Terméskilátások Ukrajnában: mennyiségi gond nincs, minőségi annál inkább
A késői kultúrák – elsősorban a kukorica – betakarítása több régióban elhúzódik, részben a tartós csapadék és a magas szemnedvesség miatt, ami a szárítókapacitásokra is extra terhet ró. A logisztikát továbbra is nehezítik az orosz támadások okozta vasúti kiesések, miközben az export új európai szabályokhoz és kvótákhoz igazodik. Mindezek ellenére az ukrán mezőgazdaság teljesítménye a korábbi pesszimista várakozásoknál kedvezőbb: a jelek szerint a 2025-ös szezon termésmennyisége összességében nem marad el a tavalyitól, és néhány kultúra esetében még minimális javulás is várható.
Az ukrán agrártárca előzetes becslése szerint
- a teljes gabona- és olajosmag-termés idén elérheti a 79-80 millió tonnát, ami mintegy 6 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet.
- A gabonafélék esetében 59 millió tonnára számítanak, ami hárommillió tonnával több a 2024-es adatnál.
- A korai gabonákat már teljes egészében betakarították: a búzatermés 22,8 millió tonnára, az árpáé 5,3 millió tonnára tehető.
- A kukorica jelenlegi hozama körülbelül 14 millió tonna, de a kampány végére várhatóan legalább megduplázódik, hiszen az esős ősz miatt a betakarítás sok helyen jelentősen megcsúszott.
A frissített előrejelzések összhangban vannak azokkal a becslésekkel is, amelyeket az ukrán jegybank november elején tett közzé: 61,5 millió tonnára emelték a teljes gabonatermésre vonatkozó prognózist.
- Az olajos magvak közül a repcét már learatták – 3,3 millió tonna került a tárolókba –,
- a napraforgó esetében a készültség szintje 90 százalék, a jelenlegi termésmennyiség 8,7 millió tonna.
- A szója esetében körülbelül 4,3 millió tonnánál jár a betakarítás,
- a cukorrépa pedig 7,9 millió tonnánál tart.
Mit mutatnak a független elemzők számai?
A szakmai szervezetek saját számításai lényegében megerősítik a minisztérium előrejelzését. Az Ukrán Agrárgazdasági Klub elemzői szerint
- a gabona- és olajosmag-termés összesen 78,3 millió tonna lehet, ami
- 1 százalékkal haladja meg a tavalyi mutatót, és mindössze
- 1 százalékkal marad el az elmúlt három év átlagától.
A gabonafélék hozama stabil, sőt a kukorica ismét nagyobb területen került a földekbe, mivel a tengeri exportútvonalak részleges helyreállítása visszaadta a termelők bizalmát. Az olajos magoknál ugyanakkor visszaesés látható, főképp a szója esetében, amely tavaly rekordévet zárt. Ezeket az előrejelzéseket támasztja alá a Reuters októberi jelentése is, amely szerint Ukrajna tovább bővítette az őszi búza vetésterületét, részben az exportkilátások javulása miatt.
Időjárási szélsőségek egész évben
A szakértők szerint a termés mennyiségét és minőségét idén is a két legjelentősebb tényező, az időjárás és a háború okozta logisztikai bizonytalanság befolyásolta.
A tavalyi őszi vetés szárazságban indult, a tél és tavasz kevés csapadékot hozott, a vegetáció csúcsán ismét aszály következett, majd a betakarítás idején az egész országban elhúzódó esőzés okozott fennakadásokat.
A déli és keleti régiókban a csapadékhiány súlyos károkat okozott, míg a középső és nyugati térségekben a túlzott esőzések miatti magas szemnedvesség jelenti a legnagyobb problémát. Több helyen a kukorica nedvességtartalma eléri a 35-40 százalékot, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a betakarítást, hiszen a szárítás tonnánként akár 30 dolláros többletköltséget is jelenthet. Sok gazdaság nem rendelkezik saját szárítóval, így a feldolgozók előtt hosszú sorok alakultak ki.
Háborús válságban az ukrán mezőgazdaság
A logisztikai helyzetet tovább nehezítik az orosz támadások a vasúti infrastruktúra ellen. A teherkocsik mozgását időszakosan korlátozzák, több szakasz pedig javításra szorul, ami drágítja a fuvarozást.
A vasúti és közúti szállítás költségei az elmúlt hetekben átlagosan 10-20 százalékkal nőttek, ami tonnánként további 200-400 hrivnyás (1600-3200 forintos) költségnövekedést jelent a gazdáknak.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a vasúttársaság újabb, 37 százalékos díjemelést helyezett kilátásba, miközben megszüntették a frontvonalhoz közeli térségeknek korábban biztosított kedvezményt is. A termelők szerint mindez jelentősen rontja az exportképességet, kiváltképp azokban a régiókban, amelyek távolabb fekszenek a kikötőktől.
Új uniós korlátozások: szűkülő exportlehetőségek
Az exportot nemcsak az infrastruktúra, hanem az Európai Unió októbertől érvényes új szabályozása is befolyásolja. Az EU ugyanis több fontos ukrán mezőgazdasági termékre – így a búzára, árpára és cukorra – kvótákat vezetett be, amelyeket túllépve jelentős vámteher keletkezik. Az agrárszakértők számításai szerint
ez éves szinten akár 1-1,2 milliárd dollár bevételkiesést is jelenthet Ukrajnának, aminek nagyobb részét a búzaexport viseli.
Emiatt a termelők kénytelenek új piacokat keresni Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, hogy a megtermelt többletet értékesíteni tudják. A nemrég bevezetett új exportregisztrációs rendszer ugyan működik, de sok gazda arról számolt be, hogy a szeptemberi átmeneti időszakban indokolatlan vámokat számoltak fel számukra, amit a szakmai szervezetek szerint a költségvetésnek kompenzálnia kellene.
Nincs veszélyben az élelmiszer-biztonság
Mindezek ellenére Ukrajna élelmiszer-biztonsága stabil, hiszen
az ország belső gabonafogyasztása nem haladja meg a 14,5-15 millió tonnát, a termelés pedig ennek legalább négyszerese.
Az olajos magok terén szintén többlet mutatkozik, ráadásul az ország jelentős kapacitással rendelkezik az olajos magok helyi feldolgozására, így az export döntő része már nem alapanyagként, hanem magasabb hozzáadott értékű termékként – napraforgóolajként, szójadaraként vagy repceolajként – hagyja el az országot.
Az idei exportkilátásokat segíti, hogy
októberben az ország 4,5 millió tonna agrárterméket értékesített külföldön, ami több mint 20 százalékos növekedés szeptemberhez képest.
A növekedés oka egyrészt a késői kultúrák betakarításának felgyorsulása, másrészt a napraforgóolaj-piac kedvező árainak stabilizálódása.
- A gabonaexport elérte a 2,7 millió tonnát,
- olajos magból közel félmillió tonna került piacra,
- növényi olajból pedig több mint félmillió tonnát értékesítettek.
Minőség kontra piac: 2025-ben a versenyképesség lehet a tét
Noha a betakarított mennyiség alapján Ukrajna továbbra is képes biztosítani saját élelmezését és jelentős exportvolumeneket, a szakmai szervezetek szerint egyre világosabb, hogy
2025-ben elsősorban nem a termés nagysága, hanem annak piacképessége határozza majd meg a gazdák bevételeit.
A magasabb nedvességtartalom, a gombásodás veszélye és a szárítási kapacitások szűkössége miatt ugyanis egyre több tétel csak alacsonyabb minőségi kategóriában értékesíthető. Ez érzékenyen érinti azokat a gazdaságokat, amelyek a nyugat-európai piacra termeltek, ahol a minőségi szabványok szigorodása miatt már kisebb eltérések is többeurós árcsökkenést eredményezhetnek tonnánként. Ráadásul a logisztikai nehézségek – főként a vasúti késések és a megnövekedett szállítási díjak – tovább növelik a minőségi veszteségek kockázatát, hiszen a gabona gyakran hosszabb ideig várakozik a határállomásokon vagy az átrakóhelyeken.
Szakértők szerint mindez oda vezethet, hogy Ukrajna exportképe a következő évben kettéválik:
- a jó minőségű tételek továbbra is megtalálják útjukat a prémium piacokra,
- a gyengébb minőségű áruk piacképességét egyre inkább a közel-keleti és észak-afrikai vevők felszívóképessége határozza majd meg.
