Szerbiában is jól működik az árréstop, viszont a NIS leállása komoly veszély a gazdasági növekedésre
Szerbia Köztársasági Statisztikai Hivatalának elsődleges becslése szerint 2025-ben az éves infláció átlagosan 3,8 százalékos volt. Havi szinten a fogyasztói árak decemberben mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek, ami – mivel a statisztikai hibahatár alatt van – azt jelenti, havi szinten nem is volt pénzromlás. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára decemberben mára negyedik egymást követő hónapban mutatott havi csökkenést. A folyamatot továbbra is a gyümölcsök, a friss húsok és a feldolgozott élelmiszerek árcsökkenése befolyásolta döntően. A zöldségfélék ára pedig a jelentés szerint a szezonális hatásoknak megfelelően, a várakozásokkal összhangban emelkedett.
Elemzők rámutattak, hogy a szerbiai infláció összhangban áll a Szerb Nemzeti Bank célkitűzésével, hiszen a célsávot 3 százalék, plusz-mínusz 1,5 százalékban határozták meg. Aggodalomra az adhat némi okot, hogy az alapvető szolgáltatások ára a fizetésekhez képest gyorsabban emelkedik.
Szerbia gazdasági növekedése
Megállapítható, hogy a nehézségek – például a NIS leállása – ellenére Szerbia gazdasága a múlt évet a várt makrogazdasági stabilitással zárta. A teljesítmény azonban gyengébb a vártnál.
A GDP-növekedés ugyanis a tervezett négyszázalékos helyett mindössze kétszázalékos.
A közép- és kelet-európai országokkal összevetve ez az eredmény még mindig nem tekinthető rossznak. A térség átlagos mutatószáma ugyanis 2025-re 1,7 százalék körül alakul. Ugyanakkor, míg más országok a tervezettnél általában 0,5 százalékkal érnek el gyengébb eredményt, Szerbiában a lemaradás erőteljesebb.
A külföldi beruházások számának visszaesése, az agrárium gyenge teljesítménye, az építőipar és az olajipar meggyengülése hatott ki az eredményekre. Ha a NIS körüli problémák megoldódnak – ami már reális elvárásnak tekinthető –, és nem jelennek meg új kockázatok, ebben az évben a 3 százalékos GDP-növekedés is elérhető lenne.
A monetáris politikában egyelőre nincsenek nagy változások. A Szerb Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága január elején 5,75 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank a jelentésében a külső környezetet továbbra is kockázatosnak tartja. A kilátásba helyezett protekcionista intézkedések, a világpiacon tapasztalható ingadozások és a geopolitikai feszültségek ronthatják a befektetői bizalmat Szerbiában.
