Barátság-botrány, régi nóta: sikerült megütni az EU-t és nem ártani az oroszoknak – jön az 1000 forintos benzin?

Egy háború negyedik évfordulóján nagyot kell durrantani, erre időzítette Ukrajna a Barátság kőolajvezeték lezárását, brüsszeli és magyarországi támogatói örömére. Nem mellesleg a magyar választás elé. Miközben tagadják, hogy ezt tették, azért bőven elhangzik, hogy ezzel gyöngítik az olaj szállítóját, az Ukrajnával háborúban álló Oroszországot. Az elemzésekből azonban kiderül, a minta azonos a szankciókéval – Brüsszel a 20. csomagnál tart –, az oroszokat az akció nem fogja meg. Ellenben nem is csak az ukrán szemekben szálka Magyarország, hanem az egész uniós Közép-Európa minden lakójával.

A Barátság kőolajvezetéken történő szállítás tartós elakadása esetén Magyarországon 1000 forintot meghaladó üzemanyagárak alakulhatnának ki – figyelmeztetett a napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Nézzük meg, mi történik az újsütetű ukrán akció hatására az olaj árával, az oroszokkal, illetve a régiónk üzemanyagáraival. Azt már tudjuk, milyen hatásokkal járt az európaik életére és gazdaságára a háború, az orosz energiáról való lefordulás, illetve az Északi Áramlat vezetékek felrobbantása, amely a gyanú szerint szintén Kijev műve: az ukránok az európai energia martalócaivá váltak. 

Minden, amit ez ügyben tesznek a hivatalos, Brüsszelben is megtámogatott indoklás szerint Oroszországnak árt, a szabadságszerető Európának használ. Nyíltan ki nem mondják, de magától értetődő, hogy egy kis üzemanyag-zűrzavart az Ukrajna EU-csatlakozását ellenző magyar kormányfő leváltására törő Magyar Péter is jól tudna használni a választási kampányban.

Nézzük meg, így van-e.

Barátság-botrány: milyen hatással van az olajárra és az orosz exportra?

Ez röviden megválaszolható: körülbelül semmilyennel. 

Alapvetően két okból.

1. A Magyarországtól és Szlovákiától elzárt olajmennyiség töredéke a világpiacnak, amelyen senki nem erre a konfliktusra figyel, hanem a katonai összecsapással fenyegető iráni–amerikai feszültségre. Egyébként töredéke annak is, amit az EU többi része a háború kitörése után az oroszoktól vásárolt, egy idő után bújtatva, indiai finomítókban átcímkézve. Ennek a szemforgató biznisznek vetettek véget Donald Trump szankciói, amelyek alól a tengeri kijárattól elzárt Magyarország és Szlovákia mentesült.
2.  A mennyiség az oroszok számára sem számottevő. Egyszerűen folytatják, amit az elmúlt években záporozó szankciók közepette csináltak, és az exportjukat átirányítják. A világpiacon azért nem emelkedik a Barátság-botrány hatására az olajár, mert az orosz olajszállítás összességében ugyanakkora marad, csak épp India helyett még inkább Kína felé tartanak az orosz tankhajók (a friss hírek szerint egyre nagyobb méretűek). 

A oroszok vígan exportálnak és rongálnak, az ukránok az utóbbiban jeleskednének

– írják elemzésükben a Bloomberg Intelligence szakértői.

Mindez úgy, hogy az ukránok sorban küldik rá a drónjaikat az orosz energiainfrastuktúrára. Ahogy az oroszok is teszik egyébként ővelük, csak utóbbiak más államokat kihagynak a szórásból, az ukránok azonban internacionalizáltak. Legutóbb pont a Barátság-vezeték kulcsfontosságú orosz szivattyúállomását rongálták meg, miközben a leállítás kapcsán az oroszokra mutogatnak. 

Az Európai Unió eközben nemhogy nem tesz lépéseket tagállamai védelmében, hanem Ukrajna gyorsított EU-tagfelvételérem, pénzelésére és fegyverzésére koncentrál. 

Más irányból nem ilyen engedékeny gesztusok érkeznek. Washingtonban már megelégelték az energiamartalócok garázdálkodását, és hivatalosan is figyelmeztették Kijevet: ne akasszon tengelyt az európai energiakitermelésben és kereskedelemben érintett amerikai cégekkel, mert baj lesz. 

Mi van az ezerforintos benzinnel: a régiós üzemanyagárakat érinti az akció?

Aki igazán kitett a Barátság-ügynek, az nem Oroszország, hanem Európa. Éspedig nem is a nyersolaj, hanem az üzemanyag a fájó pont, Európán belül pedig az igazán érintett a közvetlen régiónk.

Az oroszok üzemanyagot már amúgy sem exportálnak, ezen a téren tehát nem állt be változás, ha azonban a régiónknak csappan meg a finomításra alkalmas nyersolaj-utánpótlása, az régiószerte emeli meg az üzemanyagárakat. 

Az orosz import elapadása még segítette is a régió üzemanyag-ellátó vállalatait,

– méri fel a kockázatot a Bloomberg Intelligence. Márpedig pont ez fenyeget – ha a stratégiai tartalékok védelmet is jelentenek a következő hónapokra –, amennyiben az ukránok hosszú távra zárva tartják az olajcsapot, a horvátok pedig nem engedik át a tengeren érkező olajat.

Az eredmény, hogy a „downstream” árrések érzékenyebbek az orosz–ukrán fejleményekre, mint a nyersolajárakra. 

Az elemzés megjegyzi: az ügy elmérgesedése azért az orosz vállalatok profitját sem hagyja érintetlenül, hiszen meghosszabbodnak a szállítási útvonalak és a kevesebb vevő árleszorító hatással is jár (ahogy a kevesebb ellátás meg Európában árfelhajtó hatású volt).

Belegondolva, hogy 1. az orosz export egészét tekintve kis volumenről van szó, és hogy 2. a 20. szankciós csomagnál tartva eddig hányszor omlott össze az orosz gazdaság, mikor azt mondták, hogy össze fog – ki-ki döntse el,  az oroszoknak fáj-e jobban az ukrán energiakalózkodás, vagy nekünk. A mi benzinkútjainknál mindenesetre nem az oroszok fognak vásárolni, sem Volodimir Zelenszkij, nem is Ursula von der Leyen.  Magyar Péter talán igen, de őt más izgatja.