes évben éves bázison 15,2 százalékkal, 39,1 milliárd euróra, míg egy részvényre jutó nettó eredménye az előző évi 1,37 euróról 1,63-ra nőtt.
A vállalat többévi szünet után visszatér az osztalékfizetéshez is, az idei pénzügyi év után részvényenként 70 eurócent üti a befektetők markát.
Ha minden igaz, exponenciálisan emelkedhet a következő években a visszaosztás, hiszen gyors növekedést ígér a menedzsment. A már megkezdett, 2026-os üzleti évre ugyanis 11-13 százalékos forgalombővüléssel és 9-11 százalékos egyszeri tételek nélkül figyelembe vett üzemieredmény-rátával számolnak. Ja, utóbbi 4,5 százalék volt ebben az évben.
Mindezen túlmenően a cégvezetés felvázolta a 2028-as üzleti évig szóló menetrendet is, amely szerint a következő három évben rendre 10 százalékot meghaladó növekedést és 2028-ban már 14-16 százalékos üzemi árrést várnak.
A 111 euró részvényárfolyam simán átgázolt az LSEG elemzői konszenzusának 108,5 eurós mediáncélárán, úgyhogy egyelőre tartásra ajánlják a részvényt, ugyanakkor az elemzők nyilván átdolgozzák modelljeiket a friss eredményeknek megfelelően.
Kellemes meglepetést keltett az RWE energiacég is
Két nappal korábban hasonló eufóriát és szintén mintegy 10 százalékos árfolyamnyereséget – pedig már addig is 50 százaléknál járt az idei plusz – váltott ki az RWE is, amely villamosenergia-termeléssel, tárolólétesítmények építésével és energiakereskedelemmel foglalkozik.
A DAX-konszern EBITDA-ja üzleti évének harmadik negyedében ugyan 13 százalékkal, 3,5 milliárd euróra esett, ám egy használaton kívüli erőmű területére tervezett nagy-britanniai adatközpontprojekt eladásából befolyó, 225 milliós extra bevételnek hála jóval kisebb lett a visszaesés az elemzők által vártnál.
Michael Müller vezérigazgató megerősítette a vállalat idei célszámait, az elemzők pedig pozitívan nyilatkoztak. A Jefferies szerint az RWE a mesterségesintelligencia-boom legnagyobb nyertese az európai energetikában, a JPMorgan úgy vélte, az üzemi eredmény az egyszeri tétel nélkül is jól mutat, az RBC elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégcsoportnak még számos pangó erőműtelephelye van
- Nagy-Britanniában,
- Hollandiában
- és Németországban is.
Az LSEG elemzői konszenzusának célára néhány nap alatt 44 euró környékéről 47 euróra nőtt a jelentés után, azaz újra van egy több mint 4 százalékos felértékelődési potenciál a papírban.
Döccent egyet az E.On, de az elemzők bizakodók
A sorból csupán a Magyarországon is jól ismert energiaszolgáltató, az E.On lógott ki, amelynek részvénykurzusa csaknem 5 százalékkal esett szerdán, miután publikálta harmadik negyedéves számait, ám elemzők szerint a ludas inkább a változó német szabályozás volt, illetve az ennek a vállalatra gyakorolt hatásával kapcsolatban eléggé szkeptikus felső vezetői nyilatkozat.
Az E.On EBITDA-ja amúgy az év első 9 hónapjában több mint 10 százalékkal, 7,4 milliárd euróra, egy részvényre jutó nettó nyeresége pedig közel 5 százalékkal, 0,88 euróra hízott, amivel az elemzők is elégedettek voltak.
Az RBC és a JPMorgan stratégája is azt emelte ki, hogy az értékesítések kissé elmaradtak a várttól, de ezt szezonális hatásoknak, illetve a piac normalizálódásának tulajdonították, és hozzátették, hogy ennek ellenére az esseni energiakonszern jó úton halad éves céljai teljesítése felé, amit máskülönben a menedzsment is megerősített.
Akkor mi volt a részvényesek gondja? Igazából egy technikai kérdésről van szó, hogy tudniillik hogyan számolhatják el a német energiaszolgáltatók adósságfinanszírozási költségeiket, illetve tőkehozamukat, ami nyilván az adózásukat is érinti.
Az E.On menedzsmentje pedig azt kifogásolta, hogy az új szabályozásban alapul vett, hétéves átlagszámítás eredménye nem tükrözi a hálózatüzemeltetők tényleges finanszírozási költségeit, mivel több alacsony kamatlábú évet is magában foglal.
Ennek ellenére az LSEG elemzői konszenzusa a jelenlegi 15,12 eurós árfolyamot 11 százalékkal meghaladó, 16,82 eurós célár mellett továbbra is vételre ajánlja a papírt.
