Benzinárstop: az iráni háború óta annyira brutális az üzemanyagár-emelkedés Németországban, hogy a magyar receptet másolnák le
Az emelkedő árak nemcsak a fogyasztókat frusztrálják, hanem a politikai döntéshozókat is lépésre kényszerítik. Szerdán Szász-Anhalt miniszterelnöke, Sven Schulze a magánháztartások és vállalkozások számára nyújtott kedvezményekről szóló megbeszéléseket szorgalmazott, sőt, felvetette egy megújított „üzemanyagár-plafon” lehetőségét is – írja a Spiegel.
Benzinárstop: akkora pánik tombol az üzemanyagpiacon, hogy Németországban és Magyarországon is maximálnák az árakat
Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombat óta puskaros hordó a Közel-Kelet, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael ugyanis megtámadta Iránt. A perzsa állam válaszul megtorló akciókat hajtott végre, és drónokkal támadta Izraelt, valamint a környező olajtermelő országokat, Dubajt, Kuvaitot és Bahreint.
A hétvégi eseményekre a tőzsdék azonnal reagáltak hétfő reggel: a Brent ára 80 dollárig emelkedett, míg a holland tőzsdén jegyzett TTF-gázár 44 euróra. Utóbbi két nap alatt 90 százalékkal drágult, miután bejelentette Katar, hogy leállítja az LNG-szállítást.
Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amit korábban elképzelni lehetett: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A szűk, alig 40 kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése önmagában nem okoz hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább, a szűkülő kínálat a világpiaci árakat már most felfelé hajtja. Ez a forgatókönyv pedig egyre inkább realitássá válik, mivel napok óta vesztegelnek tankerek a térségben, és a biztosítótársaságok sem finanszírozzák a hajón történő szállítást.
Németországban már két euró a benzin és a gázolaj
A Spiegel azt írja, hogy a tankolni vágyóknak bátraknak kell lenniük: Németország egyes benzinkútjain szerda reggel
a benzin és a gázolaj több mint két euróba kerül, ami több mint 800 forintos üzemanyagár.
Emiatt a Baloldali Párt kedden a rekordnyereség lefölözésére szólított fel, a Zöldek pedig sürgették a Szövetségi Kartellhivatalt, hogy vizsgálja ki az áremelkedéseket.
A CDU nem zárta ki kategorikusan a piaci beavatkozás lehetőségét
– jegyzi meg a német lap, amely emlékeztet rá, hogy az olaj ára meredeken emelkedett a 2022-es ukrajnai orosz támadás után, amire a német politikusok „üzemanyag-kedvezménnyel” reagáltak, és jelentősen csökkentették az üzemanyagok energiaadóját.
Ugyanakkor az intézkedés vitatott volt. Bár egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményt „lényegében” továbbhárították a fogyasztókra, a kritika továbbra is fennállt. Ennek az volt az oka, hogy az árplafon elsősorban a tehetősebb háztartásoknak kedvezett, nem pedig a szegényebbeknek, és a kedvezményt ökológiailag kontraproduktívnak is tartották. „Nem ösztönzi az embereket arra, hogy kevesebb benzint és gázolajat fogyasszanak” – mondta akkoriban Manuel Frondel, az RWI kutatója.
Talán emiatt is vonakodik a német kormánypárt. A CDU politikusa, Schulze szerdán még nem volt teljesen kész ilyen messzire menni: „Hogy szükségünk van-e új üzemanyag-kedvezményre, azt rövid távon biztosan nem tudjuk megmondani. A lényeg az, hogy legalább a mechanizmusokat ki kell dolgoznunk” – mondta Schulze a Politico hírmagazin podcastjában. A német kormány azonban jelenleg láthatóan nem tervez új adókedvezményeket az autósoknak. Amikor Katherina Reiche gazdasági minisztert az üzemanyagár esetleges korlátozásáról kérdezték Münchenben, azt mondta: „Ez nincs napirenden.” Reiche hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olaj- és gázhiány Németországban.
Merzet is kérdezték az üzemanyaghelyzetről, aki elismerte, hogy a benzinárak emelkedése károsítja a gazdaságot.„Ezért mindannyian reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér” – tette hozzá a német kancellár. Remélte, hogy az izraeli és az amerikai hadsereg a helyes dolgot teszi majd, hogy egy új kormány helyreállíthassa a békét és a szabadságot.
A magyar kormány is visszahozhatja még a benzinárstopot
Bár semmilyen konkrét kormányzati döntés Magyaroszágon még nem született, de foglalkozik a kormány kérdéssel. A következő napokban fontos döntésekre készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn este, aki konkrétumot nem mondott, de nem zárható ki, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy visszahozza a 2022 decemberében egyszer már megszüntetett benzinárstopot, ha úgy ítéli meg, hogy az üzemanyagárak elszállása indokolja.
A kormánytól egyáltalán nem lenne idegen egy ilyen döntés, ugyanis számtalanszor bizonyította, kész bevatkozni a piaci folyamatokba kritikus helyzetekben.
Most a piac 80–90 dollár közötti Brent-olajár-szintet vár, feltéve, ha nem eszkalálódik jobban a helyzet, és a harcok intenzitása nem erősödik tovább, utóbbi esetében 100 dollár fölötti Brent-ár sem elképzelhetetlen. Bár a Mol igazgatója az Indexnek hét végén azt nyilatkozta: nem akar számháborúba bocsátkozni, hogy mekkora üzemanyagár-emelkedés jöhet Magyarországon, olyan előrejelzés már megjelent, ami 70-80 forintos áremelkedést valószínűsített.
Mindenesetre a Mol háromszor is bejelentette a hétvége óta a nagykereskedelmi árak növekedését:
- előbb hétfőn a gázolaj ára emelkedett 5 forinttal,
- kedden a benziné 5 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal
- majd szerdán 5, illetve 8 forinttal emelkedett.
A Holtankoljak adatai szerint március 4-én még a 95-ös benzin literje átlagosan 570 forintba, a gázolajé 600 forintba kerül. Ugyanakkor a következő napokban szinte biztosan további áremelkedést látunk majd mindkét üzemanyagtípus esetében. A hazai üzemanyagárakat meghatározó másik komponens, a dollár árfolyama szintén nekünk kedvezőtlen módon alakul két napja. Kedden, kora délután egy dollárért 335 forintot adtak a bankközi devizapiacon, ami két nap alatt több mint 5 százalékos gyengülés a hazai deviza árfolyamában. Igaz, azóta korrigált, cikkünk írásakor az árfolyam 330-nál járt.
Gulyás Gergely sem zárta ki a múlt héten a benzinárstopot
Kérdés azonban, hogy mi az az árszint, amely a kormány ingerküszöbét eléri, és úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelent a számára a választások előtt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nagy kérdés, hogy tudja-e folytatni a jegybank az éppen megkezdett kamatcsökkentést, ami attól függ, hogy milyen üzemanyagárakat látunk majd, és hogyan alakulnak a vállalati árvárakozások. Ha ugyanis elindulnak felfelé, az egyelőre biztosan elodázza a kamatvágásokat.
Ha nem látszik ennek a jele, és a kormány közben beígér egy üzemanyagárstopot, az is teljesen más helyzetet teremthet
– véli az elemző, aki elképzelhetetlennek tartja az áprilisi országgyűlési választás előtt, hogy kontrollálatlan áremelkedést lássunk, főleg egy olyan kormánynál, amely bármikor kész beavatkozni a piaci folyamatokba. Emlékeztetett rá, hogy erre utalt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón, amikor nem zárta ki ennek lehetőségét a Barátság kőolajvezeték elzárása kapcsán.
Az utóbbi jelenti most a nagyobb kockázatot, január 27. óta ugyanis nem érkezik orosz olaj Magyarországra a kritikus infrastruktúrán. A kormány álláspontja szerint, ha ez nem változik a közeljövőben, akkor 1000 forint fölé mehet a benzin és a gázolaj ára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy az iráni háború fényében kétszeres bűn a Barátság kőolajvezeték elzárása, ami minden bizonnyal politikai döntés volt a hétfőn bemutatott műholdfelvételek alapján, és nincsenek műszaki okai.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely már akkor sem vetette el a benzinárstopot, amikor tavaly júniusban először robbant ki háború Izrael és Irán között, és egy nap alatt több mint 14 százalékkal drágult a Brent. „Ha a helyzet mégis úgy kívánja, akkor a kormány erről tárgyal a Mollal” – mondta a június 18-i kormányinfón. Végül az a konfliktus 12 nap alatt megoldódott, az üzemanyagárak pedig korrigáltak.
Két éve megfenyegette a kereskedőket a kormány
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kormány legvégső esetben nyúl ehhez az eszközhöz, és ehhez talán a legközelebb 2024 márciusában voltunk, amikor három hónap leforgása alatt a benzin 89, a dízel pedig 75 forinttal drágult. Ennek azonban akkor a jövedékiadó-emelés volt a magyarázata, miután 2024 januárjában az uniós szabályoknak megfelelően 41 forinttal emelkedett a benzin és a gázolaj jövedéki adója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy Világgazdaságnak adott interjúban akkor azt mondta, hogy a kormány türelme kezd elfogyni, ugyanis hiába állapodtak meg előzőleg a kereskedőkkel, hogy a régiós középmezőnybe húzzák le az üzemanyagárakat, a kormány megítélése szerint elcsúszás történt. A kormány végül letett a benzinárstopról, helyette a félreértések elkerülése végett aztán a Központi Statisztikai Hivatalt bízták meg a régiós üzemanyagárak követésével, amit azóta is végez. Ez alapján pedig a hazai üzemanyagárak még mindig a szomszédos átlagárak alatt vannak.
Egy évig élt a benzinárstop, amit csak a pánikvásárlások döntöttek be
A benzinárstopot 2021. november 15-én jelentette be az Orbán-kormány, amelynek keretében 480 forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát.
Akkor a Brent ára a maihoz hasonló szinten, 70 dollár körül mozgott, azonban 2022 novemberétől folyamatosan emelkedett.
Végül 2022 decemberében jelentette be a kormány, hogy megszünteti a hatósági intézkedést, miután a pánikvásárlások bedöntötték a rendszert.
