Kezdhetnek beletörődni a gazdák: életbe lépett a Mercosur az első két országban – most mindenki azt figyeli, mit lép Brüsszel
Uruguay és Argentína törvényhozásai ratifikálták csütörtökön az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodást. A Mercosur-országokból – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – elsőként a montevideói parlament fogadta el a szükséges határozatot.
Mindeközben az Európai Bizottság döntésére várnak a megállapodás ideiglenes végrehajtásáról, mielőtt az Európai Parlament végleg jóváhagyná azt. Az Európai Parlament januárban úgy döntött, hogy a végső szavazás előtt a megállapodást jóváhagyásra az Európai Bírósághoz utalja. A megállapodás ellenzői ugyanis arra hivatkoznak, hogy az úgy van megfogalmazva, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat nem kell az EU-tagállamok mindegyikének konszenzusával elfogadni. További aggályként merült fel, hogy az egyezmény hátrányos lehet az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és állatjóléti szabványokra. Az Európai Bizottság tagadja ezt.
Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodást Paraguayban írták alá az év elején egy több mint 25 év tárgyalási folyamatot követően.
Az EU és a Mercosur együttesen a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát adja, és 31 ország 720 millió fogyasztóját képviseli.
Az európai uniós gazdák attól tartanak, hogy a Mercosur-országok felőli verseny a fennmaradásukat veszélyeztetheti, így az EU védzáradékokat fogadott el, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják a kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben.
Csapdában a Mercosur-egyezmény
Az Európai Parlament döntése a bírósági normakontrollról komplex helyzetet teremtett – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Kiemelte, hogy az eljárás akár másfél-két évre is megakaszthatja a Mercosur-megállapodás hatályba lépését, ugyanakkor az elindulása az Európai Bizottság számára nem jár semmilyen kötelezettséggel, attól függetlenül megkezdheti az implementálását.
Ez viszont erőteljesen aláásná az EU-s intézményi rendszer működését, és kérdéses, hogy milyen politikai reakciót váltana ki az Európai Parlamentből, amelynek célja évek óta a saját hatáskörének és érdekérvényesítésének növelése – mondta az elemző. A parlament döntésének háttérbe szorítása így jelentős politikai feszültségeket szülhet, amelyek következményeivel a bizottságnak hosszú távon kell számolnia.
A Mercosur-egyezmény várható gazdasági hatása változatlanul attól függ, mikor és milyen formában kerül implementálásra – hívta fel a figyelmet az elemző. Az európai és a hazai mezőgazdaság védelme, az élelmiszer-biztonság biztosítása érdekében fontos, hogy a gazdák továbbra is fellépjenek érdekeik érvényesítése érdekében, mivel ez tartós politikai nyomást helyezhet az uniós intézményi rendszerre, amelynek így foglalkoznia kell a kérdéssel, az érintett európai szereplők érdekével, és nem áldozhatja azt fel a geopolitikai célok oltárán.
