Egyetlen példa megmutatja, miért van borzasztó nagy bajban Európa: Kína fillérekért adja a csúcsmodern autókat, amiket az EU-ba még csak be se hoznak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elektromos autók piacán egyre látványosabb az a különbség, amely az európai és a kínai vásárlók lehetőségei között húzódik. Ennek egyik legfrissebb példája a Toyota bZ3, amelyet a japán gyártó 2025 utolsó napján mutatott be frissített formában Kínában. Miközben a modell Európában továbbra sem elérhető, a kínai piacon már másodszor esett át ráncfelvarráson a 2023-as bemutatása óta.
Lidar a tetőn, átszabott műszerfal odabent
A frissítés legfeltűnőbb eleme a tetőre szerelt lidar egység, amely a fejlettebb vezetőtámogató rendszerek működését segíti. Emellett a Toyota finoman átrajzolta a lámpatestek belső grafikáját, és egy új szürke fényezéssel is bővítette a kínálatot. Az utastérben még jelentősebb a változás:
a korábbi 12,8 colos központi kijelző helyére egy 15,6 hüvelykes, vertikális elrendezésű infotainment képernyő került.
Ez maga után vonta a középkonzol átalakítását is, amely így ergonomikusabb elrendezést kapott.
Két hajtáslánc, meglepően komoly hatótáv
A Toyota bZ3 továbbra is fronthajtású, és Kínában kétféle technikai konfigurációban érhető el:
Alapváltozat:
- 181 lóerős villanymotor
- 49,9 kWh kapacitású akkumulátor (BYD)
- 517 kilométeres hatótáv
Nagyobb hatótávú verzió:
- 240 lóerős elektromotor
- 65,3 kWh kapacitású akkumulátor
- 616 kilométeres hatótáv
Mindkét változat esetében a Toyota szerint a 30–80 százalékos villámtöltés körülbelül 27 perc alatt elvégezhető.
Az ár, amitől Európában kicsordul a könnyünk
A technikai adatoknál is beszédesebb azonban az árazás.
A belépőszintű Toyota bZ3 ára Kínában 109 800 jüan, ami nagyjából ötmillió forintnak felel meg,
a nagyobb hatótávú változatért pedig körülbelül hatmillió forintnyi összeget kell fizetni.
Ezért a pénzért egy 4,7 méter hosszú, alsó-középkategóriás elektromos szedánt kap a kínai vásárló – Európában egy hasonló méretű és tudású modell ennek többszörösébe kerülne, ha egyáltalán megjelenne.
A Toyota bZ3 esete korántsem egyedi. Hasonló árkülönbségek figyelhetők meg más gyártóknál is, elég csak a Mercedes új CLA modelljére gondolni, amelyet ugyan Kecskeméten gyártanak, de Kínában jóval kedvezőbb áron kínálnak, mint Európában.
A kínai piac rendkívüli árversenye, az állami ösztönzők és a helyi gyártási előnyök olyan környezetet teremtettek, amelyhez az európai árképzés egyelőre nem tud alkalmazkodni.
Mit üzen a bZ3 Európának?
A Toyota bZ3 így nem csupán egy frissített elektromos modell, hanem éles kontrasztot mutat az európai valósággal. A kínai vásárlók számára a modern elektromos autó egyre inkább elérhető tömegtermék, míg Európában még mindig sokszor luxuscikknek számít – akkor is, ha a technológia már régen készen állna az olcsóbb terjedésre.
