Kezdhetnek beletörődni a gazdák: életbe lépett a Mercosur az első két országban – most mindenki azt figyeli, mit lép Brüsszel
Uruguay és Argentína törvényhozásai ratifikálták csütörtökön az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást. A Mercosur-országokból - Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay - elsőként a montevideói parlament fogadta el a szükséges határozatot.
Mindeközben az Európai Bizottság döntésére várnak a megállapodás ideiglenes végrehajtásáról, mielőtt az Európai Parlament végleg jóváhagyná azt. Az Európai Parlament januárban úgy döntött, hogy a végső szavazás előtt a megállapodást jóváhagyásra az Európai Bírósághoz utalja. A megállapodás ellenzői ugyanis arra hivatkoznak, hogy az úgy van megfogalmazva, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat nem kell az EU-tagállamok mindegyikének konszenzusával elfogadni. További aggályként merült fel, hogy az egyezmény hátrányos lehet az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és állatjóléti szabványokra. Az Európai Bizottság tagadja ezt.
Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást Paraguayban írták alá az év elején egy több mint 25 év tárgyalási folyamatot követően.
Az EU és a Mercosur együttesen a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát adja, és 31 ország 720 millió fogyasztóját képviseli.
Az európai uniós gazdák attól tartanak, hogy a Mercosur-országok felőli verseny a fennmaradásukat veszélyeztetheti, így az EU védzáradékokat fogadott el, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják a kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben.
Csapdában a Mercosur-egyezmény
Az Európai Parlament döntése a bírósági normakontrollról komplex helyzetet teremtett – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Kiemelte, hogy az eljárás akár másfél-két évre is megakaszthatja a Mercosur-megállapodás hatályba lépését, ugyanakkor az elindulása az Európai Bizottság számára nem jár semmilyen kötelezettséggel, attól függetlenül megkezdheti az implementálását.
Ez viszont erőteljesen aláásná az EU-s intézményi rendszer működését, és kérdéses, hogy milyen politikai reakciót váltana ki az Európai Parlamentből, amelynek célja évek óta a saját hatáskörének és érdekérvényesítésének növelése – mondta az elemző. A parlament döntésének háttérbe szorítása így jelentős politikai feszültségeket szülhet, amelyek következményeivel a bizottságnak hosszú távon kell számolnia.
A Mercosur-egyezmény várható gazdasági hatása változatlanul attól függ, mikor és milyen formában kerül implementálásra – hívta fel a figyelmet az elemző. Az európai és a hazai mezőgazdaság védelme, az élelmiszer-biztonság biztosítása érdekében fontos, hogy a gazdák továbbra is fellépjenek érdekeik érvényesítése érdekében, mivel ez tartós politikai nyomást helyezhet az uniós intézményi rendszerre, amelynek így foglalkoznia kell a kérdéssel, az érintett európai szereplők érdekével, és nem áldozhatja azt fel a geopolitikai célok oltárán.
