Itt a lista: ezekben az országokban a legmagasabb és a legalacsonyabb a nyugdíj Európában, meglepő összegek - ebben jobb a magyar a többinél

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban az átlagos éves bruttó nyugdíj 17 321 euró volt, ami havi szinten 1443 eurónak felel meg. Az uniós tagállamokon belül az éves nyugdíjak összege Bulgáriában a legalacsonyabb, 4479 euró, Luxemburgban pedig a legnagyobb, 34 413 euró – számolt be a Szabad Magyar Szó.

Tágabb értelemben, a 34 európai országot vizsgálva az átlagos éves nyugdíjak 3377 euró körül mozognak Törökországban, illetve egészen 38 031 euróig Izlandon, ami azt jelenti, hogy Európában a legmagasabb átlagnyugdíj több mint tízszerese a legalacsonyabbnak.

Kissé az európai átlag felett helyezkedik el az EU négy legnagyobb gazdasága: ezek közül Olaszországban a legmagasabbak a nyugdíjak, ezt követi Spanyolország, Franciaország és Németország. Utóbbi három ország közös jellemzője, hogy kiterjedt, államilag finanszírozott nyugdíjrendszerrel rendelkeznek, miközben a foglalkozási nyugdíjrendszereik jóval szerényebbek, és csak bizonyos ágazatokat vagy munkáltatókat fednek le. Ennek következtében a nyugdíjjuttatások költségei rendkívül magasak.

Az európai átlag feletti nyugdíjakkal rendelkezik a négy északi ország is, amelyek közül Izland nem tagja az Európai Uniónak. Az átlagos éves nyugdíj Dániában a legmagasabb, 30 543 euró, míg Svédországban a legalacsonyabb, 22 674 euró.

Az ilyen szociális juttatásoknak köszönhetően a nyugdíjasok életminősége magasabb, mint amilyen kizárólag a nyugdíjbevételre támaszkodva lenne.

Átrendeződik a rangsor a vásárlóerőt tekintve

Ha azonban a vásárlóerő szerinti összehasonlítást is figyelembe vesszük – vagyis azt, hogy azonos mennyiségű áru és szolgáltatás mennyibe kerül az egyes országokban –, az európai rangsor jócskán átrendeződik.

Ezek a mutatók a tényleges megélhetési költségeket tükrözik, így például Spanyolország és Törökország helyezése jelentősen javul a korrekciót követően: Spanyolország a 13. helyről a 4.-re lép elő, míg Törökország az utolsó, 34. helyről a 25.-re kerül.

Ezzel szemben Svájc az 5. helyről a 15.-re, Szlovákia pedig a 27.-ről a 33.-ra esik vissza.

Pozitívumként emelhető ki, hogy az időskori életszínvonal nem kizárólag a nyugdíjkifizetésektől függ, ez azonban nem szünteti meg a jövedelmi különbségeket.

Svéd nyugdíjrendszer: a svájci modell már a múlt

Svédországban a munkavállalók bruttó fizetésük 16 százalékát fizetik be a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe. További 2,5 százalék kötelező, és egy svéd tőkefedezeti prémium-nyugdíjrendszerbe kerül. Ez alapvetően eltér a német felosztó-kirovó rendszertől, ahol a munkavállalók és a vállalatok a törvényes nyugdíjbiztosításba fizetnek be. Ez a biztosítás ezután havi nyugdíjat fizet a nyugdíjasoknak

Azok, akik nem választanak aktívan magánalapot, automatikusan az állami tulajdonú AP7 alapba kerülnek. Bár gyakran „lusta emberek alapjának” nevezik, rendkívül sikeresnek bizonyult.

A Német Biztosítói Szövetség (GDV) szerint az állami vagyonalap 2021-ben 662 milliárd svéd koronával (közel 66 milliárd euróval) volt felvértezve. Jelenleg állítólag több mint 100 milliárd eurót ér.

Az alap az alacsony kamatkörnyezetben emelkedő részvényárfolyamokból profitált, és származtatott ügyleteket is használt, így részvényallokációját gyakorlatilag akár 150 százalékra is növelte.

A Hans Böckler Alapítvány hangsúlyozza, hogy a svéd modellnek jelentős hátrányai is vannak. A tőkepiacok ingadozása a jogosultságok és a nyugdíjak csökkenéséhez vezethet.

Svédországban 2024-ben az átlagos nyugdíj körülbelül 21 600 korona volt. Ez 1853 euró bruttónak felel meg a Das Parlament című hetilap szerint. Ezenkívül a svéd nyugdíjasok átlagosan havi 200 eurót kapnak a tőkealapú prémiumnyugdíj-rendszerből az ING szerint.