BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ebben a városban több mint hatvan éve pusztít az elolthatatlan tűz – képek

Kevesen tudják, hogy létezik Amerikában egy modern kori „szellemváros”, ahol a nap 24 órájában halálos tűzvész tombol a föld alatt. Centrália városa a világ egyik legveszélyesebb helye.

Mára a természet szinte teljesen visszahódította az egykori virágzó bányászvárost, amely több ezer embernek adott otthont. A Pennsylvania államban található Centrália akkor indult fejlődésnek, amikor magas fűtőértékű szenet találtak a környéken. A város szénbányái 1856-ban nyíltak meg. Centrália lakossága fénykorában, 1890-ben 2761 fő volt, és számos templom, szálloda, kocsma, valamint színház, bank és posta is működött –  számolt be róla az Express. Bár a bányászat a 20. század közepére veszített jelentőségéből, a város alatti tárnarendszerben még rengeteg jó minőségű, gazdaságilag értékes kőszénféle: antracit maradt. A békés település élete azonban az 1960-as években egy csapásra a feje tetejére állt, amikor tűz ütött ki a földfelszín alatt és az értékes nyersanyag lángba borult.

Füst száll fel egy nagy repedésből a 61-es számú főúton, Centrália városában, Pennsylvaniában. Fotó: AFP/Don Emmert
Füst száll fel egy nagy repedésből a 61-es számú főúton, Centrália városában, Pennsylvaniában / Fotó: AFP / Don Emmert

Egy hibás döntés okozta az elolthatatlan, föld alatti tüzet a városban

A tűz 1962-ben csapott fel, amikor az önkormányzat a nemzeti ünnepnek számító emlékezet napjára készülve úgy döntött, hogy felszámolja a város melletti szeméthalmot. Csakhogy a szemetet nem elszállították, hanem egy kiürült tárnába halmozták fel, hogy elégetve szabaduljanak meg attól. A műveletet öt önkéntes tűzoltó felügyelte, akik a hulladék hamuvá válása után el is oltották a tüzet – legalábbis ezt hitték.

Az el nem oltott tűz ugyanis begyújtotta a felszín alatt 10-15 méter mélyen húzódó antracitréteget.

A hő és a lángok pedig hamarosan átterjedtek a teljes járatrendszerre, több négyzetkilométeres területen. A lángok immár több mint 60 éve égnek a város alatt húzódó régi alagutak labirintusában kén- és füstszaggal borítva be a települést. A veszélyes gázok miatt a bányászatot a még működő tárnákban teljesen leállították, a mérgező füst pedig a lakosok többségét elkergette. 1983-ra a kormány több mint 42 millió dollárt különített el az áttelepítési erőfeszítésekre, és szinte mindenki elfogadta a pénzt. Több mint 1000 ember költözött el, és 500 épületet bontottak le. Többségük a közeli településeken talált új otthont. A népszámlálási adatok szerint 1990-re mindössze 63 lakos maradt, 2010-re pedig már csak öt ház állt. A megmaradt maroknyi ember azonban nem akart elköltözni: fellebbeztek a távozásra kötelező bírósági határozat ellen. Így végül 2013-ban megállapodás született a fennmaradó hét lakossal, hogy halálukig Centráliában maradhassanak, amikor is elveszik az ingatlanjaikat.

Kép 1962-ből, a tűz kitörésének időpontjában. Fotó: Getty Images/Bettmann
Kép 1962-ből, a tűz kitörésének időpontjában / Fotó: Getty Images / Bettmann

Centrália jelenleg a világ egyik legveszélyesebb helye

A hatóságok kifejezetten javasolják a távol maradást, sőt, még az autós áthaladást sem ajánlják. A tűz mára 13 km-es sugarú körben terjedt el és a becslések szerint, ha a jelenlegi ütemben folytatja az égést, több mint 250 évig is eltarthat, míg kialszik. Mára a természet visszahódította azokat az utcákat, amelyek egykor ezreknek adtak otthont. Az egyetlen jel, hogy egykor egy város állt itt, a régi templom és a buja növényzeten át kanyargó autópálya. A legutolsó kalkulációk szerint 500 millió dolláros ráfordítást igényelne a tűz eloltása, ezt azonban egyelőre nem tudja – és a lakosok áttelepítése után nem is akarja – az állam kifizetni. Az egykori bányászvárost elemésztő antracit értékét a becslések egymilliárd dollárra teszik.

További képekért kattintson az Origo oldalára!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.